Ízelítő a rostokról

Ki ne küzdene időnként székrekedéssel, hasmenéssel, magas koleszterin és/vagy

vérzsírszinttel, szeretne fogyókúrázni, vagy „csak” egészségesen táplálkozni.

Ha ezt nem csupán gyógyszerekkel, táplálékkiegészítőkkel képzeljük, hanem

netán természetes úton (táplálkozással), akkor érdemes a következőket elolvasni.

Mik azok az élelmi rostok?

Növényi élelmiszereink tartalmaznak olyan összetevőket (makromole

kulákat), amelyek többsége cukor molekulákból épül fel, mégsem tudjunk

emészteni őket, és fontos élettani hatással bírnak.

Ezeket élelmi- vagy diétás rostoknak nevezzük.

Két csoportba soroljuk a rostokat:

• Vízben oldódóak, ide tartoznak a pektin vegyületei, növényi gumik és nyálkák
• Vízben nem oldódóak: cellulóz, hemicellulóz, lignin.
  Az egészséges táplálkozáshoz ezekből 35-40 grammot kell elfogyasztani 
• naponta (fogyókúrában ennél többet is).

Hogyan hatnak a diétás rostok?

1. Vizet vesznek fel és duzzadnak, ezáltal nő a térfogatuk, teltségérzetet keltenek. 
2. Megfelelő mennyiségű folyadékot (1,5-2,5 l/nap) fogyasztva hozzá megakadályozzák 
3. a székrekedés kialakulását. 
4. Ha nem fogyasztunk el megfelelő mennyiségű vizet, akkor azt a bélből veszi fel, 
5. a béltartalom besűrűsödik, elakad és ellentétes hatásként székrekedést okoztunk.
6. Növelik a bélperisztaltikát (bélmozgást) – ezzel is akadályozzák a székrekedés létrejöttét. 
7. A rendszeres napi székelés azért is fontos, mert a pangó béltartalomban káros bomlási 
8. folyamatok zajlanak le, aminek következtében rákkeltő hatású anyagok szabadulnak fel,
9.  évekig tartó székrekedéses állapot nagy százalékban idéz elő vastagbél daganatot.
10. Felületükön különböző anyagokat kötnek meg. Ezt a hatást tudjuk a legsokoldalúbban 
11. kihasználni. Megkötik a bélben található vagy itt keletkező káros anyagokat (gyümölcsnap, 
12. zöldségnap, ivólékúrának ezért tulajdonítanak méregtelenítő hatást), megkötik a különböző 
13. mikroorganizmusokat – enyhébb hasmenéses panaszokat emiatt szüntet meg. Normális 
14. vegyes táplálkozás esetén húsokkal, zsiradékokkal együtt fogyasztva megköti és ezáltal 
15. nem engedi felszívódni azokból a koleszterin, egyes zsírsavak, epesavak nagy részét. 
16. Vigyázat! A rost nem válogat ugyanúgy megköti a hasznos anyagokat is: gyógyszereket, 
17. vitaminokat, ásványi sókat. Tehát gyógyszereinket ne egy nagy adag gyümölcstál 
18. elfogyasztása után vegyük be!
19. Lassítja szénhidrátok emésztését és felszívódását – ezt használják ki cukorbetegségben.

Milyen élelmiszerben találjuk meg a diétás rostokat?

Sok vízben oldódó rostot tartalmaz: burgonya, sárgarépa, tökfélék, cékla, spenót, alma,

birsalma, zabpehely, banán– használható: hasmenés, fogyókúra, epe–, enyhe hasnyálmirigy

panaszok, fekélybetegség, gyulladásos bélbetegségek,

magas koleszterin- és vérzsírszint, magas vérnyomás, egészséges táplálkozás esetén.

Magas vízben nem oldódó rosttartalma van: búzakorpa, zabkorpa, rozs, búzacsíra, szezámmag,

Graham-liszt, árpapehely, barna kenyér (nem a malátával színezett), káposztafélék, paradicsom,

paprika, vöröshagyma, hüvelyesek, petrezselyemgyökér, szőlő, szilva, körte, málna, ribizli –

használható: székrekedés, magas koleszterin– és vérzsírszint, magas vérnyomás, fogyókúra,

egészséges táplálkozásnál.

Élelmiszereinket mi magunk is dúsíthatjuk rostokkal, például zabkorpával készülő pogácsa,

más korpás, magvas sütemények, házi készítésű gyümölcsjoghurtok, stb. kinek meddig terjed

a kreativitása (amellett, hogy finom is legyen).

Egyszerűbben is megoldható: több zöldségfélét és gyümölcsöt fogyasszunk!

Forrás: dietetikamindenkinek.hu