Tisza-tavi Madárrezervátum TT, Tiszafüred

A tározót átszelő 33-as műúttól északra fekvő terület (Valki-medence) Tiszafüredi Madárrezervátum néven a Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása (1973) óta áll természetvédelmi oltalom alatt.

1979-től a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvízként jegyzi. 1993-ban nemzeti parki rangra emelték. Három évvel később a Poroszlói-medence legértékesebb részét, a Tisza-, Kis-Tisza V. sz. öblítő csatorna-, Balázs-fok által határolt területet (a Poroszlói- és a Sarudi-medencék egy részét) nyilvánították védetté, mely a Ramsari Egyezmény értelmében 1996-tól nemzetközi védettséget is élvez. Ezzel a bővítéssel a teljes tározótér közel kétharmadát, 7080 hektárt védenek természetvédelmi jogszabályok.
A madárrezervátum zavarásra fokozottan érzékeny élővilágot őrző részein látogatók csak külön engedéllyel, kutatási és ellenőrzési céllal tartózkodhatnak.

A terület természeti képe a tározó kialakításától napjainkig hatalmas átalakuláson ment keresztül, melynek eredményeképp mocsárrétek, nádas-gyékényes mocsarasok, hatalmas nyílt víztükrök és sekélyebb nyílt vizes hinarasok váltakoznak. A hajdani vadregényes vízivilág hangulatának őrzői a tündérrózsa, a vízitök és a tündérfátyol fehér és sárga virágaival díszített holtágak, morotvák. Hínármezőik búbos vöcskök, vörösnyakú vöcsök és feketenyakú vöcskök, kormos szerkő és fattyúszerkők fészekeit hordozzák. A nagyhínárok vízfelszínen szétterülő levelein vízityúkok lépdelnek. Az utóbbi években gyors terjedésnek indult tündérfátyol sárga szőnyegei több hektárt is boríthatnak, leginkább a hullámzásnak kevéssé kitett helyeken, nádasok, gyékényesek zugaiban. Az Európa-szerte eltűnőben levő, a vörös könyvben jegyzett sulyom egyre nagyobb területet hódít el. Sűrű, egybefüggő mezői egyhangúak, gyéren lakottak.

A nádasok, gyékényesek szegélyében szórványosan virágkáka, sárga nőszirom virít. A nagyobb összefüggő nádasokban gémtelepnek alakulnak ki, a vörösgém, a kis kócsag és nagy kócsag, a kanalasgém, az üstökösgém mellett a parti nádszegélyekben a törpegém is megtelepszik. Sekély vízborítású gyékényesekben cigányréce is költ. A fűz-nyár ligeterdők féltett fészkelő madarai a fekete gólya, a barna kánya, a kerecsensólyom és viszonylag gyakran felbukkan a vadászó kabasólyom. A Tisza-tó tájképet is meghatározó elemei a Valki- és Poroszlói-medencék kiszáradt facsoportjai, magányosan álló kiszáradt fái. Rendszeresen időznek rajtuk szárítkozó kárókatonák, de rétisasok és halászsasok is.
A fákon kárókatonák, szürke gémek és bakcsók költenek. Tavaszi-őszi madárvonuláskor több százezerre tehető a Tisza-tavon időző vadludak, récék száma, mennyiségük a feltöltés után rohamosan megemelkedett. A tározó töltéséről jól megfigyelhetők.
A korábban folyóvízre jellemző halfauna összetétele átrendeződött és jelenleg az állóvízi fajok dominálnak. A tó halállománya gazdag, sok fajnak jelent változatos élőhelyet. A jelenleg ismert, közel ötven halfajból több védett faj is megtalálható.
A terület faunisztikai szenzációja a hód megjelenése volt, a Tisza magasabb fekvésű partjait borító erdőkben az őzek és a vaddisznók mellett viszonylag gyakori a vadmacska is.
A fokozottan védett vidra rejtett életmódot él, de nyomai elárulják jelenlétét.
A teljes Tisza-tó szerencsés jellegzetessége, hogy egymást nem zavarva, egyidőben férnek meg itt a déli rész mozgalmas vízisport-kedvelői, a fürdőzők, az északi rész csendet óhajtó horgászai és a madár- vagy növényvilágot tanulmányozó ökoturisták.
A vízi turizmus mellett az elmúlt években az azt kiszolgáló falusi turizmus, valamint a lovas- és a kerékpár-turizmus is erőteljes fejlődésnek indult.

Információ:
Hortobágyi Nemzeti Park Látogató- és Oktatóközpont
Cím: Hortobágy, Petőfi tér 13.
Tel.: 52 589-000
E-mail: info@hnp.hu
Nyitvatartás: október 1. - március 15. között H-P: 8.00-16.00
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Cím: Debrecen, Sumen u. 2.
Tel: 52)529-920
hnp@hnp.hu
Ügyfélfogadás: Csütörtök 8-12, 13-16

Forrás: https://www.utazzitthon.hu