Eleinte a református és katolikus hívek közösen használták a templom épületét, majd 1647-től a ferencesrendi szerzetesek vezették a plébániát. Őróluk nevezték el „Barátok Templomának”. Az évszázadok során folyamatosan bővítették az épületet, meghosszabbították a hajót és a szentélyt. Az oldalhajó - Szent Anna kápolna - is később épült a templom mellé. 1777 és 1784 között belső tereit felújították, ekkor kapta ma is látható barokkos stílusát.
Északi oldalán a romkert területén 1777-ig temető állt. A rendelkezésre álló kis terület miatt körülbelül 10 évente exhumálhatták az eltemetetteket, csontjaikat ossáriumban (csonttároló) tárolták. Ennek alapjaira építették fel 1698-ban a Szent Mihály kápolnát, mely csupán 9 évtizedet szolgált, ekkorra életveszélyessé vált, bezárták. Az 1796 július 26-i szélvész annyira megrongálta, hogy le kellett bontani.
A romkert Mayer Antal tervei alapján készült 1974-ben, mélysége a hajdani főtér szintjét mutatja. A templom falánál látható Kálváriát ismeretlen mester faragta, az egykori műből ma csak a tisztítótűz jelenete látható. A feszület 1943-ban került a dombormű fölé, Imre Gábor alkotása. 1982-ben egy lebontásra került temetői kálváriából megmentett Mária Magdolna és János apostol szobrával vált teljessé az alkotás.
Cím:
Kecskemét, Kossuth tér