Település:
Csongrád megye, Szeged
Fogadalmi templom Szeged

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák.
Fogadalmi templom Szeged
Története
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.
A templom alapkövét ünnepélyes keretek között, 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a dómot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.
A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúráva
Magyarok Nagyasszonya székesegyház | |
fogadalmi templom | |
![]() |
|
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Szeged-Csanádi egyházmegye |
Építési adatok | |
Építése | 1930 |
Stílus | neoromán |
Tervezője | Schulek Frigyes |
Alapadatok | |
Befogadóképesség | 5000 fő |
Szélesség | 51 (belül 48) m |
Magassága | tornyok: 81 m |
Település | Szeged |
Elhelyezkedése | |
![]() ![]() Magyarok Nagyasszonya székesegyház
Pozíció Szeged térképén
|
|
é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″térkép ▼ | |
.
|
A szegedi Magyarok Nagyasszonya székesegyház (közismert nevén fogadalmi templom vagy szegedi dóm) a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. 1913 és 1930 között épült Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján neoromán stílusban.
Forrás:wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló









Helyi látnivalók









Helyi Programok / események









További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók








