Civil szervezetek

Település:
Zala megye, Keszthely


Keszthelyi Városvédő Egyesület


Célunk a város épített és természeti értékeinek védelme, környezetünk fejlesztése, a kulturális örökségünk ápolása. Párbeszéd, szakmai vita, jobbító javaslatok, ismeretek terjesztése, tapasztalatok megosztása.

A 2015-ben alakult Keszthelyi Városvédő Egyesület lapja. Kerner Gábor a Keszthelyi Városvédő Egyesület egyik alapítója. 

Hiszem, hogy az az egyesület, ahol sok ember válik a hite kapcsán érdekeltté, megmarad. A jó célért pillanatok alatt az ügy mellé állnak azok, akik ezt szívügyüknek érzik – nem pénzzel, hanem szóval, tettekkel, gondolatokkal.

– Miért hiszi ennyire biztosan?
– Falun éltem a főváros után több mint harminc évig a Káli-medencében. A nyolcvanas évek elején jött létre ott egy civil szervezet, amellyel 250 épületet állítottunk helyre autentikus módon. Mindenki a maga házát – saját zsebből finanszírozva. Nem neveztük el nemzeti ügynek, egy fenét, csupán fontos volt a társaságnak a magyar épített örökség, a magyar múlt. Ma a Balaton-felvidék csodájaként emlegetik a Káli-medencét. Keszthelyen is meg kell szólalni, mert sokszor nem nemtörődömségből mennek el az emberek valami mellett, hanem megszokásból. Ilyen a Szent Miklós temető kápolnájának esete is. Az emberek nem tudják, hogy ott van a középkor abban a kis kápolnában, a későbbi vakolatok alól részben kihámozott freskókon. Muszáj, hogy az idegenforgalmi látványosságok valóban azok legyenek. Keszthely sokkalta több, mint csak a kastély – Kossuth utca – Fő tér – nagytemplom – Balaton-part – móló – busz – Halászcsárda. De ma nem tudok kimenni a Szendrey-telepre, Fenékpusztára, amely a római kortól követhető építészeti attrakció… Miért nem akar a város kezdeni valamit ezzel az egymásra épüléssel, a ma is létező allék által összekötött területekkel?

– Túl magas a léc?
– 1985-ben a kastélyprogram kapcsán már beszélgettünk Fenékpusztáról. Hány év telt el azóta? Nem történt semmi. Holott ott van a római romkonzervált horreum, a bazilika, az északi erdősávban a katonaváros bástyarendszere. Érthetetlen, hogy veszni hagyjuk ezt az idegenforgalmi stratégiai területet, holott az osztrákok néhány kilométerrel arrébb, Carnuntumban hihetetlen bevételre tesznek szert a régi katonavárosból mint turisztikai attrakcióból. Mi pedig gázolunk át a romokon. A Szendrey-telepen ott van Szendrey Júlia emlékszobája, a Magyarországon egyedülálló barokk magtár, a Bartók Béla által látogatott épület – ma mind romhalmaz. Ha nem beszélünk erről, ha nem ordibálunk, nem történik semmi.

– Hogy viszonyulnak a hivatalok a civilekhez?
– Életem legfájóbb pontja, hogy a műemlékvédelem átalakítása következtében valami fura hasadás lett a hivatali és a civil világ között. A még hivatalos örökségvédelmi szervek és a civil szervezetek között napjainkra lényegében megszűnt a kapcsolat. A négyéves ciklusok és a pártok világa nem kedvez a tervezésnek. Reischl Vencelék mindig hosszú távra terveztek, és mindig tudták, mi a következő lépés.

– Milyen XXI. századi követelményeknek kell megfelelnie a városvédelemnek?
– Itt is a kontinuitás a lényeg. Ha a XXI. század azt az utat követi a városrendezésben, az épületek teremtésében, az infrastruktúrák elhelyezésében, mint a XX. század eleje a XIX. század értékeivel, maradandót teremthet. De ha végignézünk Keszthelyen, láthatjuk, mit művelt a várossal a hetvenes évek: beépítette a zöld felületeket, a Vásár térre, a Balaton-partra toronyházakat húzott, odalökte a szállodának nevezett építészeti prostitúciót. Olyan törést tapasztalni a falakon kívül stílusban, településszerkezetben, amely szinte jóvátehetetlen. Ma is lehet a történelembe visszaforduló, de a XXI. századba előre mutató házakat tervezni és építeni úgy, hogy azok ne okozzanak törést, függetlenül attól, hogy más a stílusuk, mint a belvárosi régi házaknak. Ez megvalósult Sopronban és a budai Várban is. A szempont az illeszkedés – az arányrendszerek, a párkánymagasságok, a színek és a szintek harmóniája. Keszthelynek vannak színei, és vannak szürkeségei. A belváros egyik legnagyobb problémája a színtelenség: minden halványsárga, szürke, drapp és koszos. Holott elementáris élményt jelentenek a színek. Elég csak Kőszegre, Sopronra gondolni: fekete, piros, zöld, sárga, fehér házak váltogatják egymást. Keszthelynek ezerszínű a múltja, mégis sápadt.


Múzeum u. 2.

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »