Település:
Budapest, 11. kerület
Gellért-hegy

1114. Budapest, Xl. és l. Kerület
Gellért-hegy
Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.[1]
Magasság
235 m
Hely
Magyarország, Budapest, XI. és I. kerület
Hegység
Budai-hegység, Dunántúli-középhegység
Relatív magasság
130 m
Elhelyezkedése
Gellért-hegy
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 02′ 50″
Világörökség
Ország Magyarország
Kulturális helyszín
Gellért-hegy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 11″, k. h. 19° 02′ 45″
A hegy Gellérthegy Természetvédelmi Terület néven 1997-ben felkerült az országos jelentőségű védett természeti értékek listájára, mint ilyen a Duna-Ipoly Nemzeti Park részévé vált.
Fekvése
A Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy nagyrészt Budapest XI. kerületében található, kisebb északi része az I. kerülethez tartozik. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Északkeleti végénél az Erzsébet híd, délkeleti végénél a Szabadság híd található.
Kialakulása
A 139 méterrel a Duna fölé magasodó dolomit sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja (ide tartozik például a Sas-hegy, és a Törökugrató is), amelynek anyaga a felső triászban képződött ún. fődolomit, de hegyei később, a pleisztocén során emelkedtek ki, és töredeztek össze az itteni tektonikus törésvonal mentén. Ezen töréseknek köszönhetik létüket a budai hőforrások is.
A Gellért-hegy barlangjai a törések és a meleg vizes kioldódás segítségével jöttek létre. Talán a leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent Iván-barlang, amely ma a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomaként a pálos rend kápolnájának ad otthont.
Gellérthegy története
Régészeti leletek tanúbizonysága szerint már a kelták is oppidumot létesítettek a hegy magasabb részein és északi lejtőin. A régészek valószínűnek tartják, hogy ezt a sánccal megerősített várost és a környező területeket az eraviszkusz törzs lakta.
A római hódítás következtében az itt élőket az 1. században az esetleges felkeléseket megelőzendő letelepítették a jól védhető hegyről. Belőlük hozták létre a civitas Eraviscorum közigazgatási egységét. Később az aquincumi polgárváros területéhez tartoztak.
Szent Gellért legendájának ábrázolása a Magyar Anjou Legendáriumban
Az Árpád-korban a hegynek Pesti-hegy, illetve Kelen-hegy volt a neve. A „kemence” jelentésű, szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a Duna túloldalán kialakuló Pest városa is.
A legenda szerint 1046-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe (egyes források szerint hordóban, mások szerint talyigán) a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a hittérítő Gellért püspököt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a 15. századtól a hegyet Szent Gellért-hegynek (Mons Sancti Gerhardi) is szokták nevezni.
A török hódoltság idején a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek. A törökök a hegy lábánál fürdőket építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A Gellért-hegy elnevezés csak a 15. században vált általánossá. A Budát közel másfél évszázadig (1541 és 1686 között) a kezükben tartó törökök a szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett Gürz Eliász muzulmán papról Gürz Eliász dombjának nevezték. Evlija Cselebi 1660–1664-es magyarországi utazásairól írt művében ez áll: „A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint Gül baba dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól (mai Szabadság-hegy) egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi (ma Kelenföld) dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőlőkert van.”
A 17. században a hegy gyakran szerepelt a hazai boszorkányperekben, mint boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. A legenda szerint szombat éjszakánként az ország egész területéről itt gyülekeztek a boszorkányok, akik fekete bak, seprű vagy kandúr hátán jelentek meg. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „szentgellértre való járásnak” nevezték.
A német telepesek kezdték Blocksbergnek nevezni a Gellért-hegyet, amire négy magyarázat is létezik. Az egyik a Blocksberg-szónak a 16. században – az európai boszorkánymisztika erőteljes fejlődésének idején – német nyelvterületen keletkezett Boszorkány-hegy jelentését veszi alapul. Ugyanis a környék rendezetlensége, illetve a közvilágítás hiánya miatt az egykor a sötétben, lombok között mozgolódó emberek, állatok képeit, hangjait a néphit boszorkánygyűlésekké alakította. Ebben tovább élt a pogány hagyomány is, amit még a Vata-felkeléshez kapcsolódott. Egy másik elképzelés szerint a Harz hegység környékéről idetelepült németeket a Gellért-hegy emlékeztette a Harz hegység Brocken hegyére (ami egyébként szintén pogány szertartások színhelye volt). A harmadik elképzelés szerint a Dunába leszakadó, meredek falú Gellért-hegy sziklatömege alakjának, formájának következtében is kaphatta a Blocksberg nevet. Az elfogadott, negyedik magyarázat szerint az egykor a Gellért-hegyen állt, törökök építette palánkvár, őrház német Blockhaus elnevezéséből származik a Blocksberg név.
1715-ben épült fel a Gellért-hegyi kálvária, mely – az évszázadok során többször felújítva – 1951-ig létezett.
1847-ben a budai közgyűlés, Döbrentei Gábor javaslatára a dűlőkeresztelő alkalmával a hegynek a Kelen-bérc nevet adta, így „hivatalosan” ma is ez a hegy neve.
1851-ben Haynau felépíttette tetején a Citadellát. Addig a hegy oldalát szőlő borította, a terület a híres budai borvidék részét alkotta. A 19. század végén azonban a filoxéra következtében a szőlő itt is teljesen kipusztult. A használatlanná vált hegyoldalakat ekkor kezdték el beépíteni.
1904-ben állították fel a hegy Duna felőli oldalában Szent Gellért püspök szobrát.
Az 1904-ben épült Gellérthegyi víztároló 1974-1980 között nyerte el mai formáját.
Az 1920-as években kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek. A déli oldalon található a Szent Iván-barlang, melyben 1926-ban a franciaországi lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálos rendnek adományozták. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állítottak kivilágított fakeresztet. Ezt a Rákosi-rendszer idején, 1951-ben ledöntötték, a templomot bezáratták és befalaztatták.
A délnyugati lankákon elterülő Jubileumi park 1965-ben, a kommunista felszabadulás huszadik évfordulójára készült el. (Átadása óta a játszóteret és a virágágyásokat leszámítva nem volt felújítva.)
1989-ben, a rendszerváltás után a kegyhelyet visszakapta a pálos rend. A templomot elbarikádozó betonfalat 1992-ben bontották le. Ekkor már felmerült a ledöntött kereszt visszaállításának gondolata. Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor.
Állat- és növényvilága
A Gellért-hegy a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. Az élőhely többnyire már nem természetes, de még több helyen őrzi az eredeti állapotot.
Növényzete
Budai imola (Centaurea sadleriana)
Bár a terület mára sokat veszített természetességéből, megtalálhatóak még a hárs-kőris törmelékerdők, a karsztbokorerdők és a gyertyános–tölgyesek, illetve – főként a nyugati oldalon – a tatár juharos lösztölgyes maradványai. A keleti oldalon megmaradtak a nyílt nyílt-, és zárt dolomit-sziklagyepek, bennük az ezüst aszat, a csikófark (Ephedra distachya), a hegyi ternye, a Sadler (budai)-imola, a budai nyúlfarkfű, ill. a hazánkban egyedül itt termő sárgás habszegfű (Silene flavescens). Kora tavasszal mindenütt láthatóak az ún. geofitonok képviselői, pl. a két színváltozatban is pompázó odvas keltike. A török korból maradtak meg a füge-, ill. a kivadult rózsabokrok
A tűlevelűek közül gyakori a tiszafa, a tuja, a ciprusfélék, a lombhullatók közül a juhar-, a tölgy-, a kőrisfélék, a gyertyán, az ostorménfa, a mogyoró és az akác, a cserjeszinten pedig a berkenyefélék, a magyal, a fagyal, a vadrózsa, a sóskaborbolya és a galagonya.
Állatvilága
Kék fadongó (Xilocopa violacea)
Az állatvilágot tekintve a mozaikos szerkezet, tehát az élőhelyek változatossága, ill. a Duna közelsége miatt főként a madárvilág jelentős Ez utóbbi a madárvonulás szempontjából lényeges. Vonulási időszakban akár légykapókkal is találkozhatunk, télen pedig megjelenhet a királyka is.
Az év többi időszakában gyakoriak a varjúfélék, a fekete rigó, illetve más énekesmadarak, mint például a széncinege, vagy a vörösbegy.
A rovarvilág leginkább a parkokra jellemző fajokból áll, így gyakoriak a hártyásszárnyúak, a kétszárnyúak, a verőköltő bodobács, a lepkefélék, stb. A Citadella környékén melegebb időben megjelenik a fadongó is.
Tavasszal és nyáron a napos sziklákon megfigyelhetőek a gyíkfélék, elsősorban a fali gyík.
Az emlősök közül a keleti sün és a mókus a leggyakoribb.
Forrás: Wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló

Mesebeli ajtók a Nagyvilágból
Nagyvilág, Érdekességek

Tudd ,hogy értékes vagy!
Életmód, Élet

Arany Sárfehér
Életmód, Élet

Az egészséges, hosszú élet titka
Életmód, Élet

Tiétek a terep! - Pályázat foglalkozások és események tartására a Lehetőségek terében
Életmód, Élet

Hogyan tervezzünk kempingezést?
Életmód, Szabadidő

Tóth Ilonka története
Helyi történetek, Helyi történetek

Covid19
Egészség, Megelőzés

Orchidea
Nagyvilág, Érdekességek
Helyi látnivalók

Szentmihályi Kulturális Központ
Budapest, 16. kerület

Pantonai Fazekasház Sümeg
Veszprém megye, Sümeg

Pesti Magyar Színház
Budapest, 7. kerület

Az 1956-os emlékmű
Tolna megye, Tolna

Lovaspálya
Komárom-Esztergom megye, Bábolna

Rózsa fürdő
Békés megye, Tótkomlós

Vasúti Helytörténeti Gyűjteménye Mátészalka
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Mátészalka

Világháborús emlékmű
Hajdú-Bihar megye, Hajdúnánás

A Semmelweis Egyetem Rektori Épülete
Budapest, 9. kerület
Helyi Programok / események

Farsangi népszokások felidézése és télűző szalmabáb égetés
Programok

Sugár Bál 1214 @sugarbandzenekar
Programok

Kutyafotózás a Magyar Fotográfia Napján
Programok

III. Mosonmagyaróvári Agrártájoló
Programok

Musical és Retró
Programok

Érdekel Mátészalkai vigadozás Kökény Attilával!
Programok

A muzsika hangja
Programok

Farsangolás kisvasúttal
Programok

Batyus Retro Buli
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók

Kecskeméti Gábor Kulturális Központ
Békés megye, Békés

Kiskőrös címere a városháza homlokzatán
Bács-Kiskun megye, Kiskőrös

Paksi Járási Hivatal
Tolna megye, Paks

Őrmezei Közösségi Ház
Budapest, 11. kerület

Gáspár András Szakközépiskola Kecskemét
Bács-Kiskun megye, Kecskemét

Biróság épülete!
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kazincbarcika

Shell
Hajdú-Bihar megye, Hajdúszoboszló

I. kerületi óvodák - önkormányzati, magán, egyházi
Budapest, 1. kerület

Lisznyai Utcai Általános Iskola
Budapest, 1. kerület