Cím: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 29-33., Központi szám: 36-1-478-2000, Jegypénztár: Erzsébet krt. 31., Telefon: 36-1-478-2041

A 20. században több olyan színházi vállalkozás is létrejött Budapesten, amely Madách Imre nevét viselte. Napjaink Madách Színháza a második világháború után szerveződött újjá, és 1961-ben költözött mai helyére a VII. kerület, Erzsébet körút 29-33. szám alá.

Története

A zeneakadémiai színház

1919-ben a Zeneakadémia kistermében Madách Színház néven kísérletezett egy, zömmel a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből alakult társulat, mely a Thália Társaság szellemi örököseként elsősorban magyar szerzőket és a kor modern európai drámaíróit vitték színre. Első bemutatójuk, egyben legnagyobb sikerük az 1919. március 5-én bemutatott, és százas szériát futó Holnap reggel című Karinthy Frigyes dráma előadása volt. Alig több mint egy évig működtek, igazgatója 1919. októberig Gaál Béla, ezt követően dr. Rácz Vilmos volt. Tevékenységük befejeződött, amikor a társulatot 1920 márciusában kilakoltatták a Zeneakadémiáról. Utolsó előadásként 1920. március 7-én Korcsmáros Nándor Veszedelmes ember című darabját adták elő.

Gróf Károlyi István színháza

A következő Madách Színház 1940-ben nyílt meg a – Gerlóczy Gedeon által eredetileg mozinak tervezett – Madách tér 6. szám alatti épületben. Az épületet gróf Károlyi István vette meg, az ő tulajdonában kezdte meg működését az akkor 600 személyes színház a régi Madách Kamara (ma Örkény István Színház) őshelyiségében Földessy Géza igazgatásával. A Madách Színház első előadása 1940. november 29-én Móricz Zsigmond Kismadár című drámája volt, Dajka Margittal a címszerepben.

1941-ben, mivel Földessy vállalkozása nem bizonyult sikeresnek, Pünkösti Andor, az ismert kritikus, író és rendező kapott koncessziót, aki antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Pünkösti maga állította színpadra Pirandello IV. Henrik című drámáját, melynek bemutatója 1941. szeptember 19-én volt Várkonyi Zoltán főszereplésével. (Várkonyi Zoltán IV. Henrikje, Hamletje és a Képzelt betegbeli alakítása máig ható színházi legenda.)

A színház dramaturgja a későbbi neves színháztörténész, Staud Géza lett, aki egészen 1944-ig részt vett a színház műsorpolitikájának kialakításában. Staud javaslatára indult meg a tizenöt kötetből álló Madách könyvtár című sorozat, mellyel elméletileg is megalapozták színház programját.

Földessy igazgatásakor a törzstársulat létszámát a Színház- és Filmművészeti Kamara tizenhat személyben állapította meg (általában a színházak ötven ülőhely után szerződtethettek egy színészt). A későbbiekben ez a létszám egyre bővült. Az állandó együttes megszervezése Pünkösti Andor nevéhez fűződik: aki Greguss Zoltánt a Vígszínházból, Tapolczai Gyulát és Várkonyi Zoltánt 1941-ben a Nemzeti Színházból szerződtette. A jellemszerepeket Danis Jenő, Mihályfi Ernő, Puskás Tibor, Szakáts Zoltán, Toronyi L. Imre játszották; míg a fiatalokat Bozóky István, Soós Lajos, Bakács (Bikich) Gábor, Kéry Gyula és Mádi Szabó Gábor képviselte.

A Madách Színházban is felléptek egy-egy alkalommal sztárok: Szeleczky Zita, Sulyok Mária, Turay Ida, a vezető női szerepet általában Sennyei Vera kapta. A fiatalok közül Szende Mária, Ilosvay Katalin, Deésy Mária, Feleky Sári, Gajzágó Denise, Fáykiss Dóra, Serényi Éva, Szemere Vera, Nagy Emmi jutott kisebb-nagyobb feladathoz.

A bemutatott darabok közül kilencet Pünkösti Andor rendezett, ő határozta meg a színház arculatát. Pünkösti mellett gróf Károlyi István, Danis Jenő és Munkácsy Irén is színre vitt egy-egy produkciót. A díszlet- és jelmeztervezésre általában Jaschik Álmost és Jaschik Álmosnét hívták meg, de többször dolgozott a Madách Színházban Bercsényi Tibor, Neogrády Miklós és Fülöp Zoltán díszlettervező, valamint Nagyajtay Teréz, Márk Tivadar és Rökk Edit jelmeztervező.

A színházban a bemutatott műveket folyamatosan, en suite rendszerben játszották esténként, a hétvégén öt előadást is tartottak.

A fiatal művészek továbbképzésére stúdiót indítottak, ahol a beszédkészséget, a testmozgást és a mimikát fejlesztették.

A Madách Színház irodalmi célt tűzött maga elé, igyekezett megszüntetni a színház és irodalom közt tátongó szakadékot. A színház műsorán klasszikus darabok, kortárs világirodalmi művek és kortárs magyar drámák szerepeltek. A színház vezetőinek a műsorpolitikában, a darabok kiválasztásában szem előtt kellett tartaniuk, hogy a kevesebb nézőt befogadó kamaraszínházban az intim játék, a lélektani hatások, a közvetlenebb kapcsolat jobban érvényesül. A nagyon kis színpad a rendezőt minden esetben komoly próba elé állította.

1944. március 19-én a német megszállással a színházat bezárták.

Színház a német megszállás alatt

A Madách Színház a Színművészeti Kamara főtitkárának, Cselle Lajosnak a vezetésével 1944. június 16-án nyitotta meg ismét a kapuit. A fasiszta művek előadásának Budapest ostroma véget vetett.

Bemutatók

• Kádár Lajos és Solymosi István: Ártatlanok
• Gerhart Hauptmann: Bernd Róza
• Fendrik Ferenc: Az én fiam

A II. világháború utáni színház

A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren, majd 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színiakadémia színháza lett.

1947 októberében Állami Madách Színház néven - a magyar színházak közül elsőnek - államosították, a teljesen átszervezett társulat Barta Zsuzsa igazgatása alatt folytatta a munkát.

Egy évvel később kivették az (akkor már) Színház- és Filmművészeti Főiskola hatásköréből, és a Madách címtáblájáról levették az "Állami" jelzőt. 1949 áprilisától a Nemzeti Színház vette bérbe a színházat, elsőként Lope de Vega A kertész kutyája című drámáját játszották Bajor Gizi főszereplésével.

1951-ben az addig kamara jellegű szervezet nagyszínházi körülmények közé került: az akkori Izabella (ma Hevesi Sándor) téri Magyar Színház épületébe (1966 óta a Pesti Magyar Színház játszik ott) költözött az újjászervezett társulat Horvai István vezetésével.

1954-ben született meg a ma is működő konstrukció, amikor a Madách téri színházat a Madách Színház Kamaraszínháza néven a Madách Színházhoz csatolták.

1961-ben a társulat a Lenin körút (ma Erzsébet krt.) 31–33. szám alatti, Kaufmann Oszkár tervei alapján megépült új színházba költözött, amely az 1953-ban lebontott Royal Orfeum helyére került. A nyitó előadás 1961. március 24-én Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című darabja volt, Ádám Ottó átütő erejű rendezésében, Psota Irén, Pécsi Sándor, Gábor Miklós, Váradi Hédi főszereplésével.

Repertoár (2019-2020)

A Madách Színház előadásaira jegypénztárainkban, szervezésünkön, illetve online válthatnak jegyeket.