Település:
Budapest, 2. kerület
Pál-völgyi-barlangrendszer

A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja. Fokozottan védett barlang.
A Pál-völgyi-barlangrendszer egyik része, a Pál-völgyi-barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja. A barlang felszíni védterülete, mintegy 4,7 hektár a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében van mint önálló jogszabállyal védett, országos jelentőségű természetvédelmi terület. Turisták számára, vezetővel látogatható hossz 500 méter
Látogatás
A barlangrendszer bejárata Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi út 162. sz. alatt van, ez a 65-ös és 65A számú autóbusszal, a Kolosy térről közelíthető meg. A barlang hőmérséklete egész évben állandó, 11 °C.
A kiépített szakaszon 400 lépcsőfok található elszórva, egy részük lefelé, egy részük felfelé vezet. A legkomolyabb kihívást a nyolc emeletnyi, egybefüggő, helyenként 30 cm magas lépcsőfokokkal kialakított lépcsősor jelenti a hét méter hosszú Tyúklétrával kiegészítve. A legszűkebb szakaszon 80 cm a szélesség.
Az egy óra hosszú alaptúrát 5 éves kor és 115 cm alatt nem lehet – a létra és a 30 cm magas lépcsőfokok miatt – végigjárni. A 800 méterre található Szemlő-hegyi-barlangot hordozó kendőben, illetve babakocsival is látogathatják a kisebbek.
A 30 fős létszám limit miatt a 10 főnél nagyobb csoportoknak érdemes telefonon előre bejelentkezniük.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges a barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatásához. A Mátyás-hegyi-barlangban nincs kiépített útvonal, ezért előzetes bejelentkezéssel és vezetett barlangtúrák keretében látogatható.
CÍM: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.
TELEFON: +36 1 325 9505
NYITVA TARTÁS: HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP. A túrák óránként indulnak! Első túra: 10:15, utolsó túra: 16:15.
Leírás
Felső eocén mészkőben alakult ki.
Részei:
- Pál-völgyi–Mátyás-hegyi-barlangrendszer
- Pál-völgyi-barlang
- Mátyás-hegyi-barlang
- Meta-barlang
- Moby Dick-barlang
- Harcsaszájú–Hideg-lyuk-barlangrendszer[1]
- Harcsaszájú-barlang
- Bagyura-barlang
- Kis-hideg-lyuk
- Hideglyuk-barlang
- Gábor Áron-barlang
Látványosságok
A barlang változatos látnivalót kínál: a jó akusztikájú Színház-teremtől a Meseország cseppkő-képződményeiig (néhányat máshonnan hoztak ide). Egyes cseppkövek állatokra emlékeztetnek, így elefántra és krokodilra. Legérdekesebb látványosságai a változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok, valamint a meseszerű cseppkövek és különleges sziklaalakzatok.
Az egyik legszebb fővárosi barlang, Budapest egyik védett természeti értéke. Fokozottan védett barlang.
Feltárás
A Szépvölgyi út mentén létesített kőbányából nyíló barlangok 1902-ben keltették fel az arra járó turisták figyelmét, azonban a barlangok néhány méteres járható szakasz után sorra beszűkültek. 1904 júniusában a szájhagyomány szerint egy birka alatt beszakadt a föld a bányaudvar szélén. Az állat kimentésére odasietett a barlangfelügyelő fia, Bagyura János, aki észrevette, hogy az üregnek folytatása van. Amikor a barlangkutató turisták, köztük Jordán Károly és Scholtz Pál Kornél megtekintették az üreget, egy kis sziklabontás után sikerült a Pál-völgyi-barlang első, cseppkövekkel is díszített szakaszába bejutniuk. Az új barlang Benno Wolf figyelmét is felkeltette. 1904-ben jelent meg a Vigyázó János által írt, „A Pálvölgyi barlang” című könyv.
A kutatók 1910-ig folytatták a munkájukat, és helyenként robbantás segítségével felfedezték a barlang körülbelül egy kilométer hosszú szakaszát. A barlangot a kutatások és a barlangrendszer feltérképezése után a Pannónia Turista Egyesület tagjai látták el elsőként lépcsőkkel, korlátokkal és áthidalásokkal. Az így járhatóvá tett szakaszt 1919-től a nagyközönség szakavatott vezetők kíséretében, karbidlámpák fényénél tekinthette meg. Nagyot lendített a barlang látogatottságán, hogy 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust. Erre az alkalomra a főváros támogatásával villanyvilágítással látták el a látogatható barlangszakaszt, biztonságosabbá és kényelmesebbé téve a barlang megtekintését.
A második világháború során óvóhelynek használták a barlangot. Ez azzal járt, hogy a barlang berendezéseiben és képződményeiben sok kár keletkezett. A háború után némileg helyrehozták a károkat, de komolyabb felújításra csak 1973-ban került sor, mikor az Országos Természetvédelmi Hivatal nagy anyagi áldozatok árán, a barlangkutatók társadalmi munkájának segítségével korszerűsítette a villanyvilágítást és az utakat a barlangban.
1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére újabb szakasz és új kijárat került kiépítésre. Ezzel lehetségessé vált a turisztikai célra kiépített szakasznak az útvonalismétlés nélküli látogatása, és egyben a barlang befogadóképessége is nőtt. A kiépített szakasz ezzel az utolsó bővítéssel elérte az 500 méteres hosszúságot. Eközben a barlang tudományos vizsgálata is szép eredményeket hozott, így például a denevérállomány folyamatos megfigyelése, a lámpák környékén megtelepedett algafajok vizsgálata, a beszivárgó víz mennyiségének és minőségének nyomon követése.
Több évtizedes szünetelés után 1980-ban újra megindult a Pál-völgyi-barlang feltáró kutatása, amely nagyon jelentős eredményekre vezetett. Ekkor a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport két tagjának a huzat útját követve sikerült addig ismeretlen barlangrészekbe hatolniuk. Céltudatos és kitartó munkájuk eredményeképpen ezáltal a barlang ismert és a felmért hossza már meghaladta a 19 kilométert. 1982-ben a Honvéd Osztyapenkó SE Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a Pál-völgyi-barlang és a Mátyás-hegyi-barlang kutatásához, a Kelenföldi Tömegsport Egyesület Acheron Barlangkutató Szakosztálynak és az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Sportkör Barlangkutató Csoportjának pedig a Mátyás-hegyi-barlang kutatásához. A Mátyás-hegyi-barlanggal való összeköttetést 2001-ben sikerült megtalálni. Ezeknek a felfedezések a jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy ezáltal a Pálvölgyi–Mátyáshegyi-barlangrendszer Magyarország második leghosszabb barlangja lett, hanem az újonnan felfedezett járatokban talált képződmények nagy tudományos értékük miatt hozzájárultak a barlangok keletkezésének jobb megismeréséhez.
Miután 2011. december 11-én megtalálták az összeköttetést a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi- és a Harcsaszájú–Hideg-lyuk-barlangrendszerek között is, az így létrejött Pál-völgyi-barlangrendszer 28,6 kilométeres hosszával, megelőzve az addig leghosszabbnak ismert Baradla–Domica-barlangrendszert, Magyarország leghosszabb barlangjává lépett elő.[2][3] 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. A 2017 novemberében megjelent „Földalatti Magyarország Naptár 2018” júniusi oldalán a Mátyás-hegyi-barlang egyik részlete látható. A fényképet Hegedűs András készítette. A decemberi oldalon a Pál-völgyi-barlang egyik részlete látható. A fényképet Ambrus Gergely készítette.
Forrás: Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló









Helyi látnivalók









Helyi Programok / események









További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók








