Látnivalók - HelyiVilaga.hu

Település:
Budapest, 11. kerület

Feneketlen-tó

Budapest, Xl.ker. Kosztolányi Dezső tér

Feneketlen-tó

Budapest XI. kerületében található, a Kosztolányi Dezső téren. Területe 1,1 ha, mélysége 4-5 méter

Magyarország

Hely

Budapest XI. kerülete

Típus

mesterséges tó

Felszíni terület

0,011 km2

Legnagyobb mélység

4-5 m

Települések

Budapest

Feneketlen-tó

Pozíció Budapest térképén

é. sz. 47° 28′ 35″, k. h. 19° 02′ 29″

Története

A 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a 18. század végén téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső téren, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a tó 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. A tó medencéjében az oligocén kori kiscelli agyag pirittartalma tömény keserűvizet képez. A Feneketlen-tóban mély tavakra jellemző termikus ugróréteg alakul ki, ebben az erős kénhidrogén-tartalmú vízben az élet egy ideig nem volt képes kialakulni. A tó utánpótlása a kiscelli agyagon összegyűlt talajvízből származik. 1889-ben bezáratták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödröt.

A tó a 20. század elején is elhagyatottan állt, semmilyen funkciója nem volt. A tó környékének beépítése azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek. A szerzetesek számára Wälder Gyula építész egy templomból, rendházból és iskolából álló épületegyüttest tervezett a tó partjára. Ezek közül a Szent Imre-templom és a Szent Imre-gimnázium ma is látható a tó szomszédságában.

A később gazdag állat és növényvilággal rendelkező tó vízminősége az 1980-as években indult romlásnak. Ennek oka a tavat tápláló források elapadása volt.

Ekkorv berendezést és szökőkutat építettek be, amely a feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. Ma a Sas-hegy déli oldalán lévő vízgyűjtő területről, felszíni csapadékvízből táplálkozik.

A tó környéki park 1958 és 1960 között épült Mőcsényi Mihály tervei szerint, aki a kivitelezési munkákat is irányította. A park részben társadalmi munkában épült.

A 20. században a tó környékét náddal telepítették be, korláttal vették körül, halakat telepítettek a tóba, apró horgászstégeket építettek ki partján. 2010 óta tiltott a horgászás, de a tó és a körülötte elterülő park máig kedvelt pihenőhely.

A ót élővilága

A tónál megtelepedett szürke gém (2017)

Halak

süllő, sügér, ponty, harcsa, ezüstkárász, dévérkeszeg, csuka, balin, amur

Hüllők, kétéltűek

kecskebéka, vöröshasú unka, mocsári teknős, vörösfülű ékszerteknős, sárgafülű ékszerteknős

Madarak

tőkés réce, házikacsa, dolmányos varjú, tengelic, zöldike, csicsörke, sirály, vízityúk, karvaly, vörös vércse, kormos légykapó, csilpcsalpfüzike, balkáni gerle, házi rozsdafarkú, fekete rigó, szürke gém, kormorán, ökörszem.

A tó körüli park különlegesebb bokrai, fái

papíreperfa (Broussonetia papyrifera), júdásfa (Cercis siliquastrum), galagonya (Crataegus oxyacantha „Paul,s Scarlet”), virginiai boróka (Juniperus virginiana), vöröslevelű mogyoró (Corylus avellana „Fuscorubra”), szelídgesztenye (Castanea sativa), tulipánfa (Liriodendron tulipifera), oszlopos tölgy (Quercus robur „Fastigiata”), szomorú borsófa (Caragana arborescens „Pendula”)

A tóhoz kapcsolódó legendák, hiedelmek

A legkorábbi legenda szerint amikor az egykori téglagyári gödröt forróvíz borította el a munkások szerszámaikat és gépeiket veszni hagyva menekültek kifelé a gödörből, amelyet teljesen megtöltött a beáramló víz. Sokáig tartotta magát az a legenda, hogy a munkagépek és azok kezelőinek maradványai még mindig a tó feneketlen mélyén hevernek.

Az 1910-es években, a tó körüli építkezések idejére nyúlik vissza az a történet is, amelynek a hagyomány szerint a hely a nevét köszönheti. Eszerint az építkezést megelőzően a munkások megkezdték a tó mögötti hegyoldal elbontását, és onnan a vízbe szórták az összegyűjtött földet. Furcsa módon azonban a föld nem süllyedt le a tó fenekére, hanem a vízben lebegett, így kapott lábra az a különös monda, miszerint a tónak talán nincs is feneke.

A tavat elátkozottnak is tartották, amikor is az 1919-es forradalmat követően több alkalommal is holttesteket vetett ki a víz.

A helyi szóbeszéd szerint a valójában 4-5 méteres tó akár 30-40 méter mély is lehet.

Egy másik városi legenda szerint a Feneketlen-tó vizét a hetvenes években egyszer még le is engedték, hogy ki tudják takarítani a medrét.

A fitneszpark a tó mellett (2017)

1877-ben téglagyári agyagbányaként kezdték kiásni a tó medrét, amelyben fokozatosan felgyűlt a talajvíz.

1899-ben bezárták a téglagyárat.

1958-ban épült a tó mellé a Budai Parkszínpad Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István tervei alapján.

Az 1958-1960-ban alakították ki a parkot a tó körül.

Az 1980-as évekre megromlott a tó vízminősége, de a Feneketlen-tavi Horgász Egyesület kezdeményezésére beépítették a vízforgató berendezést, amely ismét életet lehelt a tóba.

1997-ben a tó mellett bekerített játszótér Komlósné Hlatky Katalin tervei szerint került kialakításra. Ekkor újították fel a tönkrement burkolatokat és készült el az automata öntözőhálózat is.

2007-ben és 2008-ban több mázsa hal pusztult el a víz alacsony oxigénszintje miatt, de hogy ez mitől alakult ki, máig vitatják.

2008-ban jelentősen lecsökkent a vízszint, amely a következő évben sok csapadéknak köszönhetően helyreállt.

2010-ben megtiltották a tóban való horgászatot, amely tiltás máig érvényben van.

2014 tavaszán átadták a Főkert Zrt. által a tóra épített stéget. A tóba nyúló pihenő dekk lehetőséget nyújt a parklátogatók számára, hogy a víz közelségét élvezve, olvashassanak, relaxálhassanak a tóparton.[9]

2015 augusztusában az Újbuda Sportjáért Nonprofit Kft. egy 530 méter hosszú és 1,25 méter széles, rekortán borítású futópályát alakított ki a tó körül, valamint egy fitneszparkot is létesítettek a tó mellett.

2016 őszén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya kiszedte a tóba hordott, Magyarországon nem őshonos ékszerteknősöket, amelyeket áttelepítettek a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

A tó körüli szobrok, műemlékek

Mackó (alkotó: Molnár László; 1961.)

Ülő fiú (alkotó: Gádor Magda; 1961.)

Halas fiú (Dabóczi Mihály; 1961.)

Társadalmi munkás lány (alkotó: Makrisz Agamemnon, 1961.)

Kosztolányi Dezső (alkotó: Borbás Tibor; 1979.)

Bartók Béla (alkotó: Somogyi József, 1981.)

A Magyar Ifjúság Szabadságfrontja emlékmű (alkotók: Illés Gyula és Gulyás Zoltán; 1982.)

Bartók: Concerto (alkotó: Matzon Frigyes; 1984.)

Forrás:Wikipédia