Egri bikavér
Egri bikavér
Egri pince. az egri bikavér készítésénél legalább három szőlőfajta borának házasítása szükséges.
Az egri bikavér az Egri borvidéken termelt többféle kékszőlőfajta borából készülő cuvée, amelyet meghatározása szerint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen 130-150 éves múltra tekint vissza. Régebben a kadarka szőlőfajtára alapozott testes, erősnek tartott bor volt, azonban a filoxérát, majd a világháborúkat követő és a mai napig tartó strukturális átalakulások nyomot hagytak az egri bikavér összetételén és karakterén.
Egri Bikavér Védett eredetű száraz vörösbor néhány fontosabb szakmai követelménye:
a termőhelyre javasolt fajták: Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Kékmedoc, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir, Menoir, Turán, Bíborkadarka, Syrah
ha-onkénti 3300 feletti tőkeszám, a tőtávolság 0,8 méternél nem lehet kisebb
az ajánlott szőlőfajták közül legalább három szőlőfajta borának háziasítása szükséges, melyben egy fajta 50%-nál nagyobb arányt nem képviselhet, de minden fajta 5%-nál nagyobb arányt kell, hogy képviseljen
8 napnál hosszabb időtartamú héjon erjesztés
fahordós érleléssel kell előállítani.
A modern egri bikavér nagy testtel, közepes-magas csersav- és alkoholtartalommal, szép savakkal rendelkező, karakteres, fűszeres és gyümölcsös aromatikájú, az egri borvidék klímája és viszonyai által meghatározott vörösbor. Az egri bikavér név az Európai Unióban földrajzi árujelzőként bejegyzett, védett eredetű minőségi bor, készítésének módja szabályozott és ellenőrzött, a megnevezést az Egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják. 2017-ben a Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte.
A legenda
Az egri legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: az egri vár 1552-es ostromakor az oszmán túlerő ellen a várvédő vitézek megerősítésére, Dobó István a vár kapitánya vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak – és babonásak lévén, a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél. Nem is mertek akkor tovább harcolni ellenük. A legenda aligha igaz: hazánkban a török hódoltságig kizárólag fehérbort termeltek, a kadarka fajtát, valamint a vörösbor készítésének technológiája a török elől menekülő rácok által terjedt el borvidékeinken. Írásos források, oklevelek, útleírások a bikavér elnevezést a 19. század közepéig nem említik.
Érdekesség, hogy a Mithrász -kultusz egyik központi elemében Mithrász leöli az áldozati bikát, akinek a véréből szőlőtőke születik a bor készítéséhez. Hérodotosz A görög-perzsa háború című művében megemlített egy bikavér (tauru hauma) nevű méreggel elkövetett gyilkosságot. A történelmi hagyatékok csak a 19. század második felében kezdik említeni ezt a nevet. Ez köszönhető egy konkurens bortermelő és bikavér-előállító vidék, Szekszárd költőjének, Garay Jánosnak, aki 1846-ban "Szegzárdi bordal" című versében megalkotta a bikavér elnevezést:
Pinot noir fürtök
Bíborkadarka
Merlot
„
Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett,
Nemde, oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszínét?
”
A bikavér egy másik fontos, korai említése Erdélyi János 1851-ben megjelent Magyar közmondások könyve című művében olvasható a Bikavér címszónál: „Így nevezik az erős veresbort, például az egrit”. A meghatározás Szekszárdra ugyan nem vonatkozik, de az egri bort is csak példaként említi, amely a szó általános, nem tudatos használatára utal. Ezt erősíti továbbá Ballagi Mór 1873-ban megjelent A Magyar Nyelv Teljes Szótára c. műve, amely szerint a „Bikavér (tréfás) - erős, sötét színű vörösbor”.
A közelmúltban Eger és Szekszárd között vita folyt arról, hogy a történelmi tények melyik borvidéket jogosítják fel a "bikavér" név használatára. A rendelkezésre álló történelmi források is azt mutatják, hogy ugyan Szekszárdon bukkan fel elsőként a kifejezés, de használata a mély színű bor általános megnevezésére korlátozódott, így a "bikavér" nem köthető kizárólagosan az egyik borvidékhez sem. A viták ma már háttérbe szorultak, mindkét borvidék termelői elfogadják a névhasználat feltételeit.
Története
Szőlősorok az egri borvidéken, ahol az egri bikavér alapanyaga terem
Cabernet franc
A bikavér elnevezés tehát kb. 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század folyamán a "bikavér" szó alkalmazása azonban nem egy konkrét termékre utal, csupán a mély színű, erős vörösbort nevezik így a köznyelvben. A bikavért már ebben az időben is több dűlőből származó, különböző szőlőfajták együttes feldolgozásával készítették, a bor sötét színét pedig a rövid héjon történő erjesztésnek köszönhette. A különböző adottságú borvidéki termőhelyekről származó, különböző szőlőfajták összekeverése a gazda számára lehetőséget biztosított az évjárathatás enyhítésére, a minél kiegyensúlyozottabb bor előállítására.
A filoxéra egri megjelenése előtt (1886) a bikavér alapanyagát legnagyobbrészt a fűszeres aromájú kadarka fajta egyik változata, a lúdtalpú adta. Ebben az időben a szőlőültetvények vegyesek voltak, a különböző fajtákat együtt szüretelték és dolgozták fel. A filoxéra során Eger szőlői nagyrészt elpusztultak. A katasztrófát követő első szőlőrekonstrukció (1880–1910) során jellemzővé vált, hogy az eltérő fajtákat külön táblákban telepítették. Ekkor jelentek meg a borvidéken a nagyburgundi, a kékfrankos, a kékoportó, valamint kisebb területen a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot, sőt a nagyrészt festőborként használt othello fajta is. A termésbiztonság és az olcsó művelhetőség miatt nagyobb területeken telepítettek direkttermő fajtákat
Az első tudatos bikavér-készítő a kísérletező kedvű Grőber Jenő volt a 20. század elején, aki által az egri bikavér elindult a szélesebb ismertség és nemzetközi hírnév felé. Grőber nagy kiterjedésű birtokkal, kellő tőkeerővel, jó borászati felszerelésekkel és korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezett. Grőber Jenő nevéhez fűződik a Franciaországból származó medoc noir szőlőfajta meghonosítása, amely a bikavér egyik lényeges komponensévé vált.[9] A Grőber-féle bikavér alapját kadarka és medoc noir fajták megfelelően kevert mustja adta, a borkészítési technika elemei a bogyózás és a némi kocsány hozzáadásával történő héjon erjesztés voltak. Jó képet ad az akkori bikavérről az 1900-as évjáratú Grőber Bikavér 1905-ben elvégzett analitikai elemzése, amely 11,25%-os alkoholtartalmat, 5,6g/l-es savtartalmat és 1,8g/l-es cukortartalmat mutatott.
A két világháború közti időszak legnevesebb bikavér-termelője Borhy-Braun Béla volt, aki számos nemzetközi díjat is nyert borával. A borhy-féle bikavér alapja a kadarka volt, ez több mint 50%-át adta a bornak. A nagyburgundi fajta kb. 20%-kal, a kékoportó és a medoc noir együttesen szintén 20%-kal részesedtek a házasításban, a fennmaradó részt az othello és a bakó festőszőlők mustja adta. A szüret időpontja október 20. körül volt ideális, csak jól beérett szőlőt volt szabad használni (minimum 20-as, de ritkábban akár a 25-ös mustfokot is elérhette). A pincéhez megérkező gyümölcsöt gondosan válogatták, a penészes és éretlen részeket eltávolították, majd a fürtöket bogyózták és kisebb mennyiségű kocsány hozzáadásával darálták. A hozzáadott kocsány mennyisége lényeges eleme volt a bikavér készítésének, ezt a szőlősgazdák tapasztalati titokként kezelték. Az erjesztést nyitott kádban végezték, napjában többször csömöszöltek, a felemelkedő törkölykalap megóvta a cefrét az oxidáció káros hatásától.
A korabeli források szerint az egri bikavér a legjobb borok között volt, igényes készítési módja miatt sohasem készítettek belőle sokat. Általában 2 évesen már jól iható volt, de a 19-20. századfordulón az 5-8, sőt 10 éves borokat keresték.
A bikavér a második világháború után Szerkesztés
A második világháborút megelőzően mind Szekszárdon, mind Egerben termeltek bikavért, a tervutasításos rendszerben azonban eldöntötték, hogy az egri bikavérből exportmárkát csinálnak, így a szekszárdi bikavér név használatát nem engedélyezték, sőt száműzték a szakirodalomból és a lexikonokból is.
A bikavér ebben az időszakban a kommunista gazdálkodás áldozata lett. A szőlőalapanyagot nagyüzemi módszerekkel termelték meg, a túlterhelt tőkék és a túl korai szüret okán az alapanyag gyakran éretlen volt, ami miatt a cefrét cukrozták, sőt gyakran avináltak is (finomszesszel növelték az alkoholtartalmat). A szőlőtermesztés lehúzódott a könnyebben megművelhető, ámbár kevésbé jó gyümölcsöt adó helyekre. 1960-as évek végéig a bikavér alapanyagát még mindig a kékfrankos, a kadarka, a medoc noir és a kékoportó fajták adták, a bor érlelése fahordókban történt.
A második ötéves terv időszakában Egerben nagy területen végeztek szőlőrekonstrukciót, ekkor terjedt el a középmagas és magas kordonművelés. A gazdaságtalan művelhetőség és gyengének tartott borminőség miatt a kadarka és a medoc noir kiszorult a termelésből, helyüket a cabernet sauvignon és a cabernet franc vették át. Az 1978–1980-as időszakban, az un. Bikavér-program keretében ismét jelentős szőlőtelepítések történtek, amikor is a nagyüzemi termelésnek és az igénytelen termesztési eljárásoknak legjobban megfelelő kékfrankos, zweigelt, kékoportó és merlot fajtákat telepítették. Ebben az időszakban a borok gyakran nem kaptak fahordós érlelést, acél- és betontartályokban való tárolás lett a jellemző.
Az időszak klasszikus bikavér bora középrubin, esetleg barnás színű, savhangsúlyos, fanyar, gyakran húzós csersavtartalmú, kesernyés bor volt. A 90-es évek elejéig a bikavér korábbi nemzetközi jó híre jelentősen megkopott, a minőségi szemlélettől mentes szőlő- és borgazdálkodás kézzelfogható károkat okozott és okoz a bikavérnek ma is.
A modern bikavér Szerkesztés
A magas minőségű, modern bikavér termeléséhez gyökeres változtatásokra van szükség mind a szőlőtermesztés módszerei, mind pedig a borkészítési technológiák területén. A szőlőtermesztésnél kiemelkedően fontos a megfelelő termőtalaj kiválasztása (kitettség, vízelvezetés, talajösszetétel), valamint a terméskorlátozás gyakorlása és a szőlő fiziológiailag érett állapotban való szüretelése. A szőlő válogatása, bogyózása, a magas fokú pincehigiénia biztosítása, a kontrollált körülmények közötti erjesztés és a kis méretű fahordóban való érlelés a magas minőségű bikavér alapvető követelményei. A modern bikavér testes, fűszeres, gyümölcsös, szép savszerkezettel rendelkező, közepes-magas csersav- és alkoholtartalmú, hosszan eltartható, a palackban fejlődni képes bor.
Természetesen nem titok, hogy napjainkban is folyik az alapvető minőségi követelményeket figyelmen kívül hagyó, a szocialista gazdálkodás hagyományait követő egri bikavér borok termelése, belföldi és külföldi forgalmazása. Ezek a borok – elődeikhez hasonlóan – gyakran éretlen, túlzottan terhelt tőkék gyümölcséből készülnek, erősen savasak lehetnek, húzós csersavtartalommal és alacsony alkoholtartalommal rendelkeznek. Gyakori probléma a régi, nem megfelelően tisztított hordók használata és a nem kielégítő pincehigiénia. Az ilyen olcsó – az exportpiacokon is nagy mennyiségben megjelenő – bikavér borok a mai napig nagy károkat tesznek az ébredező Egri borvidéknek és fenntartják a fogyasztók bikavérrel szembeni ellenérzéseit. Ennek oka az Egri Bikavér márkanév még mindig túlzottan megengedő használata, az alapanyag érettségét meghatározó alacsony követelmények, az ellenőrzés hiányosságai és kevésbé szigorú érzékszervi bírálati követelmények.
Forrás: Wikipédia
Kiemelt ApróHirdetések
További kiemelt ApróHirdetések »
HelyiVilága magazin ajánló
Mi lesz most a Néprajzi Múzeum etnomacskáival?
Cukiságok, Állati cukiságok
Az instát létrehozó csoport azért indította az Etnomacskákat, hogy felhívják a figyelmet az itt élő kóbor ál ...
Ölelés
Életmód, Élet
Ne fukarkodj vele, és neked is több lesz...
Dzsudzsák Balázs beszállt a magyar egészségügybe
Életmód, Sport, fittness
Új bizniszbe kezdett a magyar válogatott egykori legjobbja.
A fülöp-szigetek-i Asik-Asik vízesés, amit nem táplál folyó
Nagyvilág, Érdekességek
A Fülöp-szigetek Cotabato tartományának északi részén található Alamada, ahova ha ellátogat az ember, kap egy ...
Gólya
Cukiságok, Állati cukiságok
A fehér gólya a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gólyafélék családjába tartozó nagy testű és elterjedé ...
Nyest
Cukiságok, Állati cukiságok
Testhossza 40–54 cm, farokhossza 22–30 cm, testtömege 1,1-2,3 kg. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak.
Háztáji
Cukiságok, Állati cukiságok
"Anyám tyúkja"
Idén is látványos tűzzuhataggá változott a Yosemite vízesése
Nagyvilág, Érdekességek
A Yosemite Nemzeti Park világhírűvé vált természeti látványossága, a tűzzuhatag szinte minden évben megfigyel ...
Év értékelés
Nagyvilág, Érdekességek
Év végi lélek-leltár
Helyi látnivalók
Kilátókő-szobor
Budapest, 11. kerület
1016. Budapest, Xl.ker. Víztározó köz (Gellérthegyi víztározó teteje)
’56’-os kopjafa, Nagyecsed
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagyecsed
4355 Nagyecsed, Árpád utca 32.
Holt-Maros, Újszeged
Csongrád megye, Szeged
A vízmélység 1-2 m között változik, több mint tízféle hal él benne, ezért a horgászok egyik kedvelt célpont ...
Tessedik Sámuel - mellszobor
Komárom-Esztergom megye, Bábolna
Tessedik Sámuel - mellszobor
Forrás: http://www.kbtkt.hu/kisterseg/babolna/babolna_latn.php
Haragláb
Komárom-Esztergom megye, Tata
2004 augusztus óta minden órában megszólal a harang
Református templom
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Fehérgyarmat
Fehérgyarmat, Hadházi utca, 4900
Dombay-tó
Baranya megye, Pécsvárad
A Dombay-tó kis mesterséges tó a Kelet-Mecsekben, a Zengő oldalában, egy apró völgyben
I. Világháborús emlékmű
Bács-Kiskun megye, Izsák
Izsák főtéri nevezetessége
Nepomuki Szent János szobor
Somogy megye, Balatonlelle
Nepomuki Szent János a folyók, tavak, hajósok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják sz ...
Helyi Programok / események
A Vedres házaspár könyvbemutatója a majsai könyvtárban
Programok
A Vedres házaspár könyvbemutatója a majsai könyvtárban
MIDDLEMIST RED @BARLANG
Programok
Dunaparti Művelődési Ház – Barlang Duna-korzó 11/a.
Január 17. 20:00 - 22:00
Boldog Születésnapot! avagy Hatan pizsamában...
Programok
Móricz Zsigmond Művelődési Ház -
4900., Fehérgyarmat, Kossuth tér 17.
MAGYAR KULTÚRA NAPJA 2020
Programok
Születtem Magyarországon...
Cseh Tamás dalai
A koronavírusról is készült népművészeti alkotás Majsán
Programok
Nemesné Garas Klára csuhébábos munkáiból nyílt kiállítás a kiskunmajsai helytörténeti gyűjteményben. A sze ...
Jótékonysági vásár
Programok
Jótékonysági vásár a városban a rászoruló családok karácsonyi ajándékozására
KOVÁCS KATI november 30. 18:00
Programok
Salgótarján, József Attila Művelődési Központ Főtér 5.
Vértes Agórája Szent Borbála tér 1.sz.
Programok
A Nemzeti Művelődési Intézet és A Vértes Agorája
Páratlan páros
Programok
Páratlan páros
2020. február 27. csütörtök 19 óra Körmend, Batthyány kastély
Ray Cooney: Páratla ...
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók
Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvoda
Békés megye, Orosháza
Az Eötvös József Téri Általános Iskolát 1986. augusztus 30-án adták át. 2011 szeptemberétől a Szeged-Csanád ...
Mezőkövesdi Általános Iskola Mező Ferenc Tagiskolája
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Mezőkövesd
3400. Mezőkövesd, Építők útja 1.
Tel: 49/412-847
Lakossági tájékoztatás
Békés megye, Újkígyós
Vigyázzunk egymásra!
Tiszafüredi városi Könyvtár
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszafüred
Tiszafüredi városi Könyvtár
Tiszafüreden a XIX. század harmadik harmadában több nyilvános könyvtár működ ...
Kis Rigó Vendégház
Nógrád megye, Salgótarján
Salgótarján, Kassai sor 32.
Tel: +36706331281
XII. kerületi Rendőrkapitányság
Budapest, 12. kerület
Cím: 1125 Budapest, Maros utca 3-5., Telefon: 457-5650, E-mail: 12rk@budapest.police.hu
Civitas Pinceszínház
Győr-Moson-Sopron megye, Sopron
9400 Sopron, Templom utca 16
Tel: +36 99/332-098
E-mail: info@civitaspinceszinhaz.hu
Honlap: http://www.civitaspinceszinhaz.hu
Weörös Sándor Álltalános Iskola
Pest megye, Tököl
Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszafüred
Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
Iskolánk története
Iskolánk 1982. szepte ...