Település:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Fehérgyarmat


Római Katolikus Templom


4900 Fehérgyarmat, Kossuth Lajos tér 1.

           Története

 

fehérgyarmati Szent Péter és Pál tiszteletére szentel műemlék templom a város központjában található.

Az egyházközségről az első feljegyzés 1334-ből származik. 1418-ban lett mezőváros Fehérgyarmatból. Az 1400-as évek közepén építették fel gótikus stílusban azt a templomot, amely Fehérgyarmat nevezetessége lett gótikus tornyával és főkapujával. 1550 körül a templomot a kálvinisták vették birtokukba. Kevés katolikus tartotta meg a hitét.

1673 körül II. Rákóczi György özvegye, a katolikus hitre áttért Báthory Zsófia visszaadta a katolikusoknak a templomot, és a plébániát, de az alig 50 év után visszakerült a kálvinisták tulajdonába: Báthory Zsófia halála után is a Rákócziak tulajdonában maradt a templom és a plébánia, és Zrínyi Ilona Thökölyvel kötött házassága révén szinte nászajándékként kerültek vissza a reformátusok kezébe.

1740-ben Kelemen Didák minorita szerzetes kiharcolta a település vezetőinél gróf Károlyi Sándor közbenjárására, hogy katolikus kápolna épülhessen Fehérgyarmaton, ez a kis kápolna fából épült, és kilenc év múlva leégett. 1750-ben Eszterházy püspök visszaállította a plébániát. Az első plébános Boldvai Mihály volt, aki saját szobájában misézett, de az 1765-ben leégett.

Mivel a templom még mindig református kézen volt, így a kis katolikus közösség 1771-ben egy kis, fatornyos templomot épített magának, amit felváltott később egy téglából épült templom. 1773-ban Kotucs Mihály plébános kezdte meg működését, de még ebben az évben leégett a plébánia, amelyet 1775-ben építettek újjá. A plébánia 1814-ben újra leégett, ekkor a károlyi család saját városi házukat adományozta az egyház részére, amely az úgynevezett Sámuel telken állt, ezt az épületet újították fel, és építették át 1816-ban, mely ma is plébániaként működik, ekkor adományozott a Károlyi és a Kállay család és más főúri családok több mint száz hold szántóföldet, 25 hold legelőt és nem ismert méretű erdőt, a fehérgyarmati katolikus egyház javára, hogy a plébános és a káplán státuszának megfelelő módon tudjon élni. Ebben az időben a katolikus hívek létszáma Fehérgyarmaton és környékén megközelíti a kétszáz főt, a sok szórványban élő katolikus tette indokolttá a káplán bevezetését egyházközségünkben.

1812-ben Klobusiczky Péter szatmári püspök, később kalocsai érsek testvérével Györggyel, a nagyváradi kanonokkal saját költségen új, katolikus templom építését kezdeményezte, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére Klobusiczky Péter püspök szentelt fel 1816. szeptember 25-én. A templom késő barokk stílben épült.

A püspök adományozta a templom számára a főoltárképet, a bécsi származású Mauer festményét, valamint a harangokat is.

A templom egy manuálos, 5 regiszteres orgonáját Riger Ottó és testvére családi és királyi udvari orgonagyára épített 1899-ben.

1908-ig négyszer is tűzvész pusztított a templomban: 1872-ben, 1895-ben, 1900. május 25-én, amikor a tornyot, a tetőzetet és a harangokat is elpusztította, a káplán hősiességének köszönhető, hogy a tűzvész az orgonát nem pusztította el. 1908-ban földrengés rongálta meg a templomot. Az utolsó tűzvész 1911-benvolt. Ekkor pusztul el a Mauer festmény. A református egyház példátlan összefogással segített a templom felújításában, és az akkori kor leghíresebb művészét Vastagh Györgyöt bízták meg az oltárkép megfestesével, mely a régihez hasomlóan Péter és Pál apostolokat ábrázolják.

A templom eredeti berendezéséből érdemes megemlíteni a copf stílusú tabernákulumot amely az ajtó melletti fülkében található, és a klasszicista stílusú keresztelőkutat amely a szentélyben található. Védett szobrunk a Nepomuki Szent János szobor, amely az 1800-as évek legelejéről való, amelynek másolata a templom mellett található. A 37,6 cm átmérőjű harangot Thury János és fia öntötte Budapesten 1901-ben, a többit pedig Szlezák László 1922-ben, ma három harang lakik a toronyban.

A templomot legutóbb 2008-ban újították fel.

A templom ékessége az Árpád-házi Szent Erzsébet koponyaereklye, mely Viterbóból való. A templom szobrai: Szent Teréz, Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve, Nepomuki Szent János. Templomunk egyéb régi tárgyai Jánkmajtison tekinthetők meg az egyháztörténeti gyűjteményben.

 

     Forrás:  karpatinfo.net

     Fotó:     muemlekem.hu

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »