Település:
Komárom-Esztergom megye, Esztergom

Kategória:
Helyi történetek, Helyi történetek

Létrehozva:
2019-12-20 08:06:13

Cikk írója:
Erős Zsuzsanna


Vár története

Vár látogatása: Hétfőn zárva. Többi napon 10-18 óra között. A mai vár felépítése nagyjából a XVI. századi állapotokat tükrözi.

A vár története

Géza fejedelemsége alatt Esztergom várhegyét választotta székhelyéül. Később Szent István király uralkodásának is központi helye az esztergomi vár. Ő kezdte építtetni az első székesegyházat, melynek utódja a mai is látható Szent Adalbert tiszteletére elnevezett Bazilika. Ebben az időszakban a vár fontos bel- és külpolitikai intézkedések központja volt. A vár jelentősége a XII. században sem csökkent, III. Béla újjá is építtette a palotát. Végül 1198-ban Imre király lemondott a királyi várról és az érseknek adományozta. Innentől fokozatosan átalakult Esztergom érseki központtá.

A tatár dúlás során IV. Béla átmenetileg a polgári lakosságot a vár jól védhető falai közé telepíti, de királyi székhelyéül már nem választja. A XIV. és a XV. század közepén a bazilika építése és a vár felújítása lelassult ugyanis állandóan gazdát cserélt a terült. Volt, aki kifosztotta, más némiképp épített rajta. Vitéz János az 1400-as évek közepén megkezdte a reneszánsz palota kiépítését. Ennek során hatalmas kerek tornyot építtetett a sziklára, hideg és meleg fürdőket, teraszos kerteket és egy kis kápolnát is.

A reneszánsz építkezések egészen a mohácsi vészig tartottak, utána erődítési munkálatokba kezdtek. 1543-ban azonban a törökök elfoglalták a várat. Onnantól kezdve a vár sorsa meglehetősen hányattatott, ugyanis a palota lakótereit feltöltötték földdel és a vár többször gazdát is cserélt. A Rákóczi felkelésnél még a kurucok is lakják egy ideig. Végül Mária Terézia adta vissza 1761-ben a várat az akkori érseknek. Ekkor nagyszabású átalakításokba kezdtek. Rengeteg középkori romot, maradványt eltakarítottak és elkezdték a barokkosított rezidencia kialakítását. A mai székesegyházat az 1800-as évek elején kezdték megépíteni.

1934 és '38 között végeztek feltárásokat a királyi palota romjai között. Később 1960-as években újabb feltárások következtek.

Az esztergomi vár az Árpád-korban (turkinfo.hu)

 

 

A vár felépítése

A mai vár felépítése nagyjából a XVI. századi állapotokat tükrözi. Persze a bazilika jelentős átalakuláson esett át a XIX. században, de a vár falait, lakóépületeit már nem bővítették, alakították át. Az ásatások nyomán feltárt leletanyagok alapján készült építéstörténetet mutatja be az alábbi ábra.

Az esztergomi Várhegy építéstörténetének áttekintése (CASTRUM BENE)

 

 

A XI. századi vár eredetileg csak egy falból állt, mely nagyjából a várhegy vonalát követte. Központi helyen állt a Szent Adalbert székesegyház. Tőle Északra emelkedett a Géza fejedelem palotája, melyhez tartozhatott a Szent István vértanúról elnevezett kápolna. Nyugaton, a Dunára tekintő kilátással állt az érseki palota. A székesegyháztól Délkeletre állhatott a monostor épülete. A hegy délii csúcsában építette fel István király a királyi palotáját. Erről azonban nem sokat tudunk, mivel a palota egy a XII. században egy tűzvész áldozata lett.

A vár XI. századi rekonstrukciója Horváth István szerint (lfg.hu)

 

III. Béla a palota romjaira építette saját palotáját. A vár déli csücskébe lakótornyot építtetett, ami az úgynevezett Fehér Torony néven vált ismertté. A toronytól északra épült fel a várkápolna. Közvetlenül a kápolna mellett kapott helyet a belső várudvar. (Az úgynevezett "kápolnatúra" ma is ezen a kis belső udvaron keresztül vezeti be a látogatókat a kápolnába és a további kiállítóhelyiségekbe.) A belsőudvar mellett állhattak a konyha helyiségei, mellettük pedig a nyugati palotaszárny. Erre az épületszárnyra merőlegesen állt az északi palotaszárny. Ezen falak fogták közre a nagy, külső palotaudvart. Keleti irányból várfal védte a palotaépületet, megerősítve egy toronnyal. A palotába északról lehetett bejutni, nagyjából ott, ahol jelenleg is megtalálható a bejárat. Azon a kapun keresztül egyenesen a monostor épületébe lehetett eljutni.

A palota alaprajza a XII. században Horváth István kutatásai alapján (lfg.hu)

 

 

A későbbi idők folyamán fokozatosan bővítették a várat és a palotát is. A XiV-XV. században a palota bővült, a XVI-XVII. században újabb falakat húztak fel az északi és a nyugati oldalon. Ekkor épült fel az a rondella is, melyben ma a koronázási szobrot láthatjuk. (Melocco Miklós: Szent István megkoronázása, 2001.) A XIX. században pedig a bazilikát építették újjá. Ez már az az épület volt, ami ma is impozánsan áll a várhegyen.

 

 

A vár megközelítése

A vár közvetlen közelében nincs parkoló, ugyanakkor a szomszédos Szent Adalbert Bazilika (Esztergomi Bazilika) előtt hosszú, fizetős parkoló várja a látogatókat. A Szentendre felől érkező busz nem messze áll meg onnan, de a Pilis-hegységen átkelő busz végállomása is csak negyed órányi sétára van. A vonatállomás minimum fél óra gyalog. A parkolóból indulva, a bazilikától balra található meg a vár. Egy kedves kis ösvényen a vár tövében is körbe lehet sétálni, megtekintve a külső bástya maradványát.

Az előkertbe a belépés ingyenes, a fizetni csak a belső terek megtekintéséért kell. A belső terek megtekintése csak gyalogosan történhet, akadálymentes útvonalat ottlétükkor nem láttunk.