Úttörő utca 15. Helyrajzi szám: 826/2 Tulajdonos: KEVIÉP Kft. Debrecen

Téglást 1799-ben gróf Bek Pál arisztokrata szolgálati jutalmául királyi adományként kapta I. Ferenc magyar királytól.

Ő épített egy kastélyt (udvarházat), a lakott terület határán 1800–1803 között. A kastélyudvar négyszöget képez és annak kiszolgáló épületeivel, baloldalon gazdasági épületek - gőzmalom, szeszgyár, magtárak, csűrök stb. - a harmadik kapunál a számtartói lakást, jobb oldalon nagyszerű angolkert különféle fákkal gazdagon ellátva. Az udvarral szemben nyugatra tiszttartói lakás. Az udvar közepén a várkastély előtt álló facsoportozat rendellát képez. Innen látta el 1817 után Debrecen királyi biztosának tisztét, s földmérő-mérnöki képzettsége révén részt vett Téglás község rendezésében, utcái szabályozásában, sakktáblaszerű kialakításába. A kastély jelentős könyvtárral rendelkezett, s Kazinczy is nagyra becsülte. Az értékes angol park kialakítását is Ő kezdte el, a debreceni Füvészkert létrehozásában is közreműködött. Később, házasság révén a bírtok gróf Degenfeld-Schomburg Imre tulajdonává lett, aki ugyan nem lakott itt, de kedvelt nyaralóhelye lett. Kovácsoltvas díszítményei, kovácsoltvas oszlopai még ma is eszünkbe juttatják Kazinczy Ferenc lelkesen dicsérő mondatait, aki gyakori vendége volt a kastélynak: "olyan királyi épület kicsinyített mása, hogy a szemlélőt frappírozza". A XVIII. és a XIX. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban. Gyakori vendég volt itt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a reformkor nagy egyénisége gróf Széchenyi István a "legnagyobb magyar", az 1848-as szabadságharc jeles tábornoka Nagy Sándor József és Fedák Sári primadonna is. A gróf fia Gusztáv azonban itt született, képviselői évei után ide is költözött, s híres lótenyésztő lett. A hagyományos barokk cour d' honneur vagyis U alakú alaprajzi elrendezésű emeletes kastélyt valószínűleg gróf Bek Pál építette, hiszen ez a stílus már nem volt használatos. Az épület homlokzatait gróf Degenfeld Gusztáv alakíttatta át klasszicista stílusban az 1860-as, 70-es években. Ekkor építtette, a nyugati kapualáhajtó fölötti emeleti szobát, a déli erkélyt az új bejárattal, és a romantikus stílusú U alakú istállót, melyet valószínűleg Vecsey Imre debreceni kőműves mester készített. A romantikus elemekkel gazdagított klasszicista kastély hazánk jelentős építészeti és kultúrtörténeti emléke. Régi szekrényei a faszobrászat remekei. A II. világháború után az arisztokrácia megszűnt létezni Magyarországon a kastélyt is államosították és 1950-es évektől nevelőotthon (gyermekotthon) és általános iskola működött falai között 2002-ig. A kastélyt jelentős területű angolpark vette körül, mely II. József (1741–1790) 1780–1790 magyar király a "kalapos király" uralkodása idejében jött létre. A mai parkot lényegében gróf Degenfeld Gusztáv alkotta 1890 körül, de már gróf Bek Pál idejében is főiskolai bemutatók színhelye. A megye rangos kertje volt, máig számos értékes növény otthona. Bár a XX. század során sokat vesztett jellegéből, de látványa ma is lenyűgöző. A rendszerváltást követően a kastély az Önkormányzat tulajdonába került, melytől 2002-ben magánbefektető vásárolta meg. A jövőben a befektető felújítja az épületet és gyógyszállót szándékozik kialakítani benne a helyi termálvízre alapozva, visszaadva ezzel az épület régi fényét, amely azonban meglehetősen leromlott állapotban van, és nem is látogatható.

Forrás: Wikipédia