Település:
Fejér megye, Polgárdi
KATOLIKUS TEMPLOM
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA
Templom története
Ősi templom
A Monumenta Rom. Episcopatus Vesprimiensis III. kötetének 153. oldalán olvassuk, hogy 1458-ban
május 9.-én Fehérvári Bálint Tamás a Batthyány / Bachián/ Szent Szűz plébánia templom szent
Miklós oltárának rectora és Polgar Mihály György a polgárdi szent János évangélista tiszteletére
szentelt plébánia templomban a Szent Szűz oltárának rectora, acolyíthusok, a szentrendek
feladását kérték a római Szentszéktől.
Tehát Polgárdinak már a középkorban volt plébánia temploma, melyet szent János evangélista
tiszteletére építettek- egyik oltárát pedig a Szent Szűz tiszteletére szenteltek külön rectorral.
Második templom
A török uralom után Polgárdiról megemlékezik Padányi Bíró Mártonveszprémi püspök naplójának 1752-53 évi kötete, melyet egyházmegyei
múzeumunkban őrzünk.
E napló 443. lapján olvassuk, hogy Batthyány Imre gróf Németújvárról
1773. márc. 10.-én levelet írt Padányi Bíró Márton veszprémi püspöknek,
melyben jelentette, hogy a birtokában levő Polgárdi helységben meghalt
a protestáns prédikátor és kéri a püspököt, hogy a tévtant kiszorítandó,
adjon engedélyt, hogy az általa nevezett helyiségben épített templom
megáldassék.
Bíró Márton megyéspüspök 1753. évi fülei Puncta Praeliminaria par.
Füle szerint a kis templom, helyesebben kápolna megáldását Bozsóthi Péter
palotai esperes végezte el.
Az új kis templom kőből épült.
Titulusa: Epighania Domini.
Ezen templomocska, illetve kápolna csak szentélye akart lenni egy későbbi
nagy templomnak, az idők viszontagságai és a körülmények miatt
1852-ig változatlanul eredeti alakjában maradt, bár a hívek lélekszáma erősen
szaporodott és az 1799- évi fülei Canonica Visitatio már sürgeti a nagyítást
– elismerve egyébként, hogy a templom jó korban van és tiszta.
Az 1799 évi fülei Canonica Visitatio megjegyzi továbbá, hogy a templom titulusa megváltozott:
új titulusa: Szűz Mária mennybemenetele.
Ennek magyarázatát a plébánia történet adja.
Az első plébános Feld Antal 1863-ban megkezdte a plébánia történetét, bevezetés képen adatokat közöl
a múltból.
Megemlíti, hogy Batthyány családban élő hagyomány szerint a szóban levő kis templomnak oltárképét
„ Batthyány püspök” adományozta- nem mondja azonban meg, hogy Batthyány József későbbi bíboros
és prímás, vagy Batthyány Ignác püspök volt-e az ajándékozó.
A titulus megváltoztatásának idejét tekintve, Batthyány József esztergomi bíboros érseket kell a
kép ajándékozójának tekinteni.
Az ajándékozott oltárkép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolta: így lett a templom titulusa is az Assumptio.
Harmadik templom
A szabadságharc lezajlása után újból megkezdődött az istentisztelet a kis templomban.1852-ben gr. Batthyány István új templom építését határozta el a régi kis templom
homlokzati rajzát, mint az építendő új – sorrendben harmadik- templom rajzait.
Az új templom rajzait a kegyúr vette kezelésre és építette fel a sajátjából. 1853.
év tavaszán vette kezdetét az építés.
A kőműves munkát Schlett György kőműves, az ácsmunkát Rigler György fehérvári
ácsmester végezte. Vodicska Sámuel uradalmi tiszttartó ellenőrzése és felügyelete
alatt ugyanez év aug. közepére készen állott az új templom.
Az eddigi / sorrendben a második/ kis templom repedezett boltozatát lebontották,
két öllel alacsonyabbra szállították és ezen átalakítással az új, harmadik templom
szentélyét képezte 1927-ig.
Az új harmadik templom oltárképét a grófi családnál lévő Endrész Antal rajztanár festette.
A kép Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja koronáját a Boldogságos Szűz Máriának.
A kép műemlék, ami ma is átalakított negyedik templom oltárképét képezi.
Ekkor ismételten megváltozott a templom titulusa.
Az új titulus: Szent István király templom.
A templomot 1853. augusztus 21.-én Farkas Imre megyéspüspök benedikálta.Az Altare Portatile-be szent Modestusés Modestina vértanuk ereklyéit helyezte el,
az oltárkő pecsétjét Jekkelfalusi Vince püspök 1867. ápr. 9.-én megújította.
A polgárdi 1885. évi Puncta Praeliminaria szerint a harmadik templom 1873-ban
átalakításon ment át – a mennyezetet és tornyokat magasították amely után
Molnár János szabadbatthyány esperes újra benedikálta.
Az átalakítás szorgalmazója gr. Batthyányi László őméltósága volt, méreteiről a historia
domus számol be.
Negyedik templom
1873-tól 1927-ig az apró kegyúri helyreállításokon kívül aharmadik templom lényeges változáson nem esett át.
1929-ben a templom épületét sürgős volt javítani.
A hívek sürgetésére a kegyúri család elrendelte a templom renoválását.
A renoválás munkálatait használták fel a hívek arra, hogy a templomot
megnagyobbítsák.
A nagyobbított, sorrendben tehát már negyedik templomot,
alulírott Shvoy Lajos megyéspüspök benedikálta 1930 Pünkösd hétfőjén.
1937-ben a templomot Aradi Ignác, akkor c. esperes, polgárdi plébános
saját költségén kifestette, a hívek pedig a háromhétig tartó festési
munkálatok alatt a munkásokat élelmezték.
A templom festés tervét Funschler Móricz készítette, ő végezte a
kivitelezést is, kivéve a mennyezet két nagy figurális képét, melyeket
mezőkövesdi Takács Imre festett
A plébánia alapítása
Polgárdi plébánia területének túlnyomó része 1863-ig a fülei plébániához tartozott, bár a kat. hívek
száma mindig több volt mint Fülén.
Így az 1818. –évi fülei Can. Vis. Szerint Fülén 274, Polgárdin 351 hívő volt.
Az 1847. évi fülei Can. Vis. Szerint Fülén 293, Polgárdin 426 hívő volt. A fülei plébános minden
harmadik vasárnap járt ki misézni Polgárdira.
A grófi család 1781-ben kastélyában családi kápolnát állíttatott fel és udvari káplánságot szervezett.
A kastélykápolnát Szabó János székesfehérvár- felsővárosi esp. plébános szentelte fel.
Az oltárkép a szentcsaládot ábrázolta.
A kegyúri család megengedte, hogy a polgárdi hívek azon a vasárnapon, mikor a fülei plébános
nem jön Polgárdira misézni, a kastély nyilvános jellegű kápolnájában hallgathassanak szentmisét.
1852-tól, a harmadik templom megépítésétől kezdve a kegyúri család úgy rendelkezett, hogy
udvari káplánja mindazon vasár és ünnepnapon, amikor a fülei plébános nem jött misézni Polgárdiba,
a kis templomban misézzék a hívek számára.
A templom építéssel az önállósítás gondolata mind erősebb lett Polgárdin.
Szabó János a fülei plébános halála alkalmával az üresedés ideje alatt úgy a hívek, mint a kegyúr
kéréssel fordultak a főpásztorhoz, hogy Polgárdit tegye önálló lelkészséggé.
A főpásztor örömmel tett eleget a kérésnek, és 1863-ban kuráciává nyilvánította Polgárdit oly képen,
hogy a lelkész egyben udvari káplán is volt.
A lelkész advent idejét kivéve hétköznap a kastélykápolnában misézett, vasárnap és ünnepnapokon
pedig a templomban.
A lelkészség megalapítását gyorsan követte a plébániai rangra emelése, amit Pauer János
megyéspüspök 1886-ban okmányával erősített meg.
A plébánosok névsora
Feld Antal (1860 – 1896), Szórádi Gyula (1896.), Angyal Ferenc (1986 – 1917), Aradi Ignác (1917 – 1960),
Almásy Ferenc (1960 – 1962), Pásthy Antal (1962 – 1968), Bogó István (1968 – 2006)
Káplánok
Lányi Vince (1924-26), Tomecz József (1926-27), Mátrai Ferenc (1927-30), Illadik Nándor (1930-32),
Kaszt Péter (1932-33), Kovács Géza (1933-36), Zalán Pál (1936-37), Németh Károly (1936-37),
Németh István (1937-39) ,Dizmacsek Ferenc (1939-40), Id.Molnár István (1940), Visy Ráfael (1940-44),
Szakszon Dezső (1944-46), ifj.Szabó Pál (1946-47), Kincses István (1946-47), Horváth Dénes táb.esp. (1947),
Ifj.Molnár István (1947-49), Ágh Kálmán esp. (1949-51), Bélafalvi Imre (1951), Keszthelyi Ferenc (1951-52),
Eszéki Imre (1952), Tóth István kis. Lelk. (1953)
Miserend:
Hétfő: 17.00, Kedd: 7.00, Szerda: 7.00, Péntek: 7.00, Vasárnap: 9.30
Adventben a RORATE (hajnali) szentmisék reggel 6.00-kor kezdődnek.
Cím, elérhetőségek:
Polgárdi Római Katolikus Plébánia
8154 Polgárdi Kossuth utca 175.
Telefon: 06-22-366-309
E-mail: polgardiplebania@gmail.com
Plébános: Barta Tibor
3.0 (CGBY-SA-3.0)
HelyiVilága Magazin ajánló
Koronavírus: összefogtak a piacosok Baján
Helyi történetek, Helyi történetek
Kefires poharas piskóta
Receptek, Desszert receptek
11+1 gyógyító energiájú hely Magyarországon
Nagyvilág, Érdekességek
Egymás mellé temették a hősi halált halt tűzoltókat
Helyi történetek, Helyi történetek
- KI NEM MONDOTT GONDOLATOK -
Életmód, Élet
Legyél te is hős!!
Életmód, Élet
Így készülnek a vadon élő állatok a téli napokra
Cukiságok, Állati cukiságok
Aradi vértanúk
Helyi történetek, Helyi történetek
Régi könyvek újrafelhasználásával megalkotott mesék
Nagyvilág, Érdekességek
Helyi látnivalók
Nagyharsányi Szoborpark-Villányi Borvidék
Baranya megye, Villány
Kálvária (Juhászkereszt)
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászberény
Történelmi emlékmű
Zala megye, Zalaszentgrót
Kereskedelmi Kaszinó
Zala megye, Nagykanizsa
Debreceni Líciumfa
Hajdú-Bihar megye, Debrecen
Honvéd-emlékmű, Isaszeg
Pest megye, Isaszeg
Kazincbarcika Egressy út nyáron!
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kazincbarcika
A Duna-parti sétány és ártér
Pest megye, Dunakeszi
Emlékmű
Fejér megye, Ercsi
Helyi Programok / események
Dombormű avatás Sümegen
Programok
Hagymakarnevál
Programok
Sissi, Erzsébet Királyné ruháinak másolatai állandó kulturális kiállítás látogatható Lengyeltótiban.
Programok
Börze naptár
Programok
Kancsal-tó Mórahalom
Programok
Kadét kaland a Tomori-gimnáziumban
Programok
Kalocsai Porcelán Manufaktúra
Programok
Magyarok Vására Jászberény 2020. február 16.
Programok
Szilveszter
Programok
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
Müller Fogadó
Pest megye, Budakalász
Eszter Tanya Csorvás
Békés megye, Csorvás
Szálláshelyek - Pergola & Prestige Vendégház
Somogy megye, Kaposvár
Nagy Károly Városi Könyvtár
Fejér megye, Bicske
Nyíregyháza tömegközlekedése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza
Kiskunfélegyházi Járásbíróság
Bács-Kiskun megye, Kiskunfélegyháza
Kormányablak
Fejér megye, Polgárdi
Boldog Bölcsi Gyermekfelügyelet
Budapest, 16. kerület
Felnőtt fogászat Mezőberény
Békés megye, Mezőberény