A pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (pécsi dóm, bazilika vagy vártemplom, a XX. század végéig Szent Péter Székesegyház [lásd többek között a Pollack Mihály-féle átépítésről tudósító korabeli újságcikket és Gosztonyi Gyula munkáit] ) a Pécsi egyházmegye katedrálisa, a város egyik jellegzetes épülete. A 11. századialapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el Schmidt Frigyes (Friedrich von Schmidt) tervei alapján. Orgonája Angster József 100. munkája. Basilica minor rangot 1991-ben, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt kapott a templom 

Orgonája

 

Az orgona lentről nézve

 

Az orgona közelről

A székesegyház orgonáját az Angster József nevével fémjelzett Angster orgonagyárban készítették 1887-ben.[14][15] A régi orgonát 2008 elején újították fel, ezzel a hangszerműszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált, amihez elgördíthető digitális játszóasztal és vezérlő elektronika készült, így az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született.

Az orgona adatai

• Manuálklaviatúrák száma: 4
• Regiszterek száma: 81
• a sípok összes darabszáma: 6101
• Legnagyobb síp hossza: 5 méter
• Legkisebb síp hossza: 5 milliméter
• Legnagyobb síp tömege: 140 kg
• Legkisebb síp tömege: 14 gramm
• Az orgonaszekrény: szélesség 8,8 méter, mélység 4,3 méter, magasság 10 méter
• Szélcsatornák hossza: 120 méter

Harangjai

Harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg. A Péter-harangot tartó fából készült szerkezetet 2008 októberében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a hatalmas súlyt. A Péter harangot maximum 32 másodpercig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.

forráss:Wikipédia