Település:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolc
Miskolci Egyetem
Az Egyetemváros egy 85 hektáron elterülő campus, ahol az egyetemi karok épületei találhatók egy helyen, továbbá a hallgatókat kiszolgáló egység
Miskolci Egyetem
Miskolci Egyetem | |
Az egyetem főbejárata | |
Alapítva | 1949 (70 éve)[* 1] |
Hely | Magyarország, Miskolc |
Típus | állami egyetem |
Campus területe | 0,85 km2 |
Oktatók száma | 536 fő (2015)[1] |
Hallgatói létszám | 7925 fő (2019. március 15.)[2] |
Rektor | prof. dr. Torma András[3] |
OM-azonosító | FI87515 |
Tagság | EUA, ERASMUS, CEEPUS, Campus Mundi |
Elérhetőség | |
Cím | 3515 Miskolc-Egyetemváros |
Elhelyezkedése | |
Miskolci Egyetem
|
|
é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 20° 45′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 20° 45′ 58″térkép ▼ | |
|
A Miskolci Egyetem (rövidítve: ME; angolul: University of Miskolc) felsőoktatási intézmény Miskolcon. Az intézmény valódi universitasként, hét karon és egy intézetben széles képzési területet kínál: földtudományi, anyagtudományi, gépész és informatikai, jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsészettudományi, zeneművészeti és egészségügyi képzésben részesülhetnek az ide jelentkezők, és közel száz tanszék található az egyetemen. Miskolcon az Egyetemváros nevű campusán folynak képzések, illetve 2017-től az Ózdon és Sátoraljaújhelyen található egyetemi kihelyezett tagozatokon. Az Egyetemváros egy 85 hektáron elterülő campus, ahol az egyetemi karok épületei találhatók egy helyen, továbbá a hallgatókat kiszolgáló egységeket, úgymint a kollégiumok, egy sportcsarnok, uszoda, boltok és szórakozóhelyek. A Miskolci Egyetem az Selmeci Akadémia jogutódjaként részt vesz a selmeci diákhagyományok gyakorlásában, amely 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség magyarországi jegyzékére.[4]
Jogelődje az 1735-ben Selmecbányán alapított bányászati-kohászati akadémia, amely az első ilyen jellegű főiskola volt a világon. A trianoni békeszerződés után Selmecbányáról először Sopronba költöztették az akadémiát. Az 1949. évi XXIII. törvényé rendelte el Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítését, az egyetemi oktatás először a soproni bánya- és kohómérnöki karon és az újonnan alapított gépészmérnöki karon indult. A mai egyetemi campust 1950-ben kezdték el építeni. Az egyetem képzési területe az 1980-as években kezdett kiszélesedni, ekkor indult el először jogászképzés, később pedig a közgazdászképzés. Az egyetem 1990 óta Miskolci Egyetem néven működik. 2000-ben a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola az egyetem kara lett, később 2013-ban kivált belőle.
1999-ben Miskolc városa Pro Urbe kitüntető címet adományozott az egyetemnek. A Miskolci Egyetem – elsőként a hazai felsőoktatási intézmények közül – 2008-ban elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat,[5] 2010-ben pedig Kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott.[6] A Minőség-Innováció 2018-as pályázatában Oktatási szférában működő szervezetek kategóriában Nemzeti Díjnyertes lett.[7]A QS EECA University Rankings 2019-ben a 125. helyre rangsorolta az egyetemet a feltörekvő európai és közép-ázsiai régióban.[8]
Elhelyezkedése
A Miskolci Egyetem épületeinek többsége Miskolcon, a Dudujka-völgyben fekvő Egyetemváros nevű városrészben helyezkednek el, kb. 85 hektár területen. A campuson az egyetemi karok épületein kívül kollégiumok, éttermek, szórakozóhelyek, boltok és sportkomplexumok találhatóak. Az Egyetemvárost 6 helyi autóbuszvonal köti össze a város többi részével. Az egyetem nem minden egysége helyezkedik el az Egyetemvárosban, a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, amely 1997 óta az egyetem része, a belvárosban található, a Zenepalotában, az Egészségügyi Kar központja pedig Hejőcsabán, a Mész utcában található. Az egyetemnek két kihelyezett tagozata van Ózdon és Sátoraljaújhelyen, az képzéseket Ózdon a Tiszti Kaszinóban és a Digitális Erőműben, Sátoraljaújhelyen a Kossuth Lajos Gimnázium épületében található Sátoraljaújhelyi Közösségi Felsőoktatási Központban tartják. A Miskolci Egyetemen működik a ]
Története
Névváltozatok | |||||||||||
|
Bányászati-kohászatA selmeci iskola példaként szolgált a későbbiekben alakult európai műszaki főiskolák létrehozásánál. A Párizsi Műszaki Egyetem 1794-ben a selmeci laboroktatás alapján szervezte meg a sajátját. A selmeci professzorok közreműködésével alapították meg Selmecbányától nem messze – Szklenón – a világ első nemzetközi műszaki egyesületét, amelyben 14 ország képviseltette magát.Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán, 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket (Freibergben 1765-től, Berlinben 1770-től, Szentpéterváron 1773-tól). Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát (Bergakademie). 1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián.
1848–1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az oktatás nyelve az addigi német helyett a magyar lett, s az intézmény neve Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1919-ben, miután Magyarország elveszítette Selmecbányát, az intézmény Sopronba települt át, ahol Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola néven működött, majd az 1934-ben szervezett Műegyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karává vált.
Nehézipari Műszaki Egyetem
Az Országgyűlés az 1949. évi XXIII. törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Műszaki Egyetemet három karral, Kohómérnöki, Bányamérnöki és Gépészmérnöki Karral. A tanítás 1949. szeptember 18-án kezdődött a mai Földes Ferenc Gimnázium épületében.[10] Az új egyetem épületeit 1950-ben kezdték el építeni Miskolcon, az építkezésen politikai elítéltek is dolgoztak, úgymint Határ Győző vagy Cziffra György.[11] 1952-től az egyetem Rákosi Mátyás nevét viselte. 1953-ban Nagy Imre, a Minisztertanács Elnöke rendeletileg minden intézménytől elvette az akkor élő személyek nevét, ezért az egyetem nevét átkeresztelték Nehézipari Műszaki Egyetemre, elhagyva a Rákosi Mátyás nevet.[12] 1952-ben befejeződött a kohászképzés átköltözése Miskolcra, míg a bányamérnök-képzésben az 1952 és 1957 közötti átmeneti időszakban az alsóbb évfolyamok Miskolcon, a felsőbbek Sopronban tanultak, végül a Bányamérnöki Kar valamennyi tanszékét Miskolcra költöztették. A Sopronban maradt tanszékekből jött létre az Erdészeti és Faipari Egyetem, amelyből később kialakult a mai Soproni Egyetem.
1969-ben az egyetem része lett a dunaújvárosi, főiskolai rangot kapott Felsőfokú Kohóipari Technikum, Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar néven. 1970-ben hasonló módon a kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskolát is az egyetemhez csatolták, főiskolai karként. A kazincbarcikai intézményt 1985-ben megszüntették és beolvasztották az egyetemi struktúrába, oktatóinak jelentős része az egyetemi tanszékeken (kémia, automatizálás) folytatta tevékenységét. A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara 2000-ben levált az intézményről, ma Dunaújvárosi Egyetem néven működik.
Átalakulás, Miskolci Egyetem
Az 1980-as évektől kezdődően a korábban kizárólag nehézipari képzést folytató egyetem profilja bővült, 1981-ben jogi intézet (1983-tól kar), 1987-ben közgazdasági kar jött létre. Ennek megfelelően a régi, nehézipari jellegre utaló elnevezést is megváltoztatták, 1990-től Miskolci Egyetemnek hívják az intézményt. 1992-ben megindult a bölcsészképzés is, 1997-ben pedig csatlakozott az egyetemhez az 1904-es alapítású Városi Zeneiskola (ma Bartók Béla Zeneművészeti Intézet). 2000-ben az egyetem új kara lett a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, de ez 2013-ban a levált az egyetemről. 2001-ben létesült az egyetemnek Társadalomkutató Kihelyezett Központja Sajópálfalán annak érdekében, hogy a társadalomtudományi képzés keretében olyan kutatásokat végezzenek, ami a község és a régió fejlődését szolgálja, a központ egészen 2009-ig működött, amikor az önkormányzat és az egyetem megszüntették az együttműködésüket.[13] 2001-ben alapították az Egészségtudományi Intézetet, amely 2009-ben Egészségügyi Kar lett.
Az egyetemen jelenleg száznál több tanszék működik, mintegy 850 oktatója és több mint tizenötezer hallgatója van.
Az egyetem miskolci működésének 60., a jogelőd akadémia alapításának 275. évfordulója alkalmából 2009. szeptember 8-án mutatták be Csemiczky Miklós Carmina universitatis című zeneművét. A bemutatón a Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara és a Miskolci Bartók Kórus működött közre, Török Géza vezényelt, a szóló szólamokat Fekete Attila tenor és Szüle Tamás basszus énekelte. A partitúra ajánlása így szól: „Alma Mater florat!” Azaz: „Virágozzék az Egyetem!” E virágzáshoz szeretne hozzájárulni (a maga szerény eszközeit tekintve, ha csak kis mértékben is) ez a – selmeci dalokra épülő – lírai kantáta, melyet tisztelettel ajánlok az Egyetem ifjúságának és tanárainak.
2012-től kínai nyelvoktatás kezdődött az egyetemen az ELTE Konfuciusz Intézetének szakmai támogatásával 2013. októberétől megnyílt az ország harmadik Konfuciusz Intézete a Miskolci Egyetemen a Konfuciusz Intézetek Globális Központja (HANBAN), a Pekingi Vegyipari Egyetem és a Wanhua-BorsodChem Zrt. cégcsoport támogatásával.
2019. augusztus 1-jétől a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnázium fenntartója a Miskolci Egyetem lett
Forrás: wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Helyi látnivalók
Helyi Programok / események
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók