Városháza

100 éve épült a tolnai Városháza

A tolnai Községháza építési naplójának 1906. szeptember 11-i bejegyzése: "az összes munkák e hó 5-én teljesen befejeztettek... e naptól számítva az építésnél egy pallér van, akit míg az épület át nem vétetett, el nem bocsáthatunk. Kérjük tehát az érdemes elöljáróságot, hogy az ideiglenes átvételt még ma megejteni szíveskedne... Egyben kérjük, hogy az általános feltételek 25. szakasza szerint a munka befejezésérõl szóló igazolvány kiállítását."
Az egykori II. Lajos téren azóta áll ez a monumentális, reprezentatív, eklektikus stílusú épület, mely egykori elõdeinknek a saját erejükbõl gyarapodó, maguk és közösségük sorsát alakítani tudó tolnai polgárok öröksége.

Ez a középület - mely helyi védettséget élevez - annak a XX. század eleji prosperáló Tolnának a monumentuma, melynek külsõ arculatát meghatározták az ugyanebben az idõben felépült polgárházak, lásd: az Árpád utcai díszes eklektikájú Méhn, vagy Wiedemann ház, vagy az egyedülállóan szép, szecessziós Budai ház (Bajcsy Zs. u. 1.), avagy a Kossuth Lajos utca díszes homlokzatú nagypolgár házai.

A XX. század elején már egyértelmû volt, hogy a régi Városháza - a Selyemfonoda közelében állott - teljesen elégtelen a hivatalok befogadására. Szükségessé vált tehát egy új, a megnövekedett igényeknek megfelelõ községháza építése. A község vezetõi - elnök bíró Ezer József, másod bíró Hochsteiger Mihály, jegyzõ Partl József, aljegyzõ Roboz János - 1904. május 8-ra a képviselõtestület rendkívüli ülését összehívták, mely egyhangú határozatot hozott egy új községháza felépítésérõl. Ugyanakkor dönteniük kellett arról, hogy hol álljon az új épület. Hagyományosan kialakult fõtereken a következõ épületek állottak: templom és parókia, iskola, város- vagy községháza, és a legtekintélyesebb családok lakóházai. Tolna településszerkezete nem így alakult. A plébánia templom, és a parókia valamint a katolikus iskola szûk utcák vonalába épültek. Olyan teret kellett kiválasztani, ahol megfelelõ módon érvényesülhet a templom mellett, a település másik fõ középülete a községháza.

Három helyszín jöhetett számításba. A Szentháromság tér (Paprika piac tér), Fáy lakótelepi oldalán két telek, a Geisz és az Aneigl házak, 32.000 korona értékben. Fekete Ágoston plébános szerint: "az intelligencia ezt az elképzelést pártolta." A másik helyszín, a tulajdonképpeni városközpontnak tekinthetõ tér, melyen a régi Városháza, a régi Posta épület, a Tûzoltó Õrtanya, a Selyemfonoda, és a Festetich vagy Drasche barokk nagykastély állottak. A nagykastély mellett lévõ Partl ingatlan jöhetett számításba, 20.000 koronáért. A harmadik helyszín, a mai Hõsök tere, az egykori II. Lajos tér melyen a tolnai uradalom tulajdonát képezõ Oroszlán kocsma volt eladó 12.000 koronáért. Az 1904. május 8-i rendkívüli képviselõtestületi ülésen a név szerinti szavazáskor a 46 testületi tagból 33-an az Oroszlán kocsma megvételére voksoltak.
Nem volt könnyû feladat eldönteni azt sem, hogy milyen legyen az új községháza épülete. A május 8-i közgyûlés kimondta, hogy az új községháza: "kizárólag földszintesre építtessék." Fekete Ágoston plébános emeletes épületre tett javaslatot, a földszinten üzlethelységek kialakításával, melyeket bérbe lehetne adni, s ugyanitt alakítanák ki a jegyzõlakást is. "A testület támogatta a javaslatot, de a legközelebbi ülésen Merkl Lõrinc képviselõtestületi tag új javaslattal állt elõ: építsenek emeletes épületet, de üzlethelységek nélkül. Hiába volt minden felszólalás, minden magyarázat, a bolt nem kellett nekik... Partl József jegyzõ pedig kijelentette, hogy õ a községházára nem megy lakni." jegyezte fel a plébániatörténetbe Fekete Ágoston.
Az 1904. június 19-i közgyûlés határozatot hozott, mely szerint Tolna község pályázatot hirdet az új községháza tervének és költségvetésének elkészítésére. Egy hónappal késõbb a testület arról döntött, hogy Bezerédj Pál miniszteri megbízottnak a község ajánlatot tesz hogy a régi községháza épületét 8000 koronáért hajlandók a gyártelep kibõvítésére engedni. Végül is a vita, mely arról szólt, hogy az új községháza földszintesre, vagy emeltesre épüljön-e, az 1904. december 11-i közgyûlés az elõzõ év májusi határozatot megváltoztatva: "...az új községháznak egy emeletre leendõ felépítését határozta."

1905. elején felgyorsultak az események. A tervpályázatot az országos szaklapokban meghirdették, melyre március 25-re 20 pályázat futott be, a történelmi Magyarország különbözõ városaiból. A pályázatok közül a tolnai Nahm József "Talpra magyar" jeligéjû tervpályázata és költségvetése nyerte el az elsõ díjat. Az egy emeletes, 761,54 nm alapterületû épület kivitelezési költségét a tervezõ, 98.379 korona és 49 fillér összegben jelölte meg. A képviselõtestület a pályázatot kivitelezésre elfogadta.
1905. április 24-én a képviselõtestület megválasztotta az építési bizottságot, melynek elnöke Wittinger László építõmester, tagjai Stern Árpád, Budai János, Pirgi Ferenc, Felber Alajos, Kapéter József, Petrics József, és Nahm József lettek. A bizottság feladata a község érdekeinek védelme, a munkálatok felügyelete és ellenõrzése voltak, éppen ezért volt a bizottságban négy építõmester, kovács és lakatos mester, asztalos, téglaégetõ és fateleptulajdonos stb.
A májusi képviselõtestület az építkezés vállalkozásba adásáról hozott határozatot, melyet szintén meghirdettek. A beérkezett 17 pályázat közül a Koch Richard és Kallós Adolf budapesti vállalkozók tették "amennyiben az egységárból 2,5 % árleengedés ajánlottak, ezeket követik Nahm József és Budai János, akik az összes munkákra 3 % árfelemeléssel óhajtják az építkezést végrehajtani..." A kivitelezési megbízást a Koch és Kallós cég nyerte el azzal, hogy "a részletezett összes építési munkák után kimutatott 100.159 korona 43 fillér költségbõl a megajánlott 2,5 % árleengedést megfelelõ 2503 korona 99 fillér összegének levonásával az összköltség: 97.655 korona 45 fillért tesz ki." S egyben megbízták az elnökbírót, hogy kösse meg a szerzõdést.

A képviselõtestület döntött a költségek fedezésérõl is, mégpedig a többség arra szavazott, hogy a községi törzsvagyonból, - mely akkor 148.727 korona 45 fillér összegû volt - fedezzék az építkezés költségeit. Fekete Ágoston javaslata, mely szerint ne a községi törzsvagyont költsék, hanem a község vegyen fel 30 évre szóló alacsony kamatú kölcsönt, melyet a törzsvagyon kamataiból, és a községháza üzleteinek bérébõl kellene törleszteni. Errõl a plébános a következõket jegyezte föl: "Merkl Lõrinc jelentette: ha mi fizetünk, fizessenek az uraságok is. A község javát féltõ indítvány megbukott, mert a kabátos emberektõl származott. Felépítették az emeletes házat, a tetõ is fenn volt, akkor jött egy deputáció a plébánoshoz, iparos és paraszt képviselõk részvételével, azzal a kéréssel, hogy mégis tegyünk üzlethelységet a földszintre, belátják, hogy mégis a plébánosnak volt igaza... azonban a tervek már el is készültek, át kellett volna e célra formálni, késõ volt a jobb útra való szándék, változtatni nem lehetett."

1905. augusztus 10-én Tolna Vármegye Törvényhatósági Bizottsága a tolnai községháza építésérõl felterjesztett tervezés - költségvetést, valamint a kivitelezési szerzõdést utólagosan jóváhagyta.

Az új községháza építését 1905. július 3-án megkezdték, és 14 hónap multán be is fejezték. A községháza építési naplójába tett bejegyzés: "1905. július hó 3-án a munka meghirdetése kellõ idõben bejelentetett, az építési terület a vállalkozóknak a mai napon átadatott. Ezen átadással egyidejûleg az építési bizottság által a földszintû padlók magassági vonala megadatott..." Az Oroszlán kocsma épületének elbontása, és a földmunkák elvégzése után "a falazási munkákat 15 kõmûvessel, 3 tanonccal, 12 asszonnyal, 8 napszámossal megkezdték." További bejegyzés: "1905. augusztus hó 19-én délelõtt 9 órakor az alapkövet a községi elõljáróság, és építõbizottság Kallós Adolf építõmester jelenlétében a II. Lajos téri kõrizalit földszinti padlómagasságába a bal sarokra elhelyezte." - a díszes kapubejárat bal oldali oszlopánál.

Az építkezés azonban nem volt zökkenõmentes. A munkák beindítását akadályozta, hogy a tolnai kõmûvesek egy országos sztrájk miatt nem akarták felvenni a munkát. Az építõ bizottság az építkezés folyamán számos minõségi kifogást tett. Megkifogásolták például a habarcshoz és vakoláshoz felhasznált sárgahomok minõségét, a rosszul kiégetett falazótégla anyagot, a hanyagul végzett kõmûves munkát. Ugyancsak megkifogásolták a tetõzet építésekor felhasznált vizes faanyagot, a rossz illesztéseket, és a gyenge ácsmunkát stb. Tóth Henrik állami építészeti mérnök a bizottság kifogásainak adott helyt, a munka felfüggesztését helyezve kilátásba, de az építõk a hibákat ennek ellenére sem javították ki. Az elõljáróság a kijavítatlan minõségi hibák miatt a végszámla kifizetésekor 2800 koronát visszatartott, amiért még 1912-ben is pereskedtek a kivitelezõ vállalkozók.
1906. október 13-i dátummal a kivitelezõk elkészítették a végszámlát, amit a szekszárdi Magyar Királyi Építési Hivatal mérnöke is jóváhagyott. "A községház építkezés leszámolási mûvelete" szerint a végösszeg 104.899 korona és 17 fillér, melybõl levonandó a 2,5 % árengedmény, azaz: 2622 korona 48 fillér, így maradt tehát: 102.276 korona 69 fillér. Ehhez még hozzáadódott utólagos munkák elvégzéséért 1076 korona 17 fillér, így tehát az építkezési fõösszeg: 104.037 korona 59 fillért tett ki.

Hogy milyen is lett Tolna város 100 évvel ezelõtt felépült legfontosabb középülete, ahhoz idézzük fel Nahm József építõmester tervezõ 1905 március havában leírt gondolatait.
"E tervezésnél tekintetbe van véve az a körülmény, hogy egy községház nagyközség számára oly nyilvános épület, amely nemcsak évtizedekre, hanem évszázadokra kell hogy építve legyen. Ezen körülmény kényszerített arra, hogy ezen épületet kellõ vastagságú falakkal, valamint a mai kornak megfelelõ tágas helységekkel láttassék el, egyszóval e tervezésnél egy szolíd, erõteljes, masszív, nyilvános jellegû épület számíttatott. Tekintetbe van véve továbbá, a község fejlõdése is, ha esetleg a község rendezett tanácsú várossá fejlõdne, úgy ezen községház csekély átalakításával a városházi célnak is teljesen megfelel."

Tolna, 2006. augusztus 14.

Freund György, Steinbach Ferenc

Forrás: http://tolna.hu