Eger hegye: a Nagy-Eged

2016-11-16

Az 536 m magas Nagy-Eged hegy Eger házi hegye, ha a városban járunk és több időnk van, túrázzunk fel rá. 

 

Régen az egri kisgyerekeket azzal ijesztgették: „kitör az Eged-vulkán”. Sajnos ez az egetverő hülyeség az interneten is egyre inkább terjed, több turisztikai honlapon is azt írják: „A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy”. Helyére kell tenni a dolgokat: Eger-hegyének, a Nagy-Egednek fő tömegét eocén mészkő alkotja, mintegy 400 méteres magasságig, a hegy felső harmadában pedig szürke színű triász mészkő bukkan felszínre. Túrázzunk fel hát Eger város mészkőből álló hegyére, mely túrán a hegy számos különlegességét ismerhetjük még meg.

 

Kezdjük azzal, hogy az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is: „Az egri vártól északkeletnek áll egy magas hegy, az Eged. Voltaképpen Szent Egid vagy Szent Egyed volna az igazi neve, de hogy az Egyed nevet be nem vette soha a magyar gyomor, ma is csak Eged annak a hegynek a neve. Annyira van az Egertől, mint a Szent Gellért-hegy Kőbányától. De sokkalta magasabb és testesebb.”

 

az Eged-hegy szerepel egyik legnagyobb írónk legismertebb művében, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is

 

Gárdonyi regényidézete után pedig még egy legenda, mielőtt sétánkra indulnánk: Szent István király idejében a hegyen élt Szent Egedius, aki napjainak zömét elmélkedéssel, vallásos meditációval töltötte el. Nem volt nagyigényű, nem vonzották a földi hívságok, mit sem törődött a környező világban zajló eseményekkel. Pedig a keleti őshazából hozott pogány vallás hívei Vata vezetésével felkeltek István ellen, s 1046-ban megkezdődött a sok emberéletet követelő viaskodás. Az Egeden is fellobbantak az áldozati oltárok lángjai, s feltűntek a bujkáló sámánok, hogy különös ritmusú dalaikkal borzongassák meg a lelkeket. A felkelők végeztek az Eged hegyi remetével is, s a legenda máig azt tartja, hogy az ártatlanul elpusztult remete vére termékenyíti meg az Eged szőlőtőkéit. A legendát egy egri költő, Mindszenty Gedeon is feldolgozta 1857-ben írott Eged (Hitmonda, Vatha idejéből) című költeményében: „Csak szent Egyed vércsöppei dacolnak/ Hatalmával a rengeteg időnek,/ Pirosra föstvén a gerezdeket,/ Melyek itt évről évre nőnek”. Legenda és lexikon azonban két különböző dolog: ez utóbbi szerint Szent Egidius Athénban született a VII. században, majd miután minden örökségét szétosztotta a szegények között, Franciaországba ment, ahol a Rhone folyó torkolata mellett egy sátorban élt.

 

Ezen előzmények után nézzük a mai valóságot, induljunk el hegyi sétánkra. Az Egervár vasúti megállótól induló piros sáv turistajelzés végig a Vécseyvölgy úton visz ki a városból. Az utca Vécsey Sándor ajnácskői kapitányról kapta nevét, aki 1687-ben a törökök kiűzésében szerzett kiemelkedő érdemeket, az Almagyar-hegy (235 m) tetején létesített sáncon ugyanis ő tette tökéletessé az Eger köré vont ostromzárat.

 

A várost elhagyva elhaladunk egy műemlékjellegű épület mellett: egy nagyon szép szőlőskerti ház ez, mely 1820-30 között épült, talán Povolni Ferenc műve: a nyolcszög alaprajzú emeletes borház állapota egyszerűen siralmas mostanság. A Fatelep elhagyása után elérjük a Bajusz-hegyet, s itt le kell térnünk a műútról. Innen víkendházak és az Ostoros-patak völgyének szőlőskertjei között vezet utunk. A patakon átlépve jobbra van tőlünk a 302 méter magas Kis-Eged hegy: látható rajta egy régi kőbánya, mely bányából Európa leggazdagabb eocén-oligocén kori kövületanyaga került elő. Ennek az üledéknek hal- és rákmaradványai, valamint falevéllenyomatai is igen gazdagok. A terület feltárásait dr. Dávid Árpád kutatta leginkább, ő írta a Kisegedi útbevágásról a következőket:

 

“Egerből a Vécsey-völgyön át Noszvaj felé kivezető országút alig két kilométernyire a város szélétől szerpentin-kanyarokkal kapaszkodik fel az Ostoros-patak völgyéből az Eged és Sík-hegy közti nyeregbe. Az útkanyarok helyenként bevágódnak a 302 m magas Kiseged-hegy oldalába. Ezek a feltárások, ha nem is folyamatos, de mindenesetre tanulságos rétegsort tesznek hozzáférhetővé, amely a prianonaitól (késő-eocén) a késő-kiscelli emeletig (késő-oligocén) terjed. A kisegedi útbevágás elsősorban növénymaradványairól vált híressé” (Forrás: Paleontológia).

 

S ha már a földtörténeti koroknál tartunk, itt említem meg, hogy a Nagy-Eged fő tömegét eocén mészkő alkotja, mintegy 400 méteres magasságig, a hegy felső harmadában pedig szürke színű mészkő bukkan felszínre, mely a földtörténeti triász időszakban, több mint 200 millió éve keletkezett.

 

 

A piros jelzésen tovább haladva, még mielőtt a nagyobb kaptatót elérnénk, egy táblákkal jelzett tanösvény is kezdődik itt, melyet 1991-ben az Eszterházy 

 

Az első tábla a hegylábperemi pusztafüves lejtő növény- és állatvilágáról tájékoztat, jó öt perc kaptatóra tőle pedig már a sajmeggyes molyhos-tölgyes bokorerdő feliratú táblát olvashatjuk. Innen, ebből az országos viszonylatban is a legszebbek közé tartozó terebélyes bugában állnak, s a meddőkocsányokon sok-sok kicsiny sárga vagy lila szőröcske látható, emiatt parókafának is nevezik. A cserszömörce lombja ősszel tűzvörösre színeződik, ettől „izzik” a hegyoldal.

 

A karsztbokorerdő 450 m körüli tengerszint feletti magasságnál zárt erdőbe megy át fokozatosan, s itt találjuk a harmadik ismertető táblát, mely a melegkedvelő tölgyes élővilágát mutatja be (néha vandálok oszlopostul kitépik és szétzúzzák ezeket a táblákat). Innen a piros jelzésen innen már nemsokára a hegytetőre érünk, ahol a negyedik tábla a mészkősziklagyepet mutatja be.

 

Nyáron le lehet itt heveredni, de bármely évszakban csodálatos a panoráma: lábunk alatt az ország legszebb városa, távolabb a Mátra monumentális tömbje kéklik, északi-északkeleti irányban pedig a Bükk „kövei” fehérlenek, északnyugati irányban pedig az 1961 óta Egerhez tartozó Felnémet háztetői piroslanak.

 

 

A hegytetőn áll a 23 méter magas Dobó István kilátó, melyről az 1996-ban Miskolcon kiadott A Bükk turistakalauza még azt írja a kilátóról, hogy „állapota balesetveszélyes, a vandálok a kilátószintek padlózatát kiégették”. S bár 1997 nyarán a Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. hozzájárult a kilátó helyreállításához, kicserélték a korhadt és hiányzó deszkalapokat, kipótolták az ágakkal helyettesített csavarokat és az eltört feszítőelemeket, ennek ellenére ma sem a legbizalomgerjesztőbb kilátók közé tartozik az Eged-hegyi, sőt, érthetetlen hogy nem újítják fel.

 

A kilátóból is szép panoráma nyíl(na) az 536 méteres Nagy-Egedről, ám még szebb sárkányrepülőről vagy siklóernyőről. A hegy fekvése, különlegesen kedvező éghajlata, könnyű megközelíthetősége miatt ugyanis Európa-szerte a sárkányrepülők egyik legjobb gyakorlótereként ismerik. Itt rendezik Magyarország egyetlen siklóernyős versenyét, az Eged-kupát is. Az Eged egyik legjobb távrepülő hely az országban, innen ugyanis három irányban lehet startolni. Az Eger melletti Nagy-Eged repülőséletét egyébként az 1994-ben megalakult Eged Eagles Siklóernyős Sportegyesület (www.egedeagles.hu) szervezi. Ha jó túraidőben járunk erre, akkor az Eged felett sok-sok siklóernyő festi színesre az égboltot.

 

Az égen lebegő siklóernyősök mellett egy sokkal nehézkesebb dologról is híres azonban az Eged: itt rendezi meg Járdán Zsolt és csapata 2008 óta Magyarország egyetlen teherhordó versenyét, az Eged hegyi Sherpa Rally-t (Járdán Zsolt az egri túravezetővel, Kiss Balázzsal járt egy ilyen tátrai versenyen, annak jó hangulata miatt honosították meg nálunk a rallyt). Ez egy 4 kilométeres, 300 méter szintkülönbségű verseny az Eged hegy lábától a hegy csúcsáig: a férfiaknak egy nepáli mintára elkészített, szlovákiai közvetítéssel Egerbe eljutott 60 kilogramm téglával megrakott hordkeretet kell felcipelniük, a nőkre „csupán” 20 kilogrammnyi terhet raknak a szervezők a hátizsákban elhelyezett ásványvizes palackok formájában. A megmérettetés győzteseinek névsora itt olvasható.

 

Aztán vannak, akik keresztet visznek a hegyre: az Eged hegyi keresztutat az Egri Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda szervezi: a tavaszi eseményre összesereglett hívők hagyományos útvonalon vonulva elevenítik fel Jézus utolsó útjának stációit, miközben imádságokat mondanak és egyházi énekeket énekelnek. A menet az Eged-hegy tetején fejezi be az utat.

 

Útjelzés BB

 

Az átlagos túrázók és serpák mellett vannak, akik egyszerűen felfutnak az Egedre: az Egri Atlétikáért Alapítvány és a Nagy Sport Egyesület rendezi meg már 1994 óta az Eged-futást. Ezen az Érsekkerti Kemény Ferenc sportcsarnok elől indulva kell az Eged hegyi kilátóhoz felfutni, majd vissza a sportcsarnokhoz. A 13,4 kilométeres táv leküzdésében 400 m szintkülönbség is nehezíti a futók dolgát: a versenyt teljesítők ereményeit itt nézheted meg.

 

Nekünk azonban van időnk, bandukoljunk bakancsainkban még egy kicsit az Eged-hegyen. A kilátó után egy ideig még a piros jelzésen folytatjuk utunkat: a zoológiai-botanikai-geológiai tanösvény itt letér jobbra és visszatér az Eger-Noszvaj műút mellett fekvő Csomóstanyához. Mi a piros körön megyünk tovább, amelyen hamarosan elérjük a Remete-kutat. A 2002-es Bükk Turistaatlasz azt írja erről: „Balra egy kis völgy fője közelében fakad a Remete-kút forrása. Gyanítható, hogy a felette lévő kis barlangnál, a hegyoldalban állhatott az oklevelekben említett nagyegedhegyi remeték („Eremicolae montis S. Aegidii”) temploma. Évszázadokon át tömeges búcsújáróhely volt. 1753. május 3-án, Szent kereszt ünnepén Barkóczy Ferenc püspök is járt itt. 1770 után elmaradtak a búcsúk, a templom elhagyott rommá lett, nyoma szinte nem is maradt.”

 

Innen tovább ereszkedünk a Kis-Tiba-hegy (458 méter) aljában fekvő Tiba-kúthoz, melyből régen folyt már víz. A forrást egyébként 1902-ben foglalta a Magyar Kárpát Egyesület Egri Bükk Osztálya. A hegy és a kút is Tiba Istvánról, Egert a töröktől 1687-ben visszafoglaló huszárok hősies kapitányáról kapta a nevét, aki Léváról érkezett, és az 1692-évi városbíró választás egyik jelöltje is volt.

 

A Tiba-kúttól egy kis ideig a kék kör jelzésen ereszkedünk lefelé, majd a Bükki-kék jelzésen újra szőlők és víkendházak között vezet utunk. A kék jelzésről a kék kereszt az egri Csebokszáriba (Északi-lakótelepre) visz le, a kék pedig keskeny aszfaltcsíkon elhalad a Donát-tető (246 méter) alatt, ahol Szent Donát 1998-ban újraállított szobrát nézhetjük meg. Szent Donát egyébként az időjárás viszontagságaitól oltalmazta az egri szőlőket. S ha már szőlő, utólag szólni kell arról is, hogy bizony az egri Nagy-Eged hegy az egri borászok szerint az ország legjobb szőlő-termőterülete: ideális a dőlése, a napsugarak beesési szöge közelít a merőlegeshez, s ez a legmagasabb szőlő-termőterület az országban: a Nagy-Egedet sokan hazánk egyetlen Grand Cru területének tartják.

 

2007_09150037

 

Szinte kizárólag kékszőlővel van beültetve és lényegében két nagy termelő osztozik rajta: a Gróf Buttler Pincészet és Kovács Nimród. Kisebb területet birtokol még a St. Andrea (Lőrincz György), a Gál Tibor Pincészet, Pók Tamás és Tóth István is.

 

Szent Donát szobrától az Almagyar domb új lakónegyede mellett visszavisz Egervár vasúti megállóba a kék jelzés. Eger hegye, a Nagy Eged a fent leírt útvonalon 3-4 óra alatt kényelmesen elérünk.

 

Ha azonban csak futni akarunk az Eged látványával, a város egyik legkellemesebb futóterepe is az Eged alatti szőlőkben található.

 

Barna Béla

turisztikai szakíró és túravezető

 Forrás:csamborgo.hu