Püspöki palota (Sümeg)

Ország	Magyarország
Település	Sümeg
Stílus	barokk
Elhelyezkedése
Püspöki palota Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 51″, k. h. 17° 16′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 51″, k. h. 17° 16′ 46″térkép ▼
.

 

A püspöki palota főhomlokzata

A Püspöki Palota 1748-1755 között épült, barokk stílusú palota a Veszprém megyei Sümeg városában, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása. 1755-1775 között a veszprémi püspökök lakhelye. a Hagyományos provinciális barokk stílusban épült, eredeti építészeti- és festészeti értékei kiemelkedők voltak, az idők során azonban freskói, szép bútorai, kályhái, stukkói, értékes festménygyűjteménye elkallódtak vagy megsemmisültek, könyvtártermének bútorzatát az Iparművészeti Múzeumba szállították. A palota egyes részei – így a képtár – felújított állapotban múzeumként látogatható, épülettömegének legnagyobb része – szinte romosan – még restaurálásra vár. Képtárában ma főleg 19. század végi, 20. század eleji színvonalas festmények láthatók. Ma az egyetlen közkézen levő barokk püspöki palota Magyarországon.

Története

 

F.A. Maulbertsch (?): Padányi Bíró Márton

Az építés előzményei

A török Magyarországról történt kiűzetése után a végváraknak és váralja településeiknek a jelentősége jószerével elveszett. Hasonló sors jutott osztályrészül Sümegnek is. A város újabb fellendülésére mintegy fél évszázad múlva kerülhetett sor, s ebben Padányi Biró Márton veszprémi püspöknek meghatározó szerepe volt.

A püspök nem szerette székhelyét, Veszprém várost, ahol rendszeres összeütközésbe került a város protestáns lakosságával, olyannyira, hogy meglehetősen arrogáns modorát és abszolutisztikus elképzeléseit a városi ellenzék sorozatosan gáncsolta, keresztezte. Az volt az első elképzelése, hogy a kuruc-harcok megszűnte után lerombolt sümegi várat újjáépítteti és, mint egyházi fejedelmi várúr ide vonul vissza. Elképzelését azonban nem tudta megvalósítani, mert Mária Terézia késlekedett megadni ehhez az engedélyét.

A püspök akkor elhatározta, hogy a vár lábánál fekvő, a ferences templommal szemközti telken alakít ki kastélyt.

 

A palota belső udvara

Építése

Az építkezést 1748 és 1755 között végezték el. A kinézett telken már állt egy korábban épített ház. Bíró püspök építészeket, kőfaragókat és stukatúrosokat hozatott, és a kastélyt a meglevő épület felújításával és az új épületbe szervezésével felépíttette. Az építkezésre és az épület berendezésére mintegy Bíró 100 000 forintot fordított. Pontosan nem ismerjük a tervező építész nevét, de több Bíró Márton által kezdeményezett építkezéseken részt vevő Tiethart József veszprémi építőmester jelenléte feltételezhető. Erre bizonyos sajátos stílusjelekből – stíluskritikai vizsgálatokkal – is következtetni lehet. Az épület kivitelezőinek feltételezett részesei: Paul Moiser püspöki kőműves, Antonio Orsatti stukóművész és Paul Wachtlender püspöki asztalos. Igényes építészeti alkotást hoztak létre, mely nemcsak a szűkebb helyi környezetben, de a magyarországi barokk művészet egészében is figyelemre méltó alkotásnak számít.

Püspöki lakhely 1755-1775

A palotát az egymást váltó püspökök alig néhány évtizedig használták püspöki lakhelyül.

Alkalmi lakhely, lakatlan palota 1775-től

1775-re Koller püspök megépíttette a veszprémi püspöki palotát, attól kezdve a sümegi palotát a veszprémi püspökök csak bérmáláskor látogatták. 1875-ben - amikor Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című könyve alapjául szolgáló, barátaival tett utazásukkor meglátogatják, a palota már lakatlanul, üresen állt: Őrzését a Ranolder János veszprémi püspök által megbízott „félszemű kulcsárnő”, Juliánna asszony végezte, a könyvtár még tele volt könyvekkel. „A nagy terem közepén rendetlen halmokban hevertek az uradalmak gazdasági írásai, a korábbi püspököktől fölfelé sok századra [...] Termei konganak, mintha üresek volnának. Falak, padlók, szőnyegek ódon szaggal telvék. [...] Mintha barlangban volnál: úgy érzed magad a gazdátlan palotában.”

Államosítás, diákszálló 1947-től

1947-ben a palota épületét államosították, a szocialista évtizedekben kollégiumnak, általános iskolának, technikumnak használták. Értékes freskóit lefestették, díszes termeit falakkal leválasztották, bútorzatát széthordták, állaga jelentősen lepusztult.

Építészeti kialakítása

Az épület keleti szárnya, amely a vár lejtőjére támaszkodik, földszintes, tulajdonképpen a meglevő korábbi épület megtartása és átalakítása révén került beillesztésre (ma ennek a szárnynak a belső rekonstrukciója megvalósult, korabeli bútorokkal és a Sümegi Képtár képeivel díszítve megtekinthető).

 

Sümeg: A romos középrizalit és kapu

Az épület külső megjelenése

A bejárat és a díszterem építészeti kiemelésére szolgáló középrizalit fél emelettel magasabb az oldalszárnyaknál. A homlokzat keleti sarkánál fazsindellyel fedett, hagymakupolás tornyocska épült. A nyugati sarkon kiugró fedett sarokerkély található. Ez a megoldás késő reneszánsz építészeti megfogalmazásra utal.

Az épület szinte dísztelen. Kis ablakokkal tagolt falait egyszerű, lizénák és sima párkányzat tagolja. A bejárati főrizalit ennél sokkal díszesebb. A párkányok erőteljesebb kiképzése a szélességi kiterjedést hangsúlyozza, s ennek következtében az épület a lomha terpeszkedés, kényelmesség benyomását kelti(Rados J.). A főrizaliton található öt ablak nagyobb a többinél és félköríves záródásúak, köztük tömör falpillérek helyezkednek el. A falmezőt – jellegzetes megfogalmazású - fenn jón, alul korinthoszi oszlopfők díszítik. Az ablakokat finoman mintázott stukkó virágfüzérek keretezik, a középső ablak fölött Bíró Márton címere helyezkedik el. A főrizalit emeletsorát kettős párkányzat zárja le. A második párkány fölé attika-fal emelkedik, melyet két szélén kisebb, középütt nagyobb méretű vakablakokkal díszített félköríves oromzat díszíti. Ezen kőből faragott vázák és puttó-szobrok helyezkednek el.

Az épület legszebb része a kapuzat. Az egyszerű kapunyílást két oldalról egy-egy – magas bázisra állított – atlasz-szobor díszíti. A naiv kontraposztban mintázott alakok fejükön korinthoszi oszlopfőkkel, s ezekre támaszkodik a kisméretű pillérekkel és áttört közelemekből képzett és virágfüzérrel díszített mellvéd.

A belső kiképzés - keletkezési idő tekintetében - első eleme a bejárattól jobbra levő oldalfolyosóról nyíló, négyzetes alaprajzú kápolna. Ezt néhány márvány-pilaszter és egy oratórium díszíti. A mennyezeten találhatók Antonio Orsatti stukkói, amelyek a késő barokk művészet naturalisztikus felfogását képviselik, miközben helyenként népi elemek is megtalálhatók rajta (a homlokzati ornamentikus motívumokhoz hasonlóan). A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar szent koronát Máriának ajánlja. (A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogel Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető, a mennyezet stukkódísszel keretezett, Tours-i Szent Márton (a püspök védőszentje) megdicsőülését ábrázoló mennyezetképpel együtt. A falakon levő négy olajfestmény Szent Márton életéből vett jeleneteket ábrázol. A képek, a főoltár kronosztikonja szerint 1750-ben keletkezhettek, s inkább tematikailag, mint művészetileg értékelhetők.

A palotában eredetileg 31 lakószoba volt. Az erkélyes főrizalit első emeletén volt a díszterem (jelenleg zárva, restaurálásra vár). A díszterem eredeti freskói Somló, Tátika, Csobánc és Sümeg várait – valamint Bíró Márton püspökké avatásának jeleneteit ábrázolták. A freskók az idők folyamán - amikor a kastélyt diákszállónak alakították át, - elpusztultak: Ekkor a termet több szobára osztották. A díszterem falain helyezkedtek el valaha Bíró Márton képtárának legszebb darabjai. Ezek – a szép bútorzattal együtt - elkallódtak.

A palota valamennyi termének mennyezetét finom színezéssel tagolt stukkók díszítették, amiből mostanra csak kevés maradt. A palota legszebb terme a könyvtárszoba volt, amelynek bútorzatát a 19. századvégén az Iparművészeti Múzeum-ba szállították. A falakat eredetileg nyolc beépített könyvszekrény (diófa furnírból és diófa intarziával, faragvánnyal díszítve) szegélyezte. A mennyezetet szegélyeiken falfestmények díszítik, amelyek a tudományok jelképei közt Bíró Mártont ábrázolják.

A püspöki palota valaha gazdag bútorgyűjteményéből csak néhány bútor maradt meg (a jobb oldali szárny - Képtár részleg - szobáinak belső berendezése máshonnan származó, részben korabeli, részben modern bútorzat). Eltűntek a hajdani magas művészi színvonalat képviselő, a sümegi fazekasok által készített, klasszicista stílusú kályhák is.

A püspöki palota művészeti értékelése

Az épületegyüttes építőművészeti értékelését Rados Jenő professzor a következőként összegzi:

„A püspöki nyaraló részleteinek sajátos alakításával és épülettömegeinek elrendezésével hazánkban társtalanul álló, rendkívül érdekes műemlék. Formatökélye mellett bájos provincializmus ömlik el a homlokzatán.”

Sümegi Képtár

A püspöki palota jobb oldali – legrégibb – szárnyában, az oldalfolyosó és a belőle nyíló helyiségsor a közelmúltban restaurálásra került. Berendezési tárgyai részben korabeli, máshonnan származó bútorok, továbbá falaikon került kiállításra a színvonalas – többé kevésbé századfordulós (19/20.) és 20. századelőből származó – festményekből álló képtár. Az oldalfolyosón került elhelyezésre a gyűjtemény grafikai anyaga. A palota – és a képtár - múzeumként látogatható, habár épülettömegének legnagyobb része - szinte romosan - még restaurálásra vár.

Forrás: wikipédia