Település:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolc


Avasi Templom Miskolc


Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Műemlék

Avasi templom

 
 


Avasi templom
Ref. templom (2926. számú műemlék) 12.jpg
Építése 13. század
 
 

Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. A templom, a harangtorony és a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítási épülete a város egyik legszebb műemlékegyüttese, amely az Erzsébet térről, az egykori Rákóczi-hídtól, a Szent István térről is jól látható. A templom, a harangtorony és a temető is szerepel a műemlékjegyzékben. Címe: Papszer 14.

 

 

Története

A templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban. Ekkor még kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a római katolikus vallású lakosság vallási életét kielégíteni. Majd I. (Nagy) Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult, háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben. A hajóval azonos szélességű körüljárós szentélyt építettek hozzá, támpillérekkel, változatos mérművű ablakokkal. 1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat, a tetőt és ledöntve a tornyot (az épület egykor legszebb részét). Ezután a templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, kitéve minden időjárási viszontagságnak. Emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, és a freskók töredékei is le vannak meszelve. A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át (ebben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai), a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet a 18. századból való), és a tornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem templomtól különálló harangtoronyként építették fel. A déli oldalon a barokk ravatalozót 1760-ban, az északin pedig neogót cintermet 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, és amin a neogót stílusú orgona látható.

A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980).

Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ezeken kívül a templomot még két rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton. A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található. A templom tengelyében helyezték el a reneszánsz stílusú királyi stallumot, ami eredetileg feltehetően a diósgyőri várkápolnában volt.

Az 1941. évi belső felújítása során a templomban ásatásokat is végeztek. Ekkor bizonyosodott be, hogy a robusztus pillérek között összefüggő faltestek vannak, és ekkor került elő az egykoron az északi sekrestye bejárata és a mellette lévő szentségtartó. A sekrestye alapfalainak elhelyezkedését eddig nem kutatták fel. A templom legutóbbi restaurálását 1982-ben fejezték be.

A templom körül található a város legrégebbi temetője. A templom alatti északi oldalban helyezkedik el a Borsodi Bükk Egylet alapítójának tiszteletére emelt Kühne Adolf emlékpad.

Forrás: wikipédia

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »