Település:
Fejér megye, Polgárdi
KATOLIKUS TEMPLOM
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA
Templom története
Ősi templom
A Monumenta Rom. Episcopatus Vesprimiensis III. kötetének 153. oldalán olvassuk, hogy 1458-ban
május 9.-én Fehérvári Bálint Tamás a Batthyány / Bachián/ Szent Szűz plébánia templom szent
Miklós oltárának rectora és Polgar Mihály György a polgárdi szent János évangélista tiszteletére
szentelt plébánia templomban a Szent Szűz oltárának rectora, acolyíthusok, a szentrendek
feladását kérték a római Szentszéktől.
Tehát Polgárdinak már a középkorban volt plébánia temploma, melyet szent János evangélista
tiszteletére építettek- egyik oltárát pedig a Szent Szűz tiszteletére szenteltek külön rectorral.
Második templom
A török uralom után Polgárdiról megemlékezik Padányi Bíró Mártonveszprémi püspök naplójának 1752-53 évi kötete, melyet egyházmegyei
múzeumunkban őrzünk.
E napló 443. lapján olvassuk, hogy Batthyány Imre gróf Németújvárról
1773. márc. 10.-én levelet írt Padányi Bíró Márton veszprémi püspöknek,
melyben jelentette, hogy a birtokában levő Polgárdi helységben meghalt
a protestáns prédikátor és kéri a püspököt, hogy a tévtant kiszorítandó,
adjon engedélyt, hogy az általa nevezett helyiségben épített templom
megáldassék.
Bíró Márton megyéspüspök 1753. évi fülei Puncta Praeliminaria par.
Füle szerint a kis templom, helyesebben kápolna megáldását Bozsóthi Péter
palotai esperes végezte el.
Az új kis templom kőből épült.
Titulusa: Epighania Domini.
Ezen templomocska, illetve kápolna csak szentélye akart lenni egy későbbi
nagy templomnak, az idők viszontagságai és a körülmények miatt
1852-ig változatlanul eredeti alakjában maradt, bár a hívek lélekszáma erősen
szaporodott és az 1799- évi fülei Canonica Visitatio már sürgeti a nagyítást
– elismerve egyébként, hogy a templom jó korban van és tiszta.
Az 1799 évi fülei Canonica Visitatio megjegyzi továbbá, hogy a templom titulusa megváltozott:
új titulusa: Szűz Mária mennybemenetele.
Ennek magyarázatát a plébánia történet adja.
Az első plébános Feld Antal 1863-ban megkezdte a plébánia történetét, bevezetés képen adatokat közöl
a múltból.
Megemlíti, hogy Batthyány családban élő hagyomány szerint a szóban levő kis templomnak oltárképét
„ Batthyány püspök” adományozta- nem mondja azonban meg, hogy Batthyány József későbbi bíboros
és prímás, vagy Batthyány Ignác püspök volt-e az ajándékozó.
A titulus megváltoztatásának idejét tekintve, Batthyány József esztergomi bíboros érseket kell a
kép ajándékozójának tekinteni.
Az ajándékozott oltárkép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolta: így lett a templom titulusa is az Assumptio.
Harmadik templom
A szabadságharc lezajlása után újból megkezdődött az istentisztelet a kis templomban.1852-ben gr. Batthyány István új templom építését határozta el a régi kis templom
homlokzati rajzát, mint az építendő új – sorrendben harmadik- templom rajzait.
Az új templom rajzait a kegyúr vette kezelésre és építette fel a sajátjából. 1853.
év tavaszán vette kezdetét az építés.
A kőműves munkát Schlett György kőműves, az ácsmunkát Rigler György fehérvári
ácsmester végezte. Vodicska Sámuel uradalmi tiszttartó ellenőrzése és felügyelete
alatt ugyanez év aug. közepére készen állott az új templom.
Az eddigi / sorrendben a második/ kis templom repedezett boltozatát lebontották,
két öllel alacsonyabbra szállították és ezen átalakítással az új, harmadik templom
szentélyét képezte 1927-ig.
Az új harmadik templom oltárképét a grófi családnál lévő Endrész Antal rajztanár festette.
A kép Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja koronáját a Boldogságos Szűz Máriának.
A kép műemlék, ami ma is átalakított negyedik templom oltárképét képezi.
Ekkor ismételten megváltozott a templom titulusa.
Az új titulus: Szent István király templom.
A templomot 1853. augusztus 21.-én Farkas Imre megyéspüspök benedikálta.Az Altare Portatile-be szent Modestusés Modestina vértanuk ereklyéit helyezte el,
az oltárkő pecsétjét Jekkelfalusi Vince püspök 1867. ápr. 9.-én megújította.
A polgárdi 1885. évi Puncta Praeliminaria szerint a harmadik templom 1873-ban
átalakításon ment át – a mennyezetet és tornyokat magasították amely után
Molnár János szabadbatthyány esperes újra benedikálta.
Az átalakítás szorgalmazója gr. Batthyányi László őméltósága volt, méreteiről a historia
domus számol be.
Negyedik templom
1873-tól 1927-ig az apró kegyúri helyreállításokon kívül aharmadik templom lényeges változáson nem esett át.
1929-ben a templom épületét sürgős volt javítani.
A hívek sürgetésére a kegyúri család elrendelte a templom renoválását.
A renoválás munkálatait használták fel a hívek arra, hogy a templomot
megnagyobbítsák.
A nagyobbított, sorrendben tehát már negyedik templomot,
alulírott Shvoy Lajos megyéspüspök benedikálta 1930 Pünkösd hétfőjén.
1937-ben a templomot Aradi Ignác, akkor c. esperes, polgárdi plébános
saját költségén kifestette, a hívek pedig a háromhétig tartó festési
munkálatok alatt a munkásokat élelmezték.
A templom festés tervét Funschler Móricz készítette, ő végezte a
kivitelezést is, kivéve a mennyezet két nagy figurális képét, melyeket
mezőkövesdi Takács Imre festett
A plébánia alapítása
Polgárdi plébánia területének túlnyomó része 1863-ig a fülei plébániához tartozott, bár a kat. hívek
száma mindig több volt mint Fülén.
Így az 1818. –évi fülei Can. Vis. Szerint Fülén 274, Polgárdin 351 hívő volt.
Az 1847. évi fülei Can. Vis. Szerint Fülén 293, Polgárdin 426 hívő volt. A fülei plébános minden
harmadik vasárnap járt ki misézni Polgárdira.
A grófi család 1781-ben kastélyában családi kápolnát állíttatott fel és udvari káplánságot szervezett.
A kastélykápolnát Szabó János székesfehérvár- felsővárosi esp. plébános szentelte fel.
Az oltárkép a szentcsaládot ábrázolta.
A kegyúri család megengedte, hogy a polgárdi hívek azon a vasárnapon, mikor a fülei plébános
nem jön Polgárdira misézni, a kastély nyilvános jellegű kápolnájában hallgathassanak szentmisét.
1852-tól, a harmadik templom megépítésétől kezdve a kegyúri család úgy rendelkezett, hogy
udvari káplánja mindazon vasár és ünnepnapon, amikor a fülei plébános nem jött misézni Polgárdiba,
a kis templomban misézzék a hívek számára.
A templom építéssel az önállósítás gondolata mind erősebb lett Polgárdin.
Szabó János a fülei plébános halála alkalmával az üresedés ideje alatt úgy a hívek, mint a kegyúr
kéréssel fordultak a főpásztorhoz, hogy Polgárdit tegye önálló lelkészséggé.
A főpásztor örömmel tett eleget a kérésnek, és 1863-ban kuráciává nyilvánította Polgárdit oly képen,
hogy a lelkész egyben udvari káplán is volt.
A lelkész advent idejét kivéve hétköznap a kastélykápolnában misézett, vasárnap és ünnepnapokon
pedig a templomban.
A lelkészség megalapítását gyorsan követte a plébániai rangra emelése, amit Pauer János
megyéspüspök 1886-ban okmányával erősített meg.
A plébánosok névsora
Feld Antal (1860 – 1896), Szórádi Gyula (1896.), Angyal Ferenc (1986 – 1917), Aradi Ignác (1917 – 1960),
Almásy Ferenc (1960 – 1962), Pásthy Antal (1962 – 1968), Bogó István (1968 – 2006)
Káplánok
Lányi Vince (1924-26), Tomecz József (1926-27), Mátrai Ferenc (1927-30), Illadik Nándor (1930-32),
Kaszt Péter (1932-33), Kovács Géza (1933-36), Zalán Pál (1936-37), Németh Károly (1936-37),
Németh István (1937-39) ,Dizmacsek Ferenc (1939-40), Id.Molnár István (1940), Visy Ráfael (1940-44),
Szakszon Dezső (1944-46), ifj.Szabó Pál (1946-47), Kincses István (1946-47), Horváth Dénes táb.esp. (1947),
Ifj.Molnár István (1947-49), Ágh Kálmán esp. (1949-51), Bélafalvi Imre (1951), Keszthelyi Ferenc (1951-52),
Eszéki Imre (1952), Tóth István kis. Lelk. (1953)
Miserend:
Hétfő: 17.00, Kedd: 7.00, Szerda: 7.00, Péntek: 7.00, Vasárnap: 9.30
Adventben a RORATE (hajnali) szentmisék reggel 6.00-kor kezdődnek.
Cím, elérhetőségek:
Polgárdi Római Katolikus Plébánia
8154 Polgárdi Kossuth utca 175.
Telefon: 06-22-366-309
E-mail: polgardiplebania@gmail.com
Plébános: Barta Tibor
3.0 (CGBY-SA-3.0)
HelyiVilága Magazin ajánló
Régi könyvek újrafelhasználásával megalkotott mesék
Nagyvilág, Érdekességek
EGY SAS SZEMÉVEL LÁTHATJUK AZ OLVADÓ GLECCSEREKET
Nagyvilág, Érdekességek
A barátságról
Helyi történetek, Helyi történetek
Kék páva
Cukiságok, Állati cukiságok
Mivel etessem a nyulat?
Cukiságok, Állati cukiságok
Martfű Magazin
Helyi történetek, Helyi történetek
Nyolc furcsa nevezetesség
Nagyvilág, Érdekességek
Szabó Irén Versei
Helyi történetek, Helyi történetek
Szabó Irén Versei
Helyi történetek, Helyi történetek
Helyi látnivalók
Sápi (Szent István-) templom
Pest megye, Sülysáp
Fiatalító-forrás
Veszprém megye, Zirc
Bencés templom Pápa
Veszprém megye, Pápa
Susáni templom
Csongrád megye, Hódmezővásárhely
Bezerédi István emlékmű Szekszárd
Tolna megye, Szekszárd
Thermál Panzió Mórahalom
Csongrád megye, Mórahalom
Római katolikus templom Vép
Vas megye, Vép
Sportemlékhely
Budapest, 16. kerület
Kari-ivókút
Veszprém megye, Zirc
Helyi Programok / események
GYÖNGYÖSI KIÁLLÍTÁSOK AZ MTM MÁTRA MÚZEUMBAN 2019
Programok
Humorest Mórahalmon
Programok
Kígyósi Falunap és Betyártalálkozó
Programok
HALL Szilveszter 2019
Programok
Horgásztó a Tisza partján Mindszenten
Programok
Nagyatádi programok
Programok
V. Belvárosi Mikulásnap
Programok
Jégpálya Megnyitó november 30. 19:00
Programok
Rudas Gyógyfürdő
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
Vértesi Református Templom
Hajdú-Bihar megye, Létavértes
Állatorvos
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagyhalász
Kígyó Patika -91 Bt.
Hajdú-Bihar megye, Hajdúszoboszló
Városi Sportcsarnok, Szeghalom
Békés megye, Szeghalom
Körmendi Rendészeti Szakgimnázium
Vas megye, Körmend
Áldott szép Virágvasárnapot
Békés megye, Nagyszénás
XXIII. kerületi egészségügyi alap és szakellátások
Budapest, 23. kerület
City Center
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény
Hegyalja Csárda
Zala megye, Zalaegerszeg