Gregus Máté

(H. 1861. június 16. – H. 1938. augusztus 23.) Mintagazda, közéleti személyiség. Pusztai kisbirtokos családból született. Szüleitől mindössze 11 kataszteri hold gyenge, szikes földet örökölt, csupaszon, tanya nélkül. Birtokát élete végére ötszörösére növelte, négy tanyát épített, hengermalmot, pálinkafőzőt létesített, önműveléssel jelentős tudást szerzett, mintegy 500 kötetes könyvtárat gyűjtött. Az 1890-es években kezdődött közéleti tevékenységével még többet használt azonban osztályosainak, környezetének, a vásárhelyi parasztságnak. Belterjes gazdálkodással, tervszerű, jól szervezett gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel mintagazdaságot teremtett az 1890-es években vásárolt homokos földű pósahalmi birtokán, mely mintaképe, segítője lett a környék kisgazdáinak. 1893-ban megalapította a Pusztakutasi Olvasókört. A törvényhatósági bizottság tagjaként a Gazdasági Egyesület alelnökeként mindent megtett a kutasi határ fejlődéséért, önállósodásáért; tulajdonképpen őt tekinthetjük a mai Székkutas község alapítójának. Fogyasztási, értékesítési szövetkezetet alapított (Hangya 1903), kiharcolta a várostól az alakuló település számára az állandó közigazgatási kirendeltséget (1928), orvost, a piactartás jogát, az államtól posta, vasútállomás, rakodó létesítését. Kezdeményezésére, közreműködésével villanyvilágítás, gyógyszertár, új iskola, templomok (1925) tették könnyebbé itt az életet. 1935-ben Simándi Béla tanyai tanítóval megszervezte a népi íróknak a parasztsorssal ismerkedő vásárhelykutasi találkozóját. A sajátjaként vállalt közösségi ügyekért a sajtóban is szót emelt, de megírta például a régi Puszta krónikáját is. Tevékenysége országos visszhangot váltott ki. Foglalkozott vele a Magyarság című lap 1934-es évkönyve, szerepel Féja Géza híres szociográfiájában, a Viharsarokban. Németh László Égető Eszterében az öreg Gyevi alakjában ismerhetjük föl. Némelyek szerint Németh László Iskola Kakaskúton című utópiájának is az ő pósahalmi magániskolája a mintaképe.

Irod.: Tárkány Szűcs Ernő: Gregus Máté, a történetíró. Tiszamenti Kalendárium, Szeged, 1948. Féja Géza: Vásárhely-Kutas. Viharsarok, Bp., 240-241. p. Bakk Elekné Takács Sára: Hazulról haza, Székelyudvarhely, 1997. VV.1991. ápr.12.3.p. K.F

(Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon)

http://gmmg.hu/iskolatortenet/