A terület kultúrtörténeti értékekben gazdag. Az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet helyet foglal el. Itt találhatók az őshonosságuk miatt védett állatfajták, megfigyelhetők az itt fészkelő és átvonuló madarak is.

Kardoskúti Fehértó, Hódmezővásárhely

A Kardoskúti Fehértó területi egység Sóstói-telepén található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigályajuh állománya. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták, felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, értékes géntartalékként tartjuk őket nyilván. Tulajdonságaikat a fajtákban rejlő genetikai sokféleség megőrzése végett változatlanul kívánjuk fenntartani. Jól alkalmazkodnak a szélsőséges környezeti hatásokhoz, bizonyos betegségekkel szemben genetikailag rezisztensek, nagyobb az ellenálló képességük. A cél, hogy megőrizzük ezeket az ősi magyar háziállatfajtákat és a hagyományos legeltető gazdálkodási formát fenntartsuk a pusztákon, ami a fészkelő és átvonuló madárvilág megőrzése érdekében történik. A terület kultúrtörténeti értékekben gazdag. Régészeti feltárásai, néprajzi gyűjtések eredményei mind ezt igazolják. A védett terület közvetlen közelében, Pusztaközpontban található a Kardoskúti múzeum. A kiállítás összefoglalja és bemutatja a terület történetét, természeti értékeit. Figyelemmel lehet követni a táj változásait, növény- és állatvilágát régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal, preparátumokkal illusztrálva. A múzeumot az Igazgatóság működteti. A védett terület délkeleti szegletében helyezkedik el a Csomorkányi templomrom. A környező terület magában foglalja a törökök által elpusztított Csomorkány mezőváros teljes ásatási területét. A templom építését az első írásos dokumentumok a XII-XIII. századra teszik. A templom román stílusban épült egy szentéjjel, terméskövekből és Árpád-kori téglákból. Az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet foglal el. A templom értékét fokozza, hogy ősi, betyárvilágot idéző puszta veszi körül, mely a hajdani állapotokat tükrözi. A Kardoskút környéki ásatások az Aranyod ősfolyó melletti Szilas települést tárták fel. Az itt feltárt kisebb templom építése a XI. századra tehető, a későbbiekben kibővített változata még a XIX. században is állt. Ez volt az ún. Hatablaki kápolna, melyet temető vett körül. A közelében földbe ásott lakóházakat tártak fel, melyekben a lakó- és főzőrészt válaszfallal különítették el. A ház építése a XII. századra tehető. A védett területen tájékoztató táblák segítik az eligazodást.

Forrás

www.utazzitthon.hu