Mediterrán házaival, a malomépülettel és a tó parkosított környezetével a tapolcai Malom-tó hazánk egyik leghangulatosabb városrésze. A Templomdomb az i. e. 5 évezredtől lakott hely volt, és ezen a részen alakult ki a középkori Tapolca központja is.

A két tó közül a nagyobbat hívják Malom-tónak (de nevezik Nagy-tónak illetve felső tónak is), míg a második a Kis-tó vagy alsó tó. A tóból indul útjára a Tapolca patak, mely Szigligetnél ömlik a Balatonba. A tó vize egész évben kellemes a 18 hőfokon feltörő karsztvíz révén, csupán egy alkalommal fagyott be, amikor a bauxit bányászat miatt jelentősen leapadt a vízszint.

A tóban rengeteg nagyra nőtt, telepített aranyhalat láthatunk, káprázatos látványt nyújtanak.

A malmot valószínűleg már a római birodalom fennhatóságának idején megépítették, a patak felduzzasztásával egyidejűleg. Az Árpád-korban épült meg a napjainkban látható malom elődje.

Tapolca Turul ispán birtoka volt az 1200-as évek első negyedétől, aki saját udvarházát a tó melletti Templom-dombon építette fel. Ugyanitt állt az általa építtetett templom, melyet 1280-ban a veszprémi püspök az egyházmegye legszebb templomának nevezett.

Tapolca 1346-tól a karthauzi szerzetesek egyik birtokközpontja volt, számos kiváltsággal (nemesi vármegyei közgyűlések székhely, vámhely, tizedszedési központ). Miután a török pusztítás után a karthauziak elhagyták a települést, a veszprémi püspökség tulajdonába került.

Jellegzetes része a malomnak az épület oldalához simuló hatalmas kerék, amely mára már csak dísz, az egykori funkció emléke.

A Malom-tó és közvetlen környezete nemcsak Tapolcának, de hazánknak is az egyik legszebb, leghangulatosabb városrésze, kihagyhatatlan látnivaló.

Forrás: www.tapolca.hu | Fotók: Mesterházy Mónika