Település:
Budapest, 11. kerület
Budapesti Szabadság-Szobor
1118. Gellért-hegy
Szabadság-szobor (Budapest)
Budapest egyik jelképe a Gellért-hegyen
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas szovjet katona szobrát is eltávolították. A katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták [forrás?], majd 1992-ben végleg a Memento Parkba került. A szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést adva Budapest egyik leglátványosabb nevezetességének. A szabadságot szimbolizáló nőalak a felállítása után hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált.
Budapesti Szabadság-szobor
Világörökség
Ország
Magyarország
Kulturális helyszín
Szabadság-szobor
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 02′ 53″
Maga a szobor 14 méter magas, amely talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik[1] a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros számos pontjáról.
Története
A bal oldali fáklyás mellékalak
A Szabadság-szobor főalakja
A jobb oldali sárkányölő mellékalak
Az emlékmű felállítása
A szovjet katona eltávolított szobra ma a Memento Parkban áll
A főalak
A Citadella sétány felől
Felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelkezett 1945 januárjában, alighogy Budapest ostroma véget ért. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta ki Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmű költségeit a magyar állam fizette.
Az országgyűlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta az emlékmű felállítását (1945. évi IX. törvény a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről).
A munkát először a Honvédelmi Minisztérium, később az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelte, de Vorosilov személyesen is figyelemmel kísérte. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására változtatták meg az emlékműnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertről a Gellért-hegyre, a méretét pedig 8-10 méterről csaknem 35 méterre.
Az eredeti kompozíció
A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült, zászlós, géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobb oldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit az 1956-os forradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később újra kifaragták. Az eredeti felirat szerint „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte az emlékművet, amelyet „Magyarország felszabadításának napja” második évfordulóján, 1947. április 4-én avattak fel. Az avatáson megjelent az alkotó, Kisfaludi Strobl Zsigmond, beszédet mondott Balogh István lelkész, államtitkár, Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Kővágó József polgármester és Vlagyimir Szviridov szovjet altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnöke. Az emlékművön az elesett szovjet katonák neve is olvasható volt.
Az 1956-os forradalom során, október 28-29-e táján egy felkelő csoport a Sztálin-szoborhoz hasonlóan a Szabadság-szobrot is, mint a szovjet diktatúra jelképét, le akarta dönteni. Elsőként a szovjet katona mellékalakját döntötték le egy hurok segítségével. Ezután hozzáláttak a nőalak ledöntésének előkészítéséhez. A Sztálin-szobornál bevált módszer szerint előbb a lábánál hegesztőpisztolyokkal meg akarták gyengíteni, ezért páran szerszámokért indultak a városba, a szobornál és a Duna-parton fokozatosan tömeg verődött össze. Ezalatt műegyetemisták elvitték a hírt a Műegyetemen tartózkodó forradalmi katonai egység vezetőjének. Marián István alezredes hangszórós dzsipen néhány katonát küldött a helyszínre, akiknek sikerült lebeszélniük a szobordöntésről az embereket, majd a tömeg szétoszlott.
A Szabadság-szobor 1990 után
A rendszerváltás után több párt- és civilszervezet kezdeményezte a szoborcsoport eltávolítását, ezért a szovjet katona szobra 1992-ben a Szoborparkba került, de vita bontakozott ki arról, mi legyen a főalak sorsa: sem a lebontás, sem a változatlanság nem tűnt jó megoldásnak. A lebontás kezdeményezése a lakosság részéről jelentős ellenállásba ütközött, mivel az emlékmű békét sugárzó és kellemes alakja 45 év alatt Budapest jelképévé vált, amit a lakosság és a turisták szívesen látogattak.
A szoborcsoportot csak megfelelő átalakítással és új tartalommal történő „feltöltéssel”, átfogalmazással lehetett megmenteni. Helyén maradását részben egy, a kompromisszumot jelképező performance-nak, a St. Auby Tamás képzőművész kiötlötte, nagy vitát provokáló „Szabadság lelkének szobra projektnek” köszönhette: 1992 júniusában, a budapesti búcsú napján (a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén) az emlékművet ejtőernyőselyemmel letakarták, így néhány napra „szellemruhát” öltött, a kommunizmus kísértetét jelképezve.
Az akció után, 1993-ban fejeződött be az emlékmű átalakítása. A szoborcsoport talapzatáról a cirill betűs feliratokat levésték, eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket, valamint a mellékalakok katonáit. A szobor fő alakjának eszmei átfogalmazására Nagy György, a Honvéd Vezérkar főtisztje tett javaslatot, melyet Budapest Főváros Önkormányzatának Városképvédelmi Bizottsága, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete jóváhagyott. A szobor új eszmei tartalma méltóan fejezi ki a magyar nemzet 1100 éves és más népek történelmi hőseinek megbecsülését és tiszteletét, amely szöveg a talapzaton ma is olvasható: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”
A fiktív Horthy-legenda
Népszerű városi legenda, hogy a Szabadság-szobor eredetileg a fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékművének készült. Az elterjedt legenda elhangzott például Szentjóby Tamás a „Szabadság lelkének szobra projektről” készült dokumentumfilmjében is, majd Jancsó Miklós és Hernádi Gyula Anyád! A szúnyogok című filmjében, amelynek végén a főszereplők, Pepe és Kapa a Gellért-hegyen arról kiabálnak, hogy „miféle szabadságszobor ez, ezt a kis Horthynak csinálták”.
A valóság az, hogy bár Kisfaludi Strobl valóban megbízást kapott ifjabb Horthy Budapestre szánt szobrának elkészítésére, ez a szobor azonban nem készült el, és tervei sem mutattak hasonlóságot a későbbi Szabadság-szoborral. A legendának a szobrász maga is tudatában volt, és tiltakozott ellene.
Bár a Horthy-emlékművel való párhuzam nem igaz, a fasizmust jelképező sárkányt megölő mellékalak kompozíciója azonos Kisfaludi Strobl 1928-ban Nyíregyházán felállított huszáremlékművével, amelyen a magyaros ruhájú férfialak a bolsevizmus sárkányával végez.
Forrás: Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Gyerekek, halászlé, Baja
Életmód, Élet
Idén is látványos tűzzuhataggá változott a Yosemite vízesése
Nagyvilág, Érdekességek
Gólya
Cukiságok, Állati cukiságok
Az egészséges életmód első lépései
Életmód, Élet
Mackó család
Cukiságok, Állati cukiságok
Hal chips
Receptek, Hal receptek
Az ókori világ 7 csodája
Nagyvilág, Érdekességek
Zöld páva
Cukiságok, Állati cukiságok
Molnárfecskék Szolnokon
Nagyvilág, Érdekességek
Helyi látnivalók
Történelmi emlékpark
Békés megye, Orosháza
Gozsdu-udvar
Budapest, 7. kerület
Békés, Református templom
Békés megye, Békés
Szeged Szent Rozália-kápolna
Csongrád megye, Szeged
Tiszaföldvár Földrajzi Múzeum
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszaföldvár
Sárkányölő Szent György
Budapest, 23. kerület
Református kápolna
Komárom-Esztergom megye, Bábolna
Rózsa fürdő
Békés megye, Tótkomlós
Védett Őrlőmalom Kövesdaráló
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Karcag
Helyi Programok / események
Mentor-Mentee Konferencia Fehérgyarmat!
Programok
Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda
Programok
II. BBQ vacsora Komplex Mátészalka
Programok
II. Fertődi táncfesztivál
Programok
Kiállitások,vásárok
Programok
Gyékényes Horgásztó és Pihenőpark
Programok
Rácalmási előzetes
Programok
NÉPZENEI MŰHELY ÉS TÁNCHÁZ TÍMÁR SÁRÁVAL VENDÉG: ÁRENDÁS PÉTER
Programok
Térzene koncertek programsorozat
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal
Budapest, 1. kerület
Szakközépiskolák és Gimnáziumok Mosonmagyaróvár
Győr-Moson-Sopron megye, Mosonmagyaróvár
Debreceni SHALOM Bibliai Gyülekezetet
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Ibrány
Fogorvosi körzetek Balassagyarmat
Nógrád megye, Balassagyarmat
Városi Könyvtár és Művelődési-Felnőttképzési Központ Zalaszentgrót
Zala megye, Zalaszentgrót
Oroszlán Gyógyszertár
Békés megye, Mezőberény
Németh László Gimnázium, Általános Iskola
Csongrád megye, Hódmezővásárhely
Kékfrankos Étterem
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Mátészalka
Bereg Szíve Üdülőközpont
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Vásárosnamény