Település:
Békés megye, Békéscsaba
Kategória:
Családoknak, gyerekeknek
Szabadkígyós
Szabadkígyós község Békés megyében, a Békéscsabai járásban.
Szabadkígyós
| Szabadkígyós | |||
| Wenckheim-kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Járás | Békéscsabai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Balogh József (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 5712 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2434 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 52,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
|
Szabadkígyós
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 37′ 01″, k. h. 21° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 01″, k. h. 21° 06′ 00″térkép ▼ | |||
|
Szabadkígyós
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| Szabadkígyós weboldala | |||
|
|
|||
Szabadkígyós község Békés megyében, a Békéscsabai járásban.
Fekvése
A település a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található. A település mellett található a Körös–Maros Nemzeti Park.
Megközelíthetősége
- Korábban vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza) vonalán volt elérhető. A vasútállomás Békéscsaba és Kétegyháza között volt, a lakott területtől távol (kb. 3 km-re keleti irányban a település központjától). A fokozatosan csökkenő személyforgalom következtében 2009. december 13-ától nem állnak meg a személyvonatok.
Története
Szabadkígyós (Kígyós) és környéke már a honfoglalás után is lakott hely volt.
Nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven.
Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512-ben csatolták Békés vármegyéhez.
Kígyós a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett.
Új földesura báró Harruckern a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra.
A 18. század végén a falu a környező településekkel együtt a Wenckheim család birtoka lett.
Népesség
A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 5%, evangélikus 5,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34,2% (22,8% nem nyilatkozott).
Forrás: Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Helyi látnivalók
Helyi Programok / események
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók