A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt.

Villány egyéb érdekességei

2011-ben itt mérték a 24 óra leforgása alatt lehullott legnagyobb csapadékmennyiséget. Augusztus negyedikén egy nap leforgása alatt 114 mm csapadék hullott le.

A vasútállomás területén, a Templom-hegy egyik útbevegásában illetve ezek közelében egy építkezés során triász időszaki tengeri őshüllők és halak maradványait tartalmazó kőzetrétegek kerültek elő, amelyek nagy részét a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció dolgozott fel. Az előkerült maradványok közt találhatunk Lissodus és Paleobates cápa illetve Nothosaurus, Cyamodus, Tanystropheus és Simosauridae tengeri hüllőcsoportokat is.

Idegen elnevezései

Németül két nevet használnak: Willand és Wieland. Horvátul a hivatalos alak a Viljan. A Viljan alakot a Belvárdgyulán, a Biljan alakot a Töttösön, a Vilanje alakot a Monyoródon élő horvátok használták.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Maurer György (független)
• 1994–1998: Takáts Gyula (MDF)
• 1998–2002: Takáts Gyula (független)
• 2002–2006: Takáts Gyula (független)
• 2006–2010: Takáts Gyula Imre (független)
• 2010–2014: Takáts Gyula (független)
• 2014–2019: Takáts Gyula Imre (független)
• 2019-től: Mayer István (független)

Szőlőművelés

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

A település a Villányi borvidékhez tartozik.

Forrás:hu.wikipedia.org