Kategória:
Cukiságok, Állati cukiságok

Létrehozva:
2019-10-17 13:13:41

Cikk írója:
Mészáros Magdolna2


Hópárduc


Életmódja

A hópárduc a legmagasabban élő macskaféle. Nyáron felhúzódik a 3500–6000 m körüli fennsíkokra és sziklás magashegyekre, télire 2000 m környékére költözik le. Vadászterülete 10–40 km².

Általában alkonyatkor vagy éjszaka indul vadászni. Étrendjébe főként a hegyvidékeken élő vadjuhok, szarvasfélék és vadkecskék, valamint vaddisznók tartoznak, de megtámad bármilyen állatot, amit csak el tud ejteni, még akkor is, ha akár háromszor is nagyobb nála. Szükség esetén megeszi a madarakat és a rágcsálókat, háziállatokat (jakborjakat, birkákat, kecskéket) is. A Himalájában jellemző zsákmányállatai a sörényes tahr (vadkecske) és a bharal (kék vadjuh). A prédát akár hosszabb távon is követve becserkészi, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná. Akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, ez a teljesítmény egyedülálló a macskafélék között.

Többnyire magányosan él. A párzási időszak januártól március közepéig tart. A terhesség körülbelül 100 napos. Az anya barlangban vagy a sziklák közt szüli meg és egyedül neveli fel 2–3 (ritkán akár 7) kölykét. Teje ötször zsírosabb a tehénénél, így biztosít kicsinyeinek elegendő energiát a hideg ellen. Egyedisége, hogy az egyetlen nagymacska, mely a saját bundáját is felhasználja utódai alvóhelyének szigetelésére. Általában 10–12 évig él, de fogságban a 21 éves kort is megérheti.

A pumához és a gepárdhoz hasonlóan a hópárduc sem képes bőgni.

Természetvédelmi helyzete

A hópárduc a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Mivel bundája rendkívül értékes a szőrmepiacon, vadászata miatt az 1960-as években a vadon élő példányok száma 1000-re csökkent. Bár időközben sikerült megnövelni a populációt, az orvvadászat miatt 2005-re csak mintegy 4500-7500 példány maradt fenn a Pakisztán és a Bajkál-tó közötti élőhelyeken, és a létszám csökkenőben van, mivel a távoli területen élő állatokat nehéz megvédeni. A kutatók szerint a fajt a beltenyészet is fenyegeti, ezért az állatvédők igyekeznek átjárhatóságot biztosítani az elszigetelt csoportok között. A pakisztáni WWF természetes élőhelyükön, a Khunjerab Nemzeti Parkban próbálja megőrizni a hópárducokat. Mivel fogságban is jól szaporodik, ezért a faj megóvásában az állatkertek is segítenek. Megközelítőleg 500 példány él a világ mintegy 150 állatkertjében.

A hópárduc Magyarországon három állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban és a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban tekinthető meg. A Szegedi Vadasparkban először 2005-ben született két kölyök. 2008-ban szintén a Szegedi Vadasparkban újabb kölyök látott napvilágot. 2012 májusában három hópárduc kölyök született ugyanitt.[1]

A hópárduc a kultúrában

A hópárduc (Aq Bars) Tatárföld és Kazahsztán nemzeti jelképe. Megtalálható Almati város címerében és szárnyas alakban szerepel Tatárföld címerében is. Az egykori Szovjetunióban a hópárducról elnevezett díjat kaptak azok a hegymászók, akiknek sikerült megmászniuk az ország mind az öt 7000 méteres hegycsúcsát. A Kirgiz Női Cserkészszövetség is ezt az állatot választotta jelképéül. A Himaláján élő népek néha szellemleopárdnak is nevezik a természetben ritkán megfigyelhető nagymacskát.

FORRÁS:wikipédia

 

 

 

HelyiVilága magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »