Kecskemét lakóinak vallási összetétele 2011

Vallási összetétel

Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A „régi” és az „új” hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt templomaikat a zsidók – a zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza – a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a századfordulón épült házak játékosan megformált csúcsos tetői társulnak. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innen látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa.[27] Kecskeméten kapott magyar állampolgárságot az utolsó budai főmufti, Durics Hilmi Huszein.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Kecskeméten a lakosság több mint fele (75,1%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[28] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (59%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 63 035 fő, míg a görögkatolikusok 489 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (14 976 fő) és evangélikusok (1384 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (71 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 57 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (11,6%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 12,2%-a vallotta magát.[28]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Kecskeméten a lakosság fele (53,1%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[26] Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (40%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 44 241 fő, míg a görögkatolikusok 346 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11 390 fő) és evangélikusok (1305 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (75 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 70 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során a zsidó és az ortodox valláson kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (29,6%), tíz év alatt majdhogynem triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 17,3%-a vallotta magát.[26]

Forrás: wikipédia