Hasznos - HelyiVilaga.hu

Település:
Heves megye, Eger

Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom)

3300. Eger, Dobó István tér 4. Tel: +3636516614

Az egri Páduai Szent Antal-templom (gyakran minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után, a főszékesegyház és a gyöngyösi Szent Bertalan-templom után Heves megye harmadik legnagyobb temploma. Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.

Páduai Szent Antal-templom

Minorita templom

Eger

Építés éve

1758 - 1767.

Megnyitás

1773. április 18.

Építési stílus

barokk, rokokó

Védettség

műemlék

Elhelyezkedése

Páduai Szent Antal-templom (Magyarország)

Páduai Szent Antal-templom

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 57′ 07″, k. h. 20° 22′ 39″

Története

A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált.

Konkrét levéltári források nem maradtak fenn arról, hogy ki is tervezte az új, a pataktól távolabb álló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb épületet. A művészettörténészek jelenlegi többségi álláspontja szerint a tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái, bár egyesek a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének tulajdonítják. Az előbbi álláspontot támasztja alá, hogy az épület meglehetősen hasonlít a piarista rend bécsi Maria Treu templomára és a prágai Szent Katalin-templomra. Mivel a környéken nincs megfelelő építőanyag, a köveket Tardosról, Noszvajról, Mezőkövesdről és Bogácsról hozták. Az alapkőbe helyezett okirat szerint az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban). Falk egy év múlva meghalt, és ekkor a munka vezetését pallérja, a szintén egri Nietschmann János vette át.

Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették. Az egri minoriták gvárdiánjának sokan felrótták, hogy a pazarul kivitelezett, nagy épület sehogy sincs összhangban a rend vállalt szegénységével.

A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi (ma Demjén) kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait.

A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta.

Szentmise: hétfő ----

naponta 17:00

vasárnap 12:00

Forrás:Wikipédia