A farsang nevének jelentése

A farsang név német nyelvterülethez köthető, osztrák-bajor  eredetű szó,  amelynek első írásos megjelenését többféle dátumhoz is kapcsolják.

A Magyar Néprajzi Lexikon 1283-at adja meg első megjelenésként, de van olyan szakmai oldal, amely ezt jóval későbbre, a 14. század közepére teszi.

Mivel a szó mai alakja nem kevés vargabetű során alakult ki, elképzelhető, hogy mindkét forrásnak igaza van.

A farsang végső szógyökere  a "Fastenschank", azaz "böjti kocsma" szó, amely többszörös szókapcsolat és átalakulás után nyerte el mai "farsang" formáját. 

Ez pedig nyilvánvaló utalás a húshagyó keddre, mert a Húsvéti böjti időszak előtt ez volt az utolsó nap, amikor még alkoholos italt lehetett fogyasztani. 

Ez az esemény szolgál nem csak a magyar, de több környező ország nyelvében is a farsangot jelölő kifejezés alapjául.

A latin  országokban ugyanerre az időszakra a "carneval" (karnevál) szót használják. A carneval szó olasz eredetű őse, a "carnelevare" annyit tesz: "húst eltávolít".

Az immár keresztény tartalommal megtölthető télbúcsúztató már az egyház számára is vállalható volt, és a siker az elmúlt évszázadok alatt világméretű lett.

Egész iparág épült rá, amely komoly pénzügyi bevételt generáló turisztikai látványosságot nyújt a sok millió érdeklődőnek.

/ Forrás: mosthallottam.hu/

Magyarországon is február hónapban számtalan helyen rendeznek farsangi bálokat.

Közkedvelt programjai ezek a rendezvények  a nyugdíjas kluboknak, az általános iskoláknak, és sok település szervez erre a témára épülő jótékony célú adománygyűjtő bálokat.

/ a szerkesztő /