A kisterenyei "fúró' víz

 

 Megjelent: 2014. július 10.

1936-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya RT. egy fúrósberendezést állított fel Kisterenye Chorin-telepi részétől északra, a Tarján-patak melletti tisztáson. A kutatás célja nem a széntelepek feltárása, hanem a Kisterenye környéki barnaszénre tervezett elektromos erőmű vízellátása volt. A környéket nagyon jól ismerő geológusok (Vitális István, Vitális Sándor és Ferenczi István) nagy izgalommal várták az eredményt. Átharántolva a Tarján-patak völgyét kitöltő jégkorszaki kavicsrétegeket, majd a miocén korú (15-20 millió éves) tengeri keletkezésű vizzáró, agyagos, azt követően a homokból felépülő üledékeket, a széntelepeket tartalmazó képződményekbe értek. Már itt -kb. 100m mélységből - kis mennyiségű, kifolyó vizet kaptak. Továbbhaladva, meglepő módon az általában vizet nem tartalmazó, 20 millió éve működött vulkáni tevékenység eredményeként létrejött riolittufa, illetve az abba betelepülő homok is adott kifolyó vizet. Ez alatt úgynevezett "fekű kavics"-ot harántoltak, ami 20-21 millió éves ősfolyó üledéke. Kavicsos összetételénél fogva ez szolgáltatta eddig a legnagyobb vízhozamot. 

 

 

Már 275 m mélységben tartottak, amikor elérték azt a 25-30 millió éves, tengeri keletkezésű, nagy vastagságú homokkőréteget, amiből nagyobb vízmennyiségre számítottak. A fúrást 374,6 m mélységben állították le. Bár a szivattyúzással kitermelhető víz elegendő lett volna az erőmű ellátásához, de a magas oldott anyagtartalma a felhasználást lehetetlenné tette. Vitális Sándor a vízkémiai elemzéseket áttanulmányozva felismerte, hogy ez egy kitűnő összetételű alkalikus (magas nátrium tartalmú) ásványvíz.

 

A környékbeliek mind gyakrabban jártak az üdítő hatású és kellemes ízű kifolyó vízhez, de a terület tulajdonosa Solymossy báró és a Kőszénbánya RT. nem tudtak megegyezni a felhasználást illetően, így a fúrásból visszaszedték a csöveket, aminek hatására a kút megszűnt.

 

Ezt követően 1937-ben a Kőszénbánya RT. már kimondottan az ásványvíz feltárását megcélozva mélyítette le, saját területén a Chorin-telep élelemraktára (ami később Népbolt lett) előtt a következő fúrását.  Ezt már csak 262 m-ig fúrták le, mivel a széntelepes összletből és a fekü kavicsból, az előző fúráshoz teljesen hasonló összetételű, percenként 15-20 liter (1/p) kifolyó vizet kaptak.

 

A kifolyást az idős alaphegység átalakulásából felszabaduló széndioxid (CO2) biztosítja, de ez egyben a kútban elhelyezett vascső oldódását – korrodálódását is okozza. Ennek az utóbbinak a hatása párosul a cső falára kiváló ásványi sók keresztmetszet szűkítő folyamatával, vagyis óhatatlanul bekövetkezik a vízhozam csökkenése. Ez történt a „Népbolti” kútnál is, ami később teljesen elapadt és elpusztult.

 

Az egyre kisebb vízhozam miatt 1952-ben Bartkó Lajos  a Nógrádi Szénbányák akkori főgeológusa javaslatot tett a Solymossy-féle kút „újraélesztésére” egy közvetlen mellé lemélyített fúrással.

 

Ezt 1954-ben fejezték be 371,2 m talpmélységnél. Ez szolgáltatja már több mint 50 éve a sokak által közkedvelt, jótékony hatású ásványvizet.

 

A vízhozam mennyiségének csökkenése itt is megfigyelhető: míg 1955-ben 10-11 liter/perc, 1965-ben már csak 3-4 liter/perc . Ez alatt az idő alatt legkevesebb 63 millió liter víz távozott a rétegekből magával hozva 215 tonna hidrogénkarbonát iont, 74 ezer kg nátriumot, 3600 kg kalciumot, 2900 kg magnéziumot és 25 kg vasat.

 

Az utóbbinak a több, mint 90%-a a vascsőből származott, ennyivel lett könnyebb és gyengébb a beépített csőszerkezet. A többi elemet az üledékek ásványaiból oldja ki a víz, aminek az oldóképessége többszörösére növekszik a széndioxid hatására.

 

A kútnak lassú, hosszú utat megtevő, csapadékeredetű utánpótlódása van, vagyis a vízadó rétegek nem ürülhetnek ki, a vízhozamcsökkenés csakis az előbb leírt okokkal magyarázhatók.

 

A lehulló csapadék a távolabbi környék jó vízvezető kőzetein  keresztül szivárog le, majd áramlik be a Tarján-patak, földmozgások hatására, mélybe süllyedt árokrendszerébe. Itt a feláramló széndioxiddal egyesülve, a mélybe hatoló törésrendszeren keresztül felszáll és feltölti a vizet tározni képes üledékkel. Bár a nyomása elegendő lenne ahhoz, hogy a felszínre folyjon, de ezt megakadályozták a felette lévő vízzáró rétegek. Ez utóbbit harántolták át a fúrások, ezzel biztosították a szabad kifolyást. 

 

A víz hosszú útja során, a széndioxiddal dúsulva oldja  a kőzetek ásványait, ennek hatására válik ásványvízzé. A hivatalos megfogalmazás szerint többek között azokat a vizeket nevezzük ásványvizeknek, amelynek oldott anyag tartalma meghaladja az 1000 g/l-t. Vagyis ha ezt az 1l vizet addig főznénk, amíg teljesen elpárologna, közel 1 g ásványi kirakódást tapasztalnánk edényünk falán. Ez Kisterenyén a jelenlegi kútnál 4-5g.

 

 

 

A kútnál várakozó emberek között gyorsan felismerhetőek azok, akik rendszeresen ide járnak vízért. Az edényük belső falát sötét – vöröses barnás bevonat színezi el. Ez a vashidroxidtól származik. A felszínre kerülő víz reakcióba lép a levegő oxigénjével, aminek hatására az oldott vas-hidrogénkarbonát vashidroxiddá alakul és pelyhes formában kiválik

 

Mit tudunk a víz jótékony hatásáról? Egyrészt a hosszú évek során idejáró emberek tapasztalatai bizonyítják ezt, hiszen azért járnak ide, függetlenül attól, hogy hitbeli (placebó), vagy tényleges egészségmegőrző hatásról van-e szó. Másrészt hasonló összzetételű, Na-hidrogénkarbonátos vizek (bükkszégi Salvus, parádi Csevice, szegedi Anna) orvosi ellenőrzés mellett igazolták alkalmazhatóságukat. A legelterjedtebb felhasználása az ivókúra. Hatása savkötő képességében nyilvánul meg. Étkezés előtti, több részletben történő fogyasztását javasolják savtúltengéssel járó gyomorbetegségek esetén. A vizeletkiválasztó rendszerben a húgysavas sók oldása szempontjából előnyös, a karbonát- é s foszfát kövek kiválásának lehetősége esetén pedig hátrányos.

 

A krónikus húgyúti gyulladások esetén kedvező a hatása a nyálkaoldó képessége miatt., de coli-fertőzés esetén alkalmazása káros lehet.

 

Vannak olyan megfigyelések, amelyek szerint az alkalikus vizek csökkentik a cukorbetegek inzulinigényét.

 

Az előbbiekből látható, hogy a felhasználás nem mindig ajánlott, így rendszeres ivókúra előtt feltétlenül kérjük ki szakorvos véleményét.

 

 Prakfalvi Péter

 

 Forrás:kisterenye.hu