A repkénnyel körbeölelt épület Kecskemét főterének különleges színfoltja. A templom építésekor a kor szokásának megfelelően gazdagon díszítették a belső teret. Az 1984-es felújítás során a fehér fedőrétegek alól előkerült eredeti festés néhány részletét sikerült helyreállítani. A török hódoltság idején Kecskemét egyetlen kőtemplomát a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Később a református egyház fatemplomot készített, amely – valószínűleg egyházvitából fakadó gyújtogatás miatt - leégett.

A budai pasa engedélyével (669 arany „kenőpénz” megfizetése után) 1680-83 között építhettek a református hívek kőtemplomot. A török hódoltság idején ritkaságszámba ment az ilyen engedmény.1684 december 3-án a Szentháromság tiszteletére szentelték fel a templomot. A gyarapodó egyház a XVIII. századra kinőtte az épületet. Az oldalfalakat ekkor magasították meg 569 centiméterrel, és hosszirányban súlyos pillérsort emeltek a boltozat terhének viselésére. A belső térben így kialakult hely már lehetővé tette a kétemeletes karzat megépítését. Az oldalfalak méretéhez igazították a tornyot is: 946 centiméterrel és egy bádogtoronnyal lett magasabb.

Az évszázadok szélviharokkal, tűzvészekkel, 1911-ben pedig földrengéssel próbálták az épületet. A károk helyreállításakor a mesterek saját koruk stílusait is felhasználták. A mai református templom harmóniába olvasztja a későreneszánsz, a barokk, a rokokó és a klasszicista irányzatok jegyeit. A kecskeméti református templom tornyából hallható újraöntött harangot Rákóczi György ajándékozta a híveknek.

Cím:
Kecskemét, Kossuth tér