Település:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sárospatak
Sárospataki Vár
3950. Sárospatak, Szent Erzsébet út 19. Tel:+3647311083
A sárospataki vár vagy más néven Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke. A magyar nemzeti örökség része.
Sárospatak vára
Ország
Magyarország
Mai település
Sárospatak
Tszf. magasság
112 m
Épült
1250 után
Állapota
felújított
Építőanyaga
kő
Elhelyezkedése
Sárospatak vára (Magyarország)
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 57″, k. h. 21° 34′ 07″
A magyar 500 forintos papírpénz hátoldalán a sárospataki vár látható, amely a hatalmas Rákóczi-birtoknak része volt.
Története
A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a 15. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dőlt. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a „belső várat”, rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540–1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kívülről körülölelő ötszög elővédbástyát, a „párkányt” is.
Az ún. Perényi-szárny
Halála után Patak a Szepesi kamara kezelésébe került 1567-ben. 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta, majd 1602-ben Dobó Ferenc halála után az örököseié lett. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett:
1617–18-ban a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, 1628-ban elkészült az új-bástya, s megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával.
1670-ben Patakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat. 1683-ban Thököly kurucai felszabadították a várost, de 1685-ben a császáriak ostrommal ismét elfoglalták. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, majd 1697-ben a hegyaljai felkelés idejénrövid időre Tokaji Ferenc felkelőinek kezére került az erősség. 1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyes részeit megrongálták. 1703-ban foglalták el Patakot Rákóczi kurucai, és ekkor leégett a fényes várkastély. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után osztrák-német eredetű birtokosok – 1700-tól a Trautsohn, 1808-tól a Bretzenheim, és 1875-től a Windisch-grätz családok tulajdona lett, akik a várkastélyt a 18–19. században erősen átépítették.
A vár
Az ún. Lórántffy-szárny
A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Legalsó szintjének rézsűs homlokfalai keskeny lőrésekkel áttörtek. Bejáratai szintjén kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik. A kapuboltozatot torz fejekkel kitöltött kazetták tagolják, a párkány feletti oromzatban angyalfigura tartja a négyosztatú, lefaragott címerpajzsot. A homlokzatokat domborműves oromzatú ablakok törik át. A torony bejáratai szintjén konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár helyezkedett el. A torony védelmi jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosók és az ezekből nyíló lőrések. A negyedik szinten látható nagy terem, az egykori „öreg palota” hajdani pompájáról a reneszánsz faragványok, Perényi-címeres keretelések és a 16. századi ornamentális falfestés töredékei tanúskodnak. Az eredetileg famennyezetes termet a 17. században leboltozták. Délről csatlakozott hozzá a bokályos ház, I. Rákóczi György hajdani audienciás szobája. Az ágyúállások céljára 1656–1658-ban épült legfelső, hatalmas gúlatetővel lefedett szint sarkain három figyelőtornyocska emelkedik. A negyedik, a torony délkeleti sarkával együtt 1702 körül leomlott.
A Vörös-toronyhoz nyugat, illetve észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár. Udvari homlokzata elé 19. században boltíves tornácokat emeltek, csak a keleti szárny földszintjén láthatók részben másodlagosan beépített reneszánsz elemek. Az udvar legértékesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett. Innen a neve: Lorántffy-loggia).
Az olaszbástya
Az északkeleti sarokbástya szegletén az emeleten a 17. századi „Sub-Rosa erkély” ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. Kívül, a sarokbástyák külső szegletén múlt századi kiugró zárt körerkélyek láthatók. A várkastélyt árok választja el a várkerttől. A mai kapu mellett láthatók az egykori, múlt században befalazott felvonóhidas kapu nyílásának maradványai, s az árokban a híd pillérmaradványai.
A Vörös-tornyot délkeletről a 16–17. századi nagyméretű, ötszögű kazamatás bástya, a „párkány” veszi körül. A várkastély déli szárnyától indul a déli várfal, melynek felső szintjét a várkert magasságáig lerombolták. Ehhez csatlakozik a romos „Vörös-bástya”, majd az 1647-ben épített háromszintes, kazamatás délnyugati fal és bástya. Utóbbi romjain belül a 16. századi kerek bástya alapja látszik. A nyugati várfalat nagyrészt még a Rákóczi út házai takarják, melyek az egykori várárok területén állnak. Az 1631–1647 körül épített „Oroszlán-bástya” falmaradványai is felismerhetők még. Az északi város falszakasznak igen kevés maradványa látható, kivéve a gótikus templom megerősített északi falát, mely egykor a védművek része volt. A templom északi és déli falába 1670-ben a császáriak kapukat törtek. E fal északkeleten a nagyméretű „Tömlöc-bástyánál” végződik. Innen indul, s a palotához csatlakozik a keleti városfal, középen a „Vízikapuval”, melynek nagy félköríves kocsibejárata mellett kisebb gyalogkapu is nyílik. A régészeti ásatások feltárták a kapu előtti elővédbástya alapfalait is.
Felújítás
A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.
A Múzsák temploma
II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik a trinitárius szerzetesek letelepítése. A szabadságharc bukása után valósult meg a Fejedelem terve, amikor is 1727-ben a szerzetesek hozzáláthattak rendházuk felépítéséhez. Az építkezés 1734-ben fejeződött be. 1783-ban II. József a trinitáriusok rendjét is feloszlatta. A kolostor berendezése részben a vártemplomba, részben Károlyfalvára került. Az épület a későbbiekben a pataki uradalom jószágkormányzóinak adott helyet. A megközelítően „U” alaprajzú épület déli szárnyában volt a templom, az ehhez a délkeleti sarkon csatlakozó bástyaszerű tömbben kápolna, e fölött pedig oratórium helyezkedett el. A templomhoz északról kapcsolódó nagy "L" alaprajzú, egyemeletes kolostorépületben a földszinten ebédlő, konyha és éléskamra kapott helyet. Az emeleten az udvar felőli oldalfolyosóról nyíló cellasor volt.
A műemléki helyreállítás az eredeti tömegalakítás és homlokzatokat megtartva, az eredeti alaprajzi elrendezést visszaállította.
Nyitva: kedd - péntek 10:00 - 18:00
hétfőn zárva
Forrás:Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Hollókői séta az Ófaluban
Utazás, Élmények, beszámolók
Cuki cica reggelizik
Cukiságok, Állati cukiságok
Érdekesség Olaszországból
Nagyvilág, Érdekességek
Ötvenhatezer elemből építette fel az autista fiú a világ legnagyobb Lego-Titanicját
Életmód, Élet
Cinege
Cukiságok, Állati cukiságok
Cukiság
Cukiságok, Állati cukiságok
ÚJ HÓBORT: NEM VÉLETLEN TERJEDNEK A TERMÉSZETES MEDENCÉK!
Nagyvilág, Érdekességek
Római katolikus templom története 4
Helyi történetek, Helyi történetek
Narancstorta
Receptek, Desszert receptek
Helyi látnivalók
Magyar–Török Barátság Park
Baranya megye, Szigetvár
Városközpont Mórahalom
Csongrád megye, Mórahalom
Marcali Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
Somogy megye, Marcali
Bácsalmás Szentháromság szobor
Bács-Kiskun megye, Bácsalmás
Lombkorona sétány
Csongrád megye, Makó
Mindszenti Polgármesteri Hivatal
Csongrád megye, Mindszent
Trianoni emlékmű Kecel
Bács-Kiskun megye, Kecel
Balatoni Múzeum
Zala megye, Keszthely
Református Nagy templom
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagyecsed
Helyi Programok / események
Lakás 2020 Kiállítás
Programok
Szivárványhinta a Bóbita Bábszínházban
Programok
Kajánsziki Horgásztó
Programok
Csuszafesztivál
Programok
Jótékonysági Sütivásár és Ajándékvásár
Programok
Ünnepi megemlékezés és koszorúzás az 1948-as forradalom és szabadságharc tiszteletére
Programok
Adventi hétvégék
Programok
Kocsisné Kovács Rozália festő és grafikus kiállítás
Programok
Balatoni sétahajózás
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
Virág Cukrászda Szeged
Csongrád megye, Szeged
Könyvtár: Mindszent
Csongrád megye, Mindszent
Szálláshelyek
Somogy megye, Marcali
Péceli Református Egyházközség
Pest megye, Pécel
Kulturális Korzó
Somogy megye, Marcali
Tiszalöki Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tiszalök
Arany Patika
Pest megye, Nagykőrös
Gösser Club Panzió és Étterem
Nógrád megye, Balassagyarmat
Móra Ferenc Általános Iskola és EGYMI
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Mátészalka