Ebben az évben felismertem, hogy túlértékeltem egy-két barátságot...elengedve őket, de továbbra is a legjobbat kívánom nekik. Sokat tanultam tőlük.
Mindig is tudtam, de talán ebben az évben még jobban észrevettem, hogy vonzom a furcsa helyzeteket és a különleges embereket. Viszont felismertem, hogy jó hatással vannak rám, mondhatni igénylem is. :))

Az élet keszekusza szálainak köszönhetően felismertem, hogy az annak idején elszenvedett szerelmi csalódásomból származó utolsó kis lyukat a szívemen, még csak ebben az évben sikerült betömnöm.
Hogy megbocsátani jó érzés és szükséges. Magunk miatt. A továbblépés miatt.
Ebben az évben sokat hazudtam.
Sokszor adtam válaszul azt,
hogy nem fáj,
hogy nincs baj,
hogy nem bántottál meg.
Felismerve, hogy ez belőlem elvesz, még őszintébb életre törekszem.

Felismertem, hogy az intuícióimra hallgatni hasznos és jó, hogy a tiszteletet azzal vívja ki az ember, ha ott is segít, ahol nem vár cserébe semmit.
Hogy ha jót teszek, hálás legyek érte, hogy megtehettem,
hogy a megpróbáltatások a hasznunkra válnak,
hogy mindig ott vagyok a legjobb helyen, ahol az adott pillanatban vagyok.
Hogy változás nem rossz dolog és hogy az embert a tettei határozzák meg.
Ebben az évben felismertem, hogy nem a legjobb akarok lenni a világon, csak még jobb ember lennék,
a világért.

2020. a megvalósítás éve, kívánom hát, hogy a vágyakból valóság legyen!
Boldog Új Évet!"

/Forrás: Seres Éva/