Molnár-sziget

A Molnár-sziget (németül Müllerinsel) a Soroksári- avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete Budapesten, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak.

Neve

Nevét arról az 50 vízimalomról kapta, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret a fővárosba.

Története

A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A 19. században még sokkal kisebb volt, az emberi tevékenység következtében azonban a Duna-ág iszappal való feltöltődése miatt fokozatosan nagyobb lett.

A szigeten jelenleg közel ötszáz magántulajdonban lévő ingatlan található, ebből 190 belterületi-üdülőövezeti, a többi mezőgazdasági-külterületi besorolású. A déli részén volt korábban egy napközis ifjúsági tábor. Az 1970-es években épült ki az elektromos áram-hálózat, a 2000-es években pedig a vezetékes gázszolgáltatás.

Közlekedés

Egy 1961-ben készült kis vasbeton gerendahíd köti össze a soroksári szárazfölddel, előtte egy hosszú fahíd állt a helyén. A másik irányban a D14-es kompjárattal juthatunk át Csepelre.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Moln%C3%A1r-sziget