Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (SZE MÉK)
Alapítva	1818
Hely	Magyarország, Mosonmagyaróvár
Típus	egyetemi kar
Dékán	Dr. Szalka Éva
Elérhetőség
Postacím	9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.
A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (SZE MÉK) weboldala

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara (rövidítése: SZE MÉK), illetve annak jogelődje a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1818-ban Magyaróváron alapított mezőgazdasági felsőoktatási intézmény. 2016. január 1-én kivált az egykori Nyugat-magyarországi Egyetemből, és csatlakozott a Széchenyi István Egyetemhez, annak Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karaként.

Története

Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézetének alapítása és megszervezése Albert Kázmér szász–tescheni herceg és Wittmann Antal reformkori tudós mezőgazdász nevéhez fűződik.

Az intézmény 1818-tól Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet (1818-1850) néven működött, Albert Kázmér szász–tescheni herceg birtokai számára képzett kiváló elméleti és gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdászokat. Az iskola elnevezése ellenére minden tanulni vágyó fiatal előtt nyitva állt. Az oktatás nyelve kezdetben latin, majd - mint az országban mindenütt - a német volt.

1850-ben megszűnt magán-tanintézeti jellege, Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1850-1869) néven az intézmény minisztériumi kezelés alá került, amely a 35 milliós Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézeteként működött, kihatva egész Közép-Európa mezőgazdaságára és annak fejlődésére.

A kiegyezést követően, 1869-től Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1869-1874) elnevezéssel funkcionált az iskola, ekkor kezdődött meg a magyar tannyelv bevezetése, majd az oktatás párhuzamosan két évfolyamon, egy magyar és egy német nyelvű tanszakon folyt. Európa szinte minden országából, Franciaországtól kezdve az egykori német és osztrák tartományokon át egészen Törökországgal bezárólag a kontinens minden sarkából érkeztek hallgatók Magyaróvárra. 1872-ben a magyaróvári Alma Materből vált ki a bécsi mezőgazdasági főiskola (Universität für Bodenkultur), amely a mai napig anyaintézményeként tartja számon a mosonmagyaróvári egyetemi kart.

1874-ben a hasonló magyar intézetek közül elsőként emelték akadémiai rangra a kar jogelődjét. Hivatalos elnevezése Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (1874-1942) lett, amely Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt egészen 1906-ig. Az Akadémia mellett ekkoriban létesülő, gombamódra szaporodó különböző kutatóintézetek jelentették a mai magyar agrárkutatás igazi megindulását, Magyaróvár a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsőjévé, illetve fellegvárává vált. 1884-ben a német nyelvű évfolyamok megszüntetésével lezárult a két tannyelvű képzés a tanintézetben, azóta az oktatás nyelve kizárólag a magyar.

• A trianoni békediktátum, illetve az első világháborút követő vészterhes időszak alatt az intézménynek lehetőségeihez mérten sikerült megőrizni vezető pozícióját és presztízsét. 1919-ben, ugyan csak átmeneti jelleggel, még Főiskola elnevezést is kapott az amúgy is felsőfokú szakképesítést adó Gazdasági Akadémia.

Alapításának 125. évében, az 1942. évi tanévet Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola (1942-1945) elnevezéssel kezdte meg a tanintézet.

A második világháborút követő központosításnak köszönhetően a frissen létrehozott Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945-1949) néven egyetemi képzést nyújtott az Alma Mater. A kommunista hatalomátvétel után működését ideiglenes beszüntették.

1954-ben az újjászervezett egyetemi jellegű intézmény Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia (1954-1962) néven kezdte meg működését a magyaróvári tradícióknak megfelelően. E korszakban következett be a tanintézet történelmének legszomorúbb és leggyászosabb napja: 1956. október 26.

1962-ben az egyetemi jellegű Mezőgazdasági Akadémia nevét Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolára (1962-1970), majd Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karára (1970-1989) változtatták.

A rendszerváltozás környéki integrációk során az Alma Mater elnevezése többször is módosult: előbb a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar (1989-2000) elnevezés alatt működött, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemből (2000-2015) kivált és 2016. január 1-től a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karaként folytatja tevékenységét. A névváltoztatások ellenére az Alma Mater jelenleg is a nagy elődök emlékéhez méltóan, de a mai kor követelményeinek teljes egészében megfelelve képzi történelmének immár nyolcadik-kilencedik nemzedékét.

Napjainkban

 

A Kar központi épülete: a magyaróvári vár

 

A Kar központi épülete: a magyaróvári vár

Az intézmény munkájára jellemző a több szakos, az élelmiszergazdaságot jól átfogó képzési rendszer működtetése. A magas szintű elméleti képzés mellett fontos szerepet játszik a gyakorlati ismeretek elsajátíttatása laboratóriumokban és üzemi körülmények között. Ezt a célt szolgálja a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokra épülő külföldi farmgyakorlat rendszer is. Ennek keretében a hallgatók Európa számos országába, utazhatnak 3-6 hónapos farmgyakorlatra, amely kiválóan szolgálja szakmai látókörük bővítését és a nyelvgyakorlást.

A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar:

• első a felsőoktatási rangsorban az agrárképzéssel foglalkozó intézmények között a minősített oktatók aránya alapján,
• lehetővé teszi a külföldi részképzésben és gyakorlatokon való részvételt,
• speciális nyelvi és szakirányú képzéseket biztosít,
• átjárhatóságot biztosít a szakok között, amely a párhuzamos képzés lehetőségét segíti,
• hallgatói bekapcsolódhatnak az oktatásba és a kutatásba,
• az országos átlagot meghaladó kollégiumi elhelyezési lehetőséget (első évfolyamosok 100%-os elhelyezése), széles körű sportolási és kulturális lehetőségeket biztosít,
• hallgatóinak mesterképzési szakokon, valamint doktori iskolákban és szakirányú továbbképzésekben kínál továbbtanulási lehetőségeket.

Az intézmény által folytatott képzések, akkreditált szakok:

Alapképzési szakok:

• élelmiszermérnök (BSc)
• vidékfejlesztési agrármérnök (BSc)
• mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc)
• mezőgazdasági mérnök (BSc)

Osztatlan képzési szakok:

• agrármérnök-tanár (mezőgazdaság)
• agrármérnöki

Mesterképzési szakok:

• agrármérnöki (MSc)
• agrármérnök-tanári (MSc)
• állattenyésztő mérnöki (MSc)
• élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök (MSc)
• környezetgazdálkodási agrármérnök (MSc)
• mezőgazdasági biotechnológus (MSc)
• növényorvosi (MSc)
• vidékfejlesztési agrármérnök (MSc)

Szakirányú továbbképzés:

• agrármarketing és kereskedelmi szakmérnök
• halászati szakmérnök
• növényvédelmi szakmérnök
• ökológiai gazdálkodó
• precíziós mezőgazdasági szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak
• precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakirányú továbbképzési szak

Tanfolyamok:

• aranykalászos gazda
• gyógy- és fűszernövény termesztő képzés
• méhész tanfolyam
• nyerstej mintavevő tanfolyam
• motorfűrész kezelő képzés

A PhD fokozat megszerzését a kar doktori iskolájának (Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola) doktori programjai teszik lehetővé.

Forrás:Wikipédia