Kulturális intézmények - HelyiVilaga.hu

Település:
Budapest, 11. kerület

KARINTHI SZÍNHÁZ

1115. Budapest, Xl.ker. Bartók Béla út 130. Tel: 06/1/203-8994

Karinthy Színház

A Karinthy Színház 1982-ben alakult, Hököm Színpad néven színházi kisszövetkezetként. Úttörő tevékenysége, Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló, állandó játszóhellyel rendelkező színházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi. A megalakulást a XI. kerületi Tanács bátorsága tette lehetővé.

Karinthy Színház

Korábbi nevei

Hököm Színpad

Névadó

Karinthy Frigyes „Hőköm Színház” című kötete és a városligeti liliputi színház

Alapítva

1982 (mint Hököm Színpad, 1988-tól Karinthy Színház)

Profil

magánszínház, Buda egyetlen állandó játszóhellyel rendelkező színháza

Alapító

Karinthy Márton

Fenntartó

Karinthy és Karinthy Nonprofit Kft.

Társulatok

produkciókra szerződtetve

Tagozatok

darabonként változó

Épületek

Bartók Béla út 130.

Játszóhelyek

nagyszínpad,

Hököm Stúdió (a próbateremben)

Személyzet

Főigazgató

Karinthy Vera

produkciós vezetők:

Katz Petra

Major Attila

Művészeti vezető

Földes Eszter

Gazdasági vezető

Gombosné Idei Anikó

Művészeti főtitkár

Domokos Ildikó

Rendezők

Meghívott művészek,

és 2019-ig Karinthy Márton

Dramaturg

darabonként változó, többször: Deres Péter

Színészek

előadásonként változó (120 színművész)

Technikai személyzet

19 fő

Adminisztratív személyzet

7 fő

Elérhetőség

Postacím

KARINTHY SZÍNHÁZ 1115 Budapest, Bartók Béla út 130.

Telefonszám

+36-1 203-8994

Honlap

www.karinthyszinhaz.hu

E-mail

info@karinthyszinhaz.hu

A színház története

A Hököm Színpad

1982-ben két színházi kisszövetkezet (kisvállalkozás) alakult, a Hököm Színpad és a Magyar Színkör. A létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett.

A Karinthy Márton és Harsányi Gábor társigazgatók vezetésével elsőként kisszövetkezeti formában, állami dotáció nélkül, önfenntartással működő színházi társulás megnyitó előadása 1983. január 22-én délelőtt a Corvin moziban Fekete István Vuk című regényéből készült mesejátéka, majd 27-én este a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című egyfelvonásos darabjaival volt. A színháznyitás nagy társadalmi és művészi visszhangot váltott ki.

A Hőköm Színház nem titkolt célja már ekkor is elsősorban a színvonalas szórakoztatás volt a nagy előd, Karinthy Frigyes „ars poeticája”, alapján. A színház elnevezése is tőle származik: a Hőköm Színház című drámakötetének címét „vették kölcsön” a színház-alapítók.

A Budapest Sportcsarnokban 1983-ban bemutatott Végh Antal Miért bántják a magyar futballt, avagy te is fotóztál, haver című porondjátékának bukása, egyben a színházi vállalkozás végét is megjósolta. A sportcsarnoki szuperprodukciók elődje akkor még össztársadalmi ellenérzést váltott ki. A kritika a színházon verte el a port, és zavartságát támadásba bujtatta. A Karinthy Színház elődje, a Hököm Színpad azonban nem adta fel, hogy a megmerevedett színházi élet egyik úttörőjeként életben maradjon. A vándorlások évei kezdődtek. Először a MOM kultúrházban léptek fel, majd a Marcibányi téri Művelődési Központban. Előadásokat tartottak azonkívül mindenütt, ahol lehetett, és ahol befogadták őt. Szinte nincs olyan vidéki város, ahol például Vuk című gyermekelőadásukkal ne jártak volna.

Négy évadot töltöttek el egyetlen pesti játszóhelyükön a Rákóczi tér melletti Gutenberg Művelődési Otthonban. A színház felújításában aktív szerepet vállalva, színházi centrumot alakítottak itt ki az évadok során. Olyan nagy sikerű műsorokkal, mint a 100 előadást megért Švejk és Tamás bátya kunyhója, a Karinthy ihlette A bűvös szék, vagy akár a Mágnás Miska. Rendszeres gyerekelőadásaik mindvégig sikeresek voltak: A Hercegnő és a Varázsló, Ali baba és a rablók, Peti meg a Róka.

Karinthy Színház

1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalták azóta is működő XI. kerületi helyiségüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt. Így lett Budának saját, folyamatosan állandó épületben játszó, új színháza. Nincs saját társulata, a színészeket előadásokra szerződtetik. Tevékenységét az önkormányzat támogatja.

A kezdeti elhatározások szerint színházi formákhoz a kabarét – esetleg később a felélesztett orfeumot – és a mozit társították. Az első premier 1988. december 12-én este Steinbeck Egerek és emberek című darabja volt, amelyet egy Agatha Christie-krimi, újabb Karinthy-összeállítást, és a két világháború közötti kabaréirodalomból szerkesztett est is követett. A színházi programok részévé kívántak tenni klubesteket, színész-közönség találkozókat. Klubhelyiségük stúdiószínpadán kísérleteiket – elsőként talán magyar abszurdot – mutatták be. Az új színházba „betársult” a Helikon Film is, amely délutánonként, és a színpadi előadás nélküli estéken saját forgalmazású filmjeit vetítette (elsőként – december 20-tól – az Átjáró az élet és halál között című francia filmet játszották, Alain Delon főszereplésével.

A Karinthy Színház alapprogramja az új helyiségben sem változott. Így mindhárom Karinthy (Frigyes, Ferenc és Márton) műveken túl, továbbra is elsősorban magyar szerzők sorát tartja műsorán: Hubay Miklós, Szakonyi Károly, Páskándi Géza, Fekete István, Szomory Dezső, Molnár Ferenc, Aszlányi Károly, Vadnay László, Szerb Antal, Gábor Andor, Tabi László, Kellér Dezső, Eisemann Mihály, Örkény István, Nóti Károly, Gyárfás Miklós, Moldova György, Csurka István, Mikszáth Kálmán, Hunyadi Sándor, Fodor László, Márai Sándor, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és mások műveinek bemutatásával.

Karinthy Márton, alapító igazgató 2019 novemberében elhunyt. A színház 2019 decemberében jelentette be, hogy a korábbi igazgató végrendeletének értelmében a színházat lánya, Karinthy Vera, produkciós vezetőként Katz Petra és Major Attila, művészeti vezetőként pedig Földes Eszter vezetik tovább.

Az épület

A XI. kerületben, a Bartók Béla úton található, 1932-ben épült bérházban, a második világháború előtti időkben Hunnia moziként működő, volt Haladás mozi épületében 1988 óta működik Buda egyetlen állandó játszóhellyel rendelkező, magánszínházként játszó önálló színháza, a Karinthy Színház. A helyiség felújítását a vállalkozás maga finanszírozta. A rekonstrukcióhoz kaptak ötmillió forint bankkölcsönt, amiből rendbe hozatták az épületet – és amit megtermelve az évek során fizettek vissza –, illetve a Művelődési Minisztérium is adott egymilliót. Az épület a XI. kerület tulajdona, a helyiség használati joga a színházé.

A nézőtér az utcaszinttől, körülbelül egy méterrel mélyebben fekszik, ez a korábbi mozi funkcióból ered, így megfelelő lejtését tudtak biztosítani a „kukucskáló” színház érzését keltő nézőtérhez. A földszinti és karzati ülőhelyeken 230 néző fér el. Mivel a zsinórpadlás nélküli színpad – ami tömege hátrafele kinyúlik a lakóház tömegéből – fala egyben a lakóház hátsó utcai fala is, ezért a díszleteket szűkösen, az utcára nyíló ajtón keresztül tudják mozgatni. A díszletek raktározását szomszédos utcákban tudják megoldani. Az öltözők a színpad mellett, a raktárral szinte egybeolvadva működnek. A lakóházi elhelyezkedés miatt adódó szűkösség ellenére a kerület gyakran látogatott színháza.

2001-ben, a Bartók Béla úton a színházat befogadó lakóház elé az utcára kinyúló hozzáépítést, ami mintegy hosszú trafikos bódé szerű, vörösre festett fa portál, tetején nagy „Karinthy Színház” felirattal, az előtér és jegypénztár bővítése tette szükségessé. Az előtérből egy kisebb társalgó, illetve innen a büfé nyílik. 2000-ben, a Budapesti Operettszínház felújítása során lecserélt a Honthy Hannát is látott függönyöket és a székek egy részét, melyek Karinthy Márton gyerekkorát is hordozzák, jelképes összegért kapta meg a színház. A 2010-es évekre a helyiség három lakással – melyek közül egy 2011-ben nyílt meg próbateremként, stúdió- és szobaszínpadként –, egy elárvult papírüzlet helyiséggel – amit a színháztulajdonos kölcsönből vásárolt meg és lett belőle az előtérként funkcionáló helyiség – és egy raktárhelyiségekkel bővült.

Forrás:Wikipédia