Szécsény–Benczúrfalva

Benczúr-kúria

Projektazonosító:

GINOP-7.1.1-15-2017-00028

Támogatás összege:

762.000.000 Ft

Cím:

Benczúrfalva, Fő út 2.

Benczúr-kúria

ISMERTETŐ

A szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kúria turisztikai célú fejlesztése

 

Támogatás intenzitása: 100%

 

Projekt célja:

 

A projekt célja a kúria rehabilitációja, egy a 21. századi igényeknek és trendeknek megfelelő, komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció kialakítása, mely a látogatók számára a kulturált pihenést, ismeretszerzést és a szabadidő minőségi eltöltését szolgálja. A fejlesztés révén a kúria közösségi, kulturális térként való hasznosítása valósulhat meg.

 

A projekt várható befejezése: 2020.

 

TERVEZETT FEJLESZTÉSEK:

 

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hálózatos együttműködő rendszerének kialakítása során fontos állomás a szécsényi Benczúr-kúria, mely Nógrád megye kiemelt helyszíne a szécsényi Forgách-kastély mellett. A fejlesztésre kerülő örökségi helyszín a régió turisztikai attrakcióit erősíti, növeli a tartózkodási időt, kiemelkedő műemléki vonzerőt jelent majd a térségben kirándulók számára. Kínálata szorosan összefügg az itt már megjelenő turisztikai attrakciókkal. A fővárosból hosszú hétvégékre ideális célpont lehet.

 

A projekt keretében a kúria teljes tetőszerkezete és homlokzata megújul valamint a kúria földszintjének részbeni helyreállításával új kiállító- és hozzájuk tartozó kiszolgáló terek jönnek létre. A földszinten nem az összes helyiség kerül felújításra, hanem csak a helyiségek egy része. A kiállítási terekhez a következő kiszolgáló terek kialakítása tervezett: fogadótér, ruhatár, kávézó, ajándékbolt, vizesblokk, kávézó raktár-öltöző-konyha, kiállítási installációs raktár, gépészeti helyiség. A tervek szerint megújul a kúriaépület közvetlen környezete is, a kertben úthálózat és parkoló egyaránt kialakításra kerül.

 

A fejlesztés során az épület történelméhez, korábbi funkciójához kapcsolódó kiállítások jönnek létre, melyek biztosítják az élményszerű látogatás feltételeit az élményelemeket jelentő technikai fejlesztésekkel és interaktív bemutatási formák alkalmazásával. Az épület teret ad kulturális és művészeti programoknak, alkotótáboroknak és egyéb rendezvényeknek.

 

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hálózatán belül egyedi attrakciót jelenthet Benczúr Gyula képzőművészeti alkotásainak a modern technika által megelevenedő bemutatása és a mozgalmas képi világon keresztül a magyar történelem egyes korszakainak egyedi látványhoz kapcsolódó megismertetése.

 

Kastélyépület:

 

A kastély és a műterem épületének műemléki szempontok figyelembe vételével történő építészeti, műszaki felújítása

Benczúr Gyula életét és munkásságát bemutató, mai kornak megfelelő, interaktív kiállítási tartalom létrehozása

Sokszínű, igényes kínálattal, Benczúr-tematikán és helyben termelt, kézműves termékeken alapuló ajándékbolt megnyitása

Kávézó, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak helyet biztosító többfunkciós kiállítóterek és rendezvénytér kialakítása

Turisztikai attrakciók:

 

Az újjászületett falak között létrehozott kiállítás interaktív módon mutatja be a festő műveit. Az interaktivitás olyan multimédiás eszközökkel növeljük, mint pl. visual guide, gigapixel alkalmazások, hangzó anyagok, fotókból összeállított diaporáma, projektoros vetítés, többérintős képernyő, falgrafika, épített installációk.

A látogatók megismerhetik Benczúr korát és a Millenium időszakát a festmények tükrében.

Turisztikai információs pont kialakítása, ahol a látogatók információt kaphatnak a további térségbeli, közeli látnivalókról, különös tekintettel a kulturális célú attrakciókról.

 

 

A KASTÉLY TÖRTÉNETE:

 

Szécsény közelében, a Nógrádi dombok közt található Dolány, ahol Benczúr Gyula élete utolsó éveiben élt és alkotott. A régi kastély egy dombtetőn állt, sűrű erdővel körülvéve, az alig százötven házból álló falu felett. Benczúr beleszeretett a fehérre meszelt kúriába, amelyet Mikszáth Kálmán tanácsára vett meg, és felújította az elhanyagolt épületet.   Dolány akárcsak Benczúr „második” szülővárosa, Kassa, a Rákócziak és a Rákóczi-szabadságharc történelmi levegőjét őrizte. A történelem pedig Benczúr munkáinak egyik legfontosabb témája volt.

 

Őt tekintjük a magyar akadémikus történeti festészet egyik legkiemelkedőbb egyéniségének, aki múltunk számos nagy pillanatát megörökítette.  Vajk megkeresztelése című képével megnyerte a történeti festészeti versenyt 1875-ben. Első nagy sikerét 1866-ban aratta a Hunyadi László búcsúja című, a nemzeti romantikába illeszkedő képével. A Millenniumra elkészítette Budavár visszavétele című monumentális alkotását, és ő hozta létre Magyarországon az első mesteriskolát. A Szent István Bazilikában látható oltárképe, a Szent István felajánlja a koronát Máriának című, a főtemplom mozaikképe pedig A Szentmise allegóriája címet viseli. A Budai Vár Hunyadi termébe tervezett nyolc hatalmas kompozíciójából kettő készült el: a Diadalmas Mátyás és a Mátyás fogadja a pápa követeit 1915-ben. Megfestette az arisztokrácia és a politikai élet számos nagy egyéniségét, köztük Andrássy Gyulát és Erzsébet királynét. Ugyanígy Rudolf trónörököst, Tisza Kálmánt, Tisza Istvánt, Mikszáth Kálmánt, Trefort Ágostont és I Ferdinánd bolgár cárt is megörökítette ecsetjével.  Munkássága nyomán a portréfestés a századforduló egyik legkedveltebb műfajává vált. Portréi közül néhányat már a dolányi műteremben fejezett be.

 

A kastélyt a Wattay család építtette a XVIII. században, és később a Szontágh és az Ivánka-családok tulajdonában került. Az utolsó tulajdonos – akitől Benczúr megvette a birtokot – gróf Pejácsevich Mikó volt.  A földszintes, U alaprajzú, kontytetős kastélyban boltozott terek voltak, helyenként boltozati stukkóval, vállpárkánnyal és egy kályhahellyel. Benczúrék a csendes kúriából ritka szép otthont varázsoltak reneszánsz és rokokó bútorokkal, valamint értékes műkincsekkel és keleti szőnyegekkel.  A falakat a művész munkái díszítették.  A jó ízléssel berendezett kastélyról így számol be egy 1940-es újságcikk:  „A bútorok nagyrésze szintén iparművészeti és történelmi értékű műremek, melyeket Benczúr Gyula utazásai közben apránként, egyenként vásárolt, gyűjtögetett össze. Hatalmas méretű faragott renaissance és barokk szekrények, az egyik egy rendkívül finom intarziával díszített, maga II. Rákóczi Ferenc használta, a berakásos évszám mindenesetre az időt jelzi. Egy finomtermetű asztal Dubarry grófnő íróasztala volt, Benczúr Párizsból hozta azzal a másik – a belső nagyterem, a szalon közepén álló – gyönyörű asztallal együtt, melynek nemcsak stílusa, hanem eredete is XVI. Lajos korabeli. A szekrényben a súlyos ónémet ólomkupák, tálak s egy rendkívül kecses antik ezüst fali kézmosó kagyló, a nagy művész müncheni korszakát idézik fel. Minden bútornak, berendezési tárgynak, művészi csecsebecsének története van.”

 

A kastélytól alig néhány lépésre Benczúr önálló műtermet épített. Az épület eredetileg magtár volt, melyet Benczúr megmagasított, valamint oldal- és felülvilágítós ablakkal látott el. Itt fejezte be Budapesten elkezdett híres arcképeit: Gróf Zichy Nándort, Ormódi Vilmost és itt maradt befejezetlenül legutolsó műve, Weiss Manfréd arcképe is. Olyan művek láttak itt napvilágot, mint az Európa elrablása, Orpheus és Euridike, Krisztus az olajfák hegyén, vagy a Farkassal küzdő kentaur. Benczúr halála után özvegye, Ürmössy Boldizsár Piroska ápolta a művész emlékét. Dolányt 1927-ben nevezték át Benczúrfalvának, 1930-ban pedig Jánszky Béla építész tervei szerint elkészült a családi mauzóleum a helyi temetőben. Benczúr lányai egész az 1940-es évekig panziót üzemeltettek a kastélyban, ahol külön zongoraszoba és rádiószoba is volt. A vendégekért a szécsényi vasútállomásra hajtott ki a ház kocsisa. A család 1944 november 15-én hagyta el a házat a háború miatt. Csak 1945 után tértek vissza a kastélyba, amelyet addigra teljesen kifosztottak a műteremmel együtt.

Forrás: szechenyi projekt