Település:
Pest megye, Szentendre
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre, Sztaravodai út 75,
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismertebb nevén szentendrei Skanzen - Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma.
63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek - lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok - segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét 8 tájegységre tagolva. A szabadtéri kiállítás a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli át.
A Skanzen a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, természetvédelmi területen helyezkedik el, így nem csak épületegyüttese, hanem természeti környezete is fokozottan védett terület.
A skanzenek története 1891-ben kezdődött az első szabadtéri múzeum megnyitásával. Artur Hazelius (1833-1901) álmodta meg azt a múzeumtípust, amely eredeti, áttelepített építmények segítségével mutatja be egy-egy régió falusi és városi építészetét, lakáskultúráját és életmódját. Azonban Hazelius a puszta ismertetésnél is többet valósított meg: egy olyan, életmódot és társadalmat is bemutató intézményt, amelyben a korabeli hármas feladatrenden túl (gyűjtés, megőrzés, bemutatás) a tanítás és szórakoztatás is lehetőséget kapott. Ez a gondolat kísérte a szentendrei múzeum történetét is.
1896-ban a budapesti Városligetben a milleniumi ünnepségek keretében felépítették az úgynevezett Néprajzi Falut, az első időszaki magyar szabadtéri kiállítást. Ezután évtizedekig formálódott a magyar Skanzen ügye, néprajzkutatók, építészek, politikusok és civilek közreműködésével.
Vargha László építész, egyetemi tanár a magyarországi szabadtéri múzeum gondolatának egyik legelszántabb támogatója és előmozdítója volt. Ő dolgozta ki a múzeum építési módszertanát, gyűjteménye pedig az első telepítési tervek alapköve volt. Először 1937-ben fogalmazta meg elképzeléseit a „magyar Skansen”-ről, amelyet néprajzosok és építészek közös vállalkozásának tekintett. A létrehozandó múzeum előképének az első szabadtéri múzeumot, a stockholmi Skansent, illetve a Jankó János néprajzkutató által a milleniumi ünnepségek keretében megvalósított Néprajzi Falut tekintette.
A Skanzen építésének indulását a történelmi helyzet, a kor légköre segítette. Az 1960-as évek konszolidációja, a gazdasági fejlődés eredményeként indult lökéshullám-szerű változás, kockaház-cunami gyorsította a népi építészeti emlékek pusztulását. A kulturális nyitás, a helyi értelmiségi lokálpatriotizmusa segítette a hagyományok, a népi építészeti emlékek megőrzésének lehetőségét. Ezek a tényezők is közrejátszottak abban, hogy a Magyar Szocialista Munkás Párt Agitációs és Propaganda Bizottsága 1965-ben elfogadta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megvalósításának tervét, ezzel a legfőbb politikai vezetés is zöld utat adott az építkezés megindításának.
1967. február 1-jén a budapesti Néprajzi Múzeum részeként, Falumúzeum Osztály néven megalakult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A múzeum létrehozásának célja, hogy egy helyen épüljön fel egy Magyarország különböző népi építészeti tájegységeit reprezentáló műemléki lakó-, gazdasági-, és ipari épületegyüttes, mely szabadtéri múzeumként látogatható.
Nyitvatartás: márciustól-novemberig
Elérhetőség: (06 26) 502 500
HelyiVilága Magazin ajánló
Helyi látnivalók
Helyi Programok / események
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók