Település:
Tolna megye, Szekszárd


Belvárosi templom belseje Szekszárd


A templom belső kiképzése késő barokkos, de helyenként szembetűnő a copf stílus hatása is

Az épület

 
A templom látképe a Garay pincétől.

A templom belső kiképzése késő barokkos, de helyenként szembetűnő a copf stílus hatása is — a templom bejárata az egész építmény copf stílusúnak nevezi.

A főoltáron érezhető Tallher kamarai elődje, Franz Anton Hillebrandt és vetélytársa, Hefele Menyhért hatása. A Megváltót ábrázoló főoltárkép Schmidt József győri festő munkája: a jól sikerült mű harmonikusan illeszkedik az oltár építményéhez, és együttes hatásuk megkapó, bár koruknál korábbi ízlést tükröz. A két mellékoltár festményének alkotója ismeretlen, Elblinger Ferenc gyanúja[2] szerint Bucher Xavér Ferenc. A képek tematikája, színvilága, az alakok beállítása még a barokkos hagyományokat követi, de a stílus hagyományosan mozgalmas jellege nélkül. A mellékoltárok keretezése már határozottan klasszicizáló.

A csaknem egyenesen záródó, csak kissé ívesen lekerekített szentélyhez két teknőboltozatos szakasz kapcsolódik. A szentély mennyezetén Jézus születése látható, a következő boltszakaszon pedig a Háromkirályok imádása, a négy sarokban a négy nagy prófétával (Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel. A két falkép színvilága és kompozíciója is barokkos jellegű, bár néhol későbbi, nem túl avatott beavatkozás nyomai is kimutathatók.

A következő boltszakasz Jézus színeváltozását ábrázolja, a sarkokban a négy evangélistával. Ez az együttes klasszicizáló, színvilága teljesen elüt az előző két boltszakaszétól.

Ezután egy csehboltozatos, szinte kupolaszerű rész következik: A mennyezeten Jézus mennybemenetelével, a sarkokon a Trianonban elcsatolt négy székesegyház (Kassa, Pozsony, Gyulafehérvár, Nagyvárad) allegorikus képével. Ezeket a képeket 1928-ban festették.

A következő boltszakaszon az utolsó ítélet Krisztusát látjuk a sarkokon angyalokkal, majd végezetül, a kórus felett újabb két angyal következik. Ezeket a nem túl művészi angyalokat is 1928-ban pingálták fel, amint ezt a kezükben tartott mondatszalag kronosztichonja is jelzi. A falképek alkotóinak a pontos meghatározása komoly nehézségekbe ütközik. A helytörténeti irodalomból kiderül, hogy a Feltámadás jelenetét egy bizonyos Durlach nevű ember festette 1857-ben — ő valószínűleg az a Durlach József, aki egy évvel később a tolnai templom festésén is dolgozott. Nem tudni, hogy a többi falképen is dolgozott-e.

Bár a falképegyüttes heterogén, az alkotások igencsak különböző minőségűek, az összhatás egyértelműen dekoratív.

A berendezési tárgyak közül figyelmet érdemel még a szószék, ami Buck József pécsi mester munkája a templom építésének idejéből.

Az üvegablakokat 1905-ben Tury Gyula tervei alapján Walter Gida készített el, Wosinsky Mór kezdeményezésére

Forrás: wikipédia

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »