A növények ültetéséhez szükséges vizet fából készült edényekben szállították fel a Balatonból szamárháton.

Ezen élő „fenyőmúzeum” megteremtése, fenntartása, fejlesztése és megőrzése a Folly család négy generációjának nevéhez kötődik. Dr. Folly Gyula (1867–1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére – külföldön őshonos – egzótákat (idegen éghajlatról áttelepített, ritka, szokatlan növények) ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0,4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi. Ekkor került Magyarországra az első óriástobozú fenyő (Pinus coulteri) példány is a Hesse-faiskolából a Folly Arborétumba. Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Elsősorban a mediterrán éghajlatról származó és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit ültette. Felvette a kapcsolatot külföldi, főleg nyugat-európai faiskolákkal (Barbier et Co, Hesse,[20] Orleans, Rovelli, Pallanza, Weaner, Veicht and Son, London-Chelsea), amelyek a kiválasztott növényeket több éven át előnevelve, kosarakban szállították. Mintegy 100 növény telepítése során 60 m³ követ termeltek ki a kézzel ásott ültetőgödrökből. A növények ültetéséhez szükséges vizet fából készült edényekben szállították fel a Balatonból szamárháton. A telepítéseket kerttervezési elképzelés nem előzte meg, mivel a 20. század elején Magyarországon még ismeretlen fajokat telepítettek, ismeretlen volt a fák várható mérete. A kezdeti kerttervezés hiánya matt az arborétum magja jelenleg helyenként sűrű, a tisztások foltjai pedig ott találhatóak, ahol a növények az aszályos időszakban kipusztultak.

Balatoni panoráma a Folly Arborétum kertjéből. Kezdetben a fák számára a Balatonból faedényekben, szamárháton szállították fel a vizet

Az alapító halála és az első világháború megakasztotta a telepítés lendületét. A két világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum gyűjteményének fejlesztése. Ezalatt a család – az édesapa iránti tiszteletből – igyekezett a kis arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világháború alatt nem érte nagyobb károsodás a kertet. 1950-ben a családi birtok jelentős része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került, de az alapító fia, dr. Folly Gyula (1911–1979) közgazdász 1953-ban újra megkezdte az egzóták telepítését. Először az arborétumban található lakóház előkertjét, környékét ültette be. Majd fokozatosan észak felé haladva, a többi teraszra is került növényanyag. A növények életfeltételei közül a megfelelő mennyiségű csapadék hiányzott a legjobban. Nem sokkal ezután történt az Öreg-arborétum mellett 1964-ben az atlaszcédrus állományszerű telepítése és 1970-ben a valódi európai ciprusok ültetése. A Badacsonyi Állami Gazdaság több parcellát adott át a gyűjteményes kert bővítésére, amelyeken a szőlőt már régebben kivágták. Az átvett szőlőterületeken a telepítő munkát már az unoka, Folly Gyula (1943–2011) agrármérnök végezte. 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben, amelynek bevételéből biztosította az arborétum egyre növekvő fenntartási költségeit. Természetesen a gyűjteményes kert idősebb részén is végeztek további ültetéseket.

1981-ben Folly Gyula nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz „új” növényfajt, illetve -fajtát hozott, amelynek jelentős része a felső teraszra (X. parcella) került. Munkásságát dicséri az Öreg-arborétum alatti volt parlag beültetése is. Az 1980-as évek közepe táján az arborétum területét állami támogatással bekerítették, ezzel megakadályozva a vadkárosítást és a lopásokat is. Az 1989-es rendszerváltást követően az államosított területeket Folly Gyula visszavásárolta, így az egész terület az eredeti birtokos, a Folly család tulajdonába került. Az arborétum az 1997. évtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park[21] fokozottan védett területéhez tartozik. Édesapja halála után ma Dr. Folly Réka és férje igazgatja az arborétumot.

A 2010 óta eltelt időszakban számos fejlesztésen esett át az arborétum: a növényállomány folyamatos bővítése mellett megújult a kert infrastruktúrája, szélesedett az elérhető szolgáltatások köre és új attrakciós elemek kerültek kialakításra. Az egész évben nyitva tartó családbarát arborétumban étterem, tavasztól-őszig grillterasz, kávézó, játszópark, kilátó, kültéri műalkotások, rendezvények, borvacsorák, garantált kerti programok és fényfestés várja a látogatókat. Az arborétum önállóan is bejárható, ez kb. egy – másfél órát vesz igénybe.

Az Arborétum legmagasabb pontján található, 2014-ben épült kilátót Kruppa Gábor Ybl-díjas építész tervezte. Az 5 méter magas építmény forró gőzben hajlított faelemekből készült, 2022-ben újították fel. Formáját az óriástobozú fenyő toboza ihlette. A kertben látható szobrok és érdekes térbeli designer munkák Bodor István és Hugyecsek Balázs munkái.

Forrás:hu.wikipedia.org