Település:
Veszprém megye, Pápa


Pápai Zsinagóga


A második világháborúban a zsinagóga súlyos károkat szenvedett.

 

Pápai zsinagóga

Pápai zsinagóga
A pápai zsinagóga
A pápai zsinagóga
Település Pápa
Típus zsinagóga
Elhelyezkedése
Pápai zsinagóga (Magyarország)
Pápai zsinagóga
Pápai zsinagóga
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 42″k. h. 17° 27′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 42″, k. h. 17° 27′ 50″térkép ▼
 

A Petőfi utcában álló pápai zsinagóga valaha Veszprém megye legnépesebb zsidó közösségének imaháza, Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógája volt. A második világháború óta nem használják istentiszteleti célra, elhanyagolt állapotban van, felújításra szorul. 2012 őszén fotókiállítást rendeztek benne a pápai zsidó közösség életéről.[1][2]

 

Története


A zsidók a 17. századtól kezdve telepedtek meg Pápán, első imaházuk egy 1714-es adat szerint a belső várban, a mai Várkastély környékén állt.[forrás?] Már 1743-ban felépült egy templom a Salétrom (ma Batsányi) utcában, bár az izraelita hitközség tulajdonképpen csak 1748-ban alakult meg Esterházy Ferenc gróf védlevele alapján, aki további zsidó családok letelepedését is engedélyezte. Az ekkor még csak néhány tucat fős közösség egy évszázaddal később meghaladta a kétezerhétszáz főt (ez a város lakosságának körülbelül húsz százalékát tette ki), ezért szükség volt egy nagyobb templomra.

1841-ben kijelölték az új zsinagóga helyét egy, a Református Kollégiumhoz (a mai Ókollégiumhoz) közeli telken a Főiskola utcában (Zsidó utcának is nevezték, mert a zsidó lakosság zöme a környéken élt). Az utca északkelet-délnyugati iránya megfelelt a vallási előírásoknak, a templom az utcával párhuzamosan épült, tehát az egyik oldalfala néz az utcára. Az építkezés, melyhez Esterházy Pál gróf is hozzájárult százezer téglával, 1844-ben kezdődött, 1846. szeptember 11-ei átadásakor a zsinagógát a frissen megválasztott Lőw Lipót rabbi magyar nyelvű beszéddel szentelte fel.

A második világháborúban a zsinagóga súlyos károkat szenvedett. 1944. június 1-jén a szomszédos utcákban (az Eötvös, a Rákóczi, a Szent László és a Bástya utcák között) hozták létre a pápai gettót, ahol a város és a környező falvak zsidó lakosait (több, mint két és félezer főt) összezsúfolták, majd június 30. és július 3. között marhavagonokba zsúfolva útnak indították Auschwitz felé. A német csapatok a templomot lóistállónak használták, a padokat pedig felhasogatták tűzifának. A deportált zsidók közül alig néhány százan tértek haza élve, majd később közülük is sokan emigráltak.

A zsinagógát 1945-ben Eisenberg Akiba győri, későbbi bécsi főrabbi és Lőwy Lázár főkántor újjáavatta,[3] de a hitközség megfogyatkozott létszáma miatt az épület a világháború óta javarészt kihasználatlanul áll, illetve bútorraktárnak használták. Felújítása és kulturális hasznosítása az 1980-as évek óta napirenden van, de forráshiány miatt a mai napig nem kezdődött meg. Az utóbbi években az épület – mondhatni romos állapota ellenére – időnként komolyzenei koncerteknek ad helyet. A jelenlegi tulajdonos, a városi önkormányzat az épületet többfunkciós közművelődési intézménnyé kívánja alakítani, az állami támogatás igénylését azonban 2004-ben forráshiányra hivatkozva elutasították. Egy újabb kezdeményezés szerint a 2007-ben megalakult Pápai Zsinagóga Hasznosítása Alapítvány útján teremtik meg a felújítás anyagi feltételeit, amiből az egykori pápai zsidók New Yorkban élő leszármazottai részt vállalnának. A felújított zsinagógában zsidó ünnepek idején vallási szertartásokra kerülhetne sor, egyébként pedig kiállító-, hangverseny- és konferenciateremként, valamint könyvtárként működne. A tervek szerint itt kapna helyet a magyar zsidó emlékház.

Megjelenése


 
Belülről a világháború előtt…
 
…és ma

A klasszicista stílusban épült zsinagóga rendkívül puritán megjelenésű, impozáns tömbjét csak a két sorban elhelyezett ikerablakok, illetve keleti és nyugati oldalán a két nagyméretű körablak töri meg. A kétemeletes épület kimagaslik a környező földszintes házak közül. Oldalfalainak hossza 21,36 és 31,87 méter, belső területe 398 m², belmagassága 19,6 méter, főhajójának területe 10,20 x 21,23 méter. A földszinten és az alsó karzaton nyolcszáz férfi fért el, a nők helye a második emeleti karzaton volt.

Az épületnek öt kapuja van. A díszes, korinthoszi oszlopok által közrefogott főbejárat nem az utcáról, hanem a nyugati oldalon egy kis udvarból nyílt; ez ma befalazva áll. Timpanonjában egy idézet volt olvasható Mózes második könyvéből, héber nevén a Sömotból: ועשו לי מקדש ושכנתי בתוכם („És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy ő közöttök lakozzam”, a 25. rész 8. verse).[8] Ennek a kapunak pontos mása a Petőfi utcai bejárat, felette a Zsoltárok könyvéből vett idézettel: זה השער ליהוה צדיקים יבאו בו („Ez az Úrnak kapuja; igazak mennek be azon”, a 118. rész 20. verse). Mára mindkét felirat leomlott, csak egy részük látható. A Petőfi utcai kapura sárga festékszóróval az RSZA feliratot fújták, ami talán az ismert rabbi, Shlomo Zalman Auerbach nevének rövidítése. Az Erkel utca felőli kapu jóval egyszerűbb kialakítású, felirata nincs. A főbejárattól jobbra és balra egy-egy kisebb ajtó áll, ezeken keresztül lehet feljutni a karzatokra.

A zsinagóga belső terét a kettős oszlopsor három hajóra osztja, a főoszlopokat négy-négy oszlopra támaszkodó árkádsorok kötik össze. A főbejárattal szembeni keleti oldalt leszámítva kétszintes karzat öleli körül: az első emeleti karzatot vaskos, négyszögletes oszlopok, a második emeletit kecses korinthoszi oszlopok tartják, majd a legfelső szintet az egész teret átívelő boltozat zárja le. A zsinagóga építésekor a karzaton második emeletén egy orgonának is helyet hagytak, ez azonban a neológ irányzat háttérbe szorulása miatt végül soha nem került a helyére. A karzatok egykori díszes kovácsoltvas korlátjának mára nyoma veszett. A több évtizednyi elhanyagoltság ellenére a falak klasszicista, illetve a főoszlopokon növényi ornamentikát idéző festése a legtöbb helyen megkopva ugyan, de ma is látható.

Az épület keleti oldalán áll a tóraszekrény, melyben egykor negyven-negyvenöt tóratekercset őriztek; formája az épület vele szemben levő főbejáratát idézi. Timpanonjában aranyozott héber betűs felirat, a Sömot egy verse olvasható: ונועדתי לך שם ודברתי אתך מעל הכפרת („Ott jelenek meg néked, és szólok hozzád a fedél tetejéről” a 25. rész 22. verse). Csúcsát a Tízparancsolat kőtáblái díszítik, kétoldalt voltak a hitközségi elöljárók ülőhelyei. Az almemort (tóraolvasó szónoki emelvényt) az építkezéskor neológ szellemiségű hitközség közvetlenül a tóraszekrény előtt helyezte el, ami később, az ortodox irányzat megerősödésével sok ellenvetésre adott okot (az ortodox előírások szerint az almemor helye a terem közepén van).

A szekrény feletti körablakot két idézet futja körül, fent a Zsoltárok könyve 16. részének 8. verséből: שויתי יהוה לנגדי תמיד („Az Úrra néztem szüntelen”), lent pedig a Talmudból: דע לפני מי אתם עומד („Tudd, hogy ki előtt állsz”, Berakhot 28b). A fő tartóoszlopokon a 19. zsoltár 8. és 9. verséből vett részletek olvashatók: עדות יהוה נאמנה, פקודי יהוה ישרים és מצות יהוה ברה. A két vers magyarul: „Az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyűt. Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket.”

Forrás: wikipédia

 

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »