Település:
Nógrád megye, Pásztó
Hasznosi vár falmaradványai. Háttérben az Óvár csúcsa 754m.
Pásztó, Hasznos
Ágasvár a Mátra nyugati részén elhelyezkedő, meredek trachithegycsúcs, Pásztóhoz közel. Csúcsán egykor erős vár állt, melynek mára alig maradtak látható nyomai. A várat először 1265-ben említi oklevél. Fénykorát a 13. és a 14. században élte. A hegy oldalán a Csörgő-lyuknak nevezett barlang található, sokfelé elágazó folyosókkal és nagyobb belső csarnokokkal.
Ágasvár
Ágasvári Turistaház. Fortepan 62219.jpg
Magasság
789 m
Mátra, Északi-középhegység
Elhelyezkedése
Ágasvár (Magyarország)
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 35″, k. h. 19° 49′ 39″
A Mátra hegység nyugati részén légvonalban mindössze 1,5 kilométeres távolságon belül három középkori várrom is található, melyek egykor az itt húzódó Kövecses-patak völgyében elvonuló fontos mátrai hadiút védelmét szolgálták. Mindhárom kötődik a Tari családhoz, s Tarhoz. A legnagyobb alapterületű közülük a Mátrakereszteshez legközelebb található Óvár. Innen pár száz méterre, de jelentős szintkülönbség leküzdésével érhető el az Ágasvár. Hasznos község határában, kisebb hegyen állnak a várháromszög legfiatalabb tagjának, a Hasznosi vár maradványai. Egyik várban sem folytattak még régészeti ásatásokat. A nyugati Mátra összképét meghatározó, legjellegzetesebb 789 m magas Ágasvár csúcsa távolról is jól látható.
Hajdan a bronzkorban és a középkorban is a hegy tetején vár állott. A vár 280 méteres relatív magasságon fekszik, minden oldalról meredek hegyoldal veszi körbe. A középkorban végig Tar községhez számították.
A vár előzménye is az őskorban keresendő. Három védelmi vonala különböztethető meg, melyekből az alsó kettő az őskori sáncvár, a felső pedig a középkori vár védelmi rendszeréhez tartozott. A bronzkori vár bejárata a keleti részen, az alsó sáncnál található. A szabálytalan alaprajzú, jelentős nagyságú vár befoglaló méretei 330x150 méter. A középkori vár a gerincen hosszan elnyúló erődítmény lehetett, kb. 170x45 méter alapterülettel. A hegy két csúcsa egymástól 80 méterre fekszik, ovális alakú platókkal. Az északi oldalon, a szinte függőleges peremen, erődítésnek nem látható felszíni maradványa. Építtetőjének nevét, és a vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Első okleveles említése 1264-ben történik, amikor a Zách nembeli I. Jób, pécsi püspöktől, az őrizetére bízott V. István ifjabb király várát, "Castrum Agas"-t, IV. Béla király katonái elfoglalták és lerombolták. „Magunk és országunk hatalmas és súlyos kárára elveszett és nem súlyos fáradalmak nélkül szereztetett vissza…” (idézet István ifjabb királynak, Ágas vára 1265-ös adományleveléből.). V. István azonban rövidesen visszafoglalta, és 1265-ben nagy költséggel helyreállíttatta. Az ifjabb király pártjára állt Rátót nembeli I. Domokos tárnokmester fia, Porc I. István elfogta, és a királynak kiszolgáltatta annak egyik veszedelmes ellenségét, az Aba nemzetségből származó Vata fia Lászlót. Ezért a tettéért V. István 1265-ben a királyné főlovászmesterévé nevezte ki, és egyben "Castrum Agas"-t, Bárkány, Kutasó és Tar falu birtokokat neki adományozta, majd 1272-ben trencsényi főispánná is kinevezte. Fia, I. László bán örökölte Ágasvárát. Ennek fia, II. István, 1374-ben felvette a Tari nevet, és alapítója lett e családnak. Ezt követően a vár a Tari család birtokában volt, Drégely és Sirok várával együtt. Miután a birtokos Tari család a névadó mezővárosban erődített udvarházat épített, a lakott területtől messze lévő vár fontossága csökkent, majd megszűnt. Ugyancsak hozzájárult ehhez a rokonság tulajdonában lévő, alacsonyabban fekvő, jobban megközelíthető Cserteri vár felépítése. Mátyás király 1472. október 5-én, Visegrádon kelt oklevelével, a hűtlenségbe esett Tari György birtokait, köztük Ágasvár várhelyet, (locus castri Agaswar) elvette, és Gúthi Országh Mihály nádornak adományozta. A vár többé nem épült fel, de falainak romjai még a 19. század közepén is magasan álltak. Jelenleg a terepalakulatokból vehetők ki a vár falai, elhelyezkedése. A hajdani 13-14. századi várnak csekély nyomai látszanak.
Ágasvár az amatőrcsillagászok egyik kedvelt észlelőhelye, ennek köszönhető, hogy kisbolygót neveztek el róla, a 111570 Ágasvárt.
Forrás: Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Magyar specialitás, amit Te is imádsz karácsonykor. Mi az?
Nagyvilág, Érdekességek
Dzsudzsák Balázs beszállt a magyar egészségügybe
Életmód, Sport, fittness
Megfázás ellen – Tanyasi tyúkhúsleves
Receptek, Főétel receptek
A rejtett város – Machu Picchu
Nagyvilág, Érdekességek
Kicsit pihenek
Cukiságok, Állati cukiságok
Veréb
Cukiságok, Állati cukiságok
Elképesztően aranyos képek gyerekekről és cicáikról
Cukiságok, Babáink
Pogácsa
Receptek, Desszert receptek
11+1 gyógyító energiájú hely Magyarországon
Nagyvilág, Érdekességek
Helyi látnivalók
Első vlágháborús emlékmű
Pest megye, Aszód
Hasznosi vár falmaradványai. Háttérben az Óvár csúcsa 754m.
Nógrád megye, Pásztó
Ürge tanösvény
Tolna megye, Paks
Kálvária szoborcsoport
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény
Nagyerdei Kultúrpark
Hajdú-Bihar megye, Debrecen
Szent István tér
Pest megye, Aszód
Szent Mihály-templom
Pest megye, Dunakeszi
Római Katolikus Templom és Harangláb
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Záhony
Wodianer-kastély
Pest megye, Maglód
Helyi Programok / események
Fényes strand
Programok
Gyereksziget
Programok
A gyertyák csonkig égnek
Programok
Táncjáték Mórahalmon
Programok
Borkóstoló a Dobosi Pincészettel
Programok
Programok a közelben
Programok
Jelenetek két házasságból
Programok
Kalocsai Porcelán Manufaktúra
Programok
Gyöngyszem Szabadidőközpont
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
Hotel Délibáb
Hajdú-Bihar megye, Hajdúszoboszló
Felnőtt háziorvosok Mezőberény
Békés megye, Mezőberény
Okmányirodai osztály, gödi kirendeltség
Pest megye, Göd
Központi Házi Orvosi Rendelő Nagyszénás
Békés megye, Nagyszénás
Felnőtt háziorvosok Mezőberény
Békés megye, Mezőberény
Kerékpárkölcsönzés városunkban
Zala megye, Letenye
Felnőtt háziorvosok Gyula
Békés megye, Gyula
BSZC Bocskai István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Hajdú-Bihar megye, Hajdúszoboszló
Rendőrség
Zala megye, Zalalövő