Település:
Győr-Moson-Sopron megye, Mosonmagyaróvár
Timföld, timföldgyártás Mosonmagyaróvár
Előállítható alumínium égetésével, illetve alumínium-hidroxid magas hőmérsékletre hevítésével.
Alumínium-oxid
Az alumínium-oxid szervetlen alumíniumvegyület, összegképlete Al2O3. Az alumíniumgyártás köztes terméke (timföld), fehér színű po
Tulajdonságai
Vízben oldhatatlan, sűrűsége körülbelül 3,97 g/cm3. Tömör állapotban igen ellenálló. Hatszöges rendszerben kristályosodik. Kicsi a hőtágulása, a hőt jól, az elektromos áramot rosszul vezeti. A kristályos alumínium-oxid, a korund igen kemény: keménysége a Mohs-féle keménységi skálán 9 – ezzel a gyémánt után a legkeményebb természetes anyag. Amfoter jellegű, savakban és lúgokban egyaránt oldódik alumínium-sók és aluminátok képződése közben. Fluorral hevesen reagál, klórral és brómmal csak lassabban alakul halogénvegyületté. Szénnel csak magas hőmérsékleten hoz létre alumínium-karbidot. Magas hőmérsékleten a fémmagnézium alumíniummá redukálja, fém-oxidok hatására pedig aluminátokká alakulhat – ez a tulajdonsága a timföldgyártás alapja.
Előfordulása
A természetben előfordul korund formájában. A korund kristályai színtelenek vagy sárgásak.
Drágakő változatai:
- rubin és
- zafír.
A rubint króm-oxid festi vörösre, a zafírt kobalt-oxid kékre. Alumínium-oxidból kálium-dikromát vagy kobalt-oxid hozzáadásával mesterséges rubint vagy zafírt is előállítanak. A smirgli olyan korund, amelyet vas-oxid színez szürkére.
Előállítása
Előállítható alumínium égetésével, illetve alumínium-hidroxid magas hőmérsékletre hevítésével.
- {displaystyle mathrm {4 Al+3 O_{2}rightarrow 2 Al_{2}O_{3}} ,!}
- {displaystyle mathrm {2 Al(OH)_{3}rightarrow Al_{2}O_{3}+3 H_{2}O} ,!}
Az alumínium-hidroxid hevítésekor először 300 °C-on előbb AlO(OH), majd köbös rácsú gamma-Al2O3 keletkezik, amely 1000 °C feletti hőmérsékletre izzítva a hexagonális alfa-Al2O3-dá alakul át. Az izzított, tehát alfa-Al2O3 savakban és lúgokban is oldhatatlan. Az alfa-módosulat a természetben is előfordul, ásványtani neve: korund.
A timföld az alumíniumgyártás köztes terméke, amelyet a bauxit kilúgozásával állítanak elő. Az eljárás közben keletkező hulladék a vörösiszap (angolul: Red mud, újabban bauxite residue).
Felhasználása
- tűzálló tégelyek
- tűzálló csövek
- szigetelőanyagok[1]
- kerámia-ipar
- gyógyszeripar: Gyomorsav közömbösítésére, enyhe székrekedést okozhat.
- kromatográfia
- adszorpciós analízis
- gyújtógyertyák
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Aluminii oxidum hydricum néven hivatalos.
Kristályszerkezet
A kristályszerkezet vizsgálata a kristálytan tudományágának a tárgya. A kristálytan a kristályok külső alakját és belső szerkezeti felépítését vizsgálja.
Az anyagok kristályos és amorf szerkezete
Az ásványok alaktani és fizikai tulajdonságaik alapján kétfélék lehetnek.
- Alaktalanok vagyis amorfok, melyeknek semmiféle jellegzetes alakjuk nincs és fizikai tulajdonságaik minden irányban megegyeznek, ezek izotrópok.
- Kristályosak, amelyeknek valamilyen törvényszerű, illetve szimmetrikus térrácsban helyezkednek el az alkotórészek, ebből következően kifejlődésük is felismerhető szabályossággal rendelkezik.
A kristályok többségének fizikai sajátosságai csak a párhuzamos irányokban azonosak, a különböző irányokban eltérőek, ezeket anizotrópnak nevezzük. Az ásványok zöme anizotróp tulajdonságú kristályokból épül fel, vagyis jellemzőjük a kristályszerkezet, az alkotóelemek térbeli elhelyezkedése, vagyis az a kristályrács, ami különböző szimmetriákban nyilvánul meg, és egyes ásványfajtákon belül különböző is lehet.
A kristályrácsok típusai
Hét kristályrendszerA kristályrácsot atomok, ionok, és molekulák is alkothatják. A rácspontokon elhelyezkedő kristályrácsalkotók közötti kötés jellege szerint négy különböző kristályrácstípust ismerünk: atom-, ion-, molekula- és fémrácsot. A kristályrács fölépítése során a rácspontba beépülő elemek energiát adnak le, ezért a kristályrács fölbomlásához energiabefektetés szükséges.
A kristályszerkezet alapján hét kristályrendszert és ezeken belül 32 kristályosztályt különböztetnek meg. A hét kristályrendszer egyben önálló koordináta-rendszer is, tengelykeresztjük meghatározó jelentőségű, mert tartalmazza a lehetséges szimmetriaelemeket. Egyes ásványok többféle kristályrendszerben is előfordulnak (például kén).
Triklin (háromhajlású) kristályrendszer
A tengelykeresztek különböző egységhosszúak és különböző szögeket zárnak be egymással. A legkevesebb szimmetria elemmel rendelkezik, jellemző szimmetriatengelye nincs, minden kristálylap különálló és egyedi. A triklin rendszer két osztályt tartalmaz:
- pedionos
- véglapos
Fontosabb ásványai: kaolinit, rodonit, türkiz, cianit, timsócsoport, kalkantit
Monoklin (egyhajlású) rendszer
A rendszerben a tengelyarányok különbözőek, a hajlásszögük egymáshoz képest egy kivételével derékszögű, kevés szimmetria elemet tartalmaz. A rendszer osztályai:
- szfenoidos
- dómás
- prizmás.
Fontosabb ásványai: gipsz, azurit, kén, lazulit, malachit, manganit, muszkovit, ortoklász, szóda,
talk, timsócsoport, csillámok.
Rombos rendszer
A három koordinátatengely egymásra merőleges, de különböző egységhosszúságúak. Szimmetriaelemeinek száma több mint három. A rendszer három osztályt tartalmaz:
- biszfenoidos
- piramisos
- bipiramisos.
Fontosabb ásványa: anhidrit, aragonit, antimonit, barit, enargit, kalkozin, kén, markazit, nagyágit,
olivincsoport, topáz, csillámok.
Tetragonális (négyzetes) rendszer
A három tengely egymásra merőleges, de csak kettő azonos egységhosszúságú, így egy a főtengely kitüntetett szerepű. Főtengelyes kristályrendszernek is nevezik.
Több főtengelyi és melléktengelyi és síkszimmetriával (tükörszimmetria) is rendelkezik. A rendszerbe hét osztály tartozik:
- piramisos
- bipiramisos
- trapezoéderes
- ditetragonális piramisos
- ditetragonális bipiramisos
- biszfenoidos
- szkaleonéderes
Fontosabb ásványai: anatáz, bornit, cirkon, kalkopirit, kassziterit, rutil, torit, vezuvián.
Trigonális rendszer
A főtengely a melléktengelyekkel derékszöget zárnak be a melléktengelyek egymáshoz képest nem derékszögűek, a főtengely és a melléktengelyek egységhossza különböző. Sok tengely-, lap és tükörszimmetriával rendelkezik, hét kristályosztály tartozik ide:
- piramisos
- romboéderes
- trapezoéderes
- ditrigonális piramisos
- ditrigonális szkalenoéderes
- dipiramisos
- ditrigonális dipiramisos
Fontosabb ásványai: alunit, ankerit, cinnabarit, dolomit, kalcit, korund, kvarc, magnezit, rodokrozit,
sziderit, tellúr, turmalincsoport.
Hexagonális (hatszöges) rendszer
Hasonló a trigonális rendszerhez, de szimmetriájában döntően a hatszöges elemek az elsőrendűek.Ide tartozó kristályosztályok
- piramisos
- dipiramisos
- trapezoéderes
- dihexagonális piramisos
- dihexagonális dipiramisos
Fontosabb ásványai: apatit, grafit, kalkozin, kvarc, molibdenit, nefelin, nikkelin, vanadinit.
Szabályos (köbös) kristályrendszer
Tengelykeresztjeiből három egyenértékű egymásra merőlegesek, egymással felcserélhetők. Ez arra utal, hogy a tulajdonságok jelentős része
az iránytól független.
Ez a kristályrendszer szabályosságáról könnyen felismerhető, de osztályai nehezen különböztethetőek meg. A rendszer osztályai:
- tetraéderes pentagon-dodekaéderes
- diszdodekaéderes
- pentagonikozi-tetraéderes
- hexakisztetraéderes
- hexakiszoktaéderes
Fontosabb ásványai: arany, argentit, arzenolit, ezüst, fluorit, galenit, gránátcsoport, gyémánt, kobaltin, kősó,
krisztobalit, kuprit, lazurit, magnetit,
pirit, platina, réz, szalmiák, szfalerit, timsócsoport, torianit.
Forrás:wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Helyi látnivalók
Helyi Programok / események
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók