Jelképeink

Tolna város címere

Tolna címere álló, a pajzstalpban kékkel és zölddel vágott pajzs. Kék mezejében a pajzsfő cölöphelyén ezüst máltai kereszt lebeg, alatta jobbról és balról egy-egy ezüst, kváderkövekből emelt kapubástya nyitott kapuja felett ablakkal és hármas tagolású védőpárkányzattal fog közre egy ezüst egyszintes, egyablakú, félköríves kupolájú építményt, mely felett (a bástyák ablakainak magasságában) ezüst, nyolcágú betlehemi csillag ragyog. A zöld mező közepén habos ezüstpólya fut.
A város címere felidézi ezer esztendős múltját. A jobboldali vártorony vagy bástya jelképezi Tolna várát, melyet már a XI. századi források „castrum"- ként említenek, mígnem azt a XVII. század végén legyőzött török csapatok fel nem égettek.
A másik bástya emléket állít a település hőseinek, akik évszázados harcokban elestek és hősi halált haltak.
A középső, kupolás építmény magát a várost jelképezi, amely a kezdeti „villa", illetve „possessio" volta után 1424-től mezővárosi (oppidum) jogállású volt 1871-ig, mígnem 1989. március 1.-től ismét városi rangot nem kapott.
A betlehemi csillag idézi Tolna gazdag hitéletét a domináns katolicizmuson keresztül a lutheri reformációig, illetve a marginális zsidó vallásig.
A zöld mező a jelentős megélhetési forrást nyújtó mezőgazdasági termelésre hívja fel a figyelmet. A habos ezüstpólya a Dunát szimbolizálja, amely már a római időktől kezdődően jelentős szerepet játszott a település életében.
Az enciánkék pedig a XVIII. században megtelepülő, majd azt követően a település életében igen jelentős szerepet betöltő németajkú, főleg sváb lakosságot jelképezi.
A címerkép befoglaló formáját képező háromszögű kétvágásos pajzs, a címerpajzsok legrégebbi típusához tartozik, ezáltal is hangsúlyozva, hogy Tolna, mint település évezredes lakott helynek számít.

Tolna város logója

Tolna logója egy fektetett tojásdad formájú kék keretbe helyezett balról jobbra, illetve felülről lefele haladó folyami bárkát szimbolizáló kék-sárga színű kép, benne „TOLNA" felirattal. A város logója úgynevezett: „vegyes logó", melyben a képi szimbólum és a „TOLNA" megjelölés adja egyediségét és felismerhetőségét.
A képi kompozíció jobb oldalán álló „S" betű szerű ív a Tolna múltjában kiemelkedő, és sok városlakó évszázados megélhetését biztosító folyami hajózásra utal. Tolna ugyanis évezredekig Duna- menti település, fontos átkelőhely, melyet neve is őriz, mígnem az 1856-os folyamszabályozás a Dunával való közvetlen kapcsolatát meg nem szüntette. Mind a szabályozás előtti élő Duna, mind az azutáni Holt-Duna jellegzetes közlekedési és halászati eszköze volt a bárka. Az „S" betűhöz hasonlító faragott csigadíszítésből, a bárka bőgőjéből magára a folyami eszközre asszociálhatunk.
Bár Tolna területe már a római korban „Alta-Ripa" („Magas-part") néven lakott hely volt, de csak a honfoglalás után kezdődött igazi fejlődése. Tolna és környéke először fejedelmi, majd évszázadokig királyi birtok volt, így kezdetben Vajk/István tulajdonát képezte. Első királyunkra utal a képi kompozíció jobbról-balra felfelé ívelő dupla metszésű formája, amely Szent István apostoli kettős keresztjét szimbolizálja.
Tolna a Szent István által alapított vármegyék egyikének névadója. A kettős kereszt ezért a városon kívül a szintén királyi területet képező Tolna megyére is utal.
A logó színei a kék és a sárga. A kék, illetve az enciánkék Tolna XVIII. század eleji történelmében először megjelenő, tömegesen betelepülő németajkú, főleg sváb lakossághoz kötődik, a sárga, illetve tojás-sárga szintén. A tréfás történet szerint régen a helyiek egy hajóhoz annyi tojást vittek, hogy az nem fért volna rá, ezért azt beletaposták. A taposók lába tojásszínű, vagyis sárga maradt. Ezen időponttól becézik a tolnaiakat „sárgalábúaknak".
A logó formai ábrázolását kiegészítő „TOLNA" szöveg a beazonosítást segíti.
A logó körül lévő tojásdad alakú enciánkék keret a szabványos megjelenítést szolgálja, egyben a képi ábrát is összefogja.
A történelmi utalásokon és szimbólumokon túl, a logó képi megjelenése merész íveivel a lendületet, a mozgást, a fejlődésre való törekvést, a város jövőbe vetett hitét kívánja kifejezni.