Kategória:
Cukiságok, Állati cukiságok

Cikk írója:
Szeged HelyiVilága


Kék páva


Kék páva

 
 
 
Dürgő kakas oldalnézetben
 
Tojó

kék páva vagy indiai páva (Pavo cristatus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Legközelebbi rokona a zöld páva (Pavo muticus).

 
 Megjelenése

Feje egészen a szem környékéig tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. Csőre viszonylag vastag: szárnyai rövidek, lekerekítettek. A hatodik evezőtoll a leghosszabb. Éjszakára a fák, bokrok ágaira röppen föl.

18 kormánytollas farkát képes legyezőszerűen felmereszteni, ezzel támasztva alá módosult, színes felső farkfedőket melyek végén pompás kékes zománcos színű foltok, az úgy nevezett pávaszemek vannak. A csüdje a középső ujjnál hosszabb, táblás és a hímnél sarkantyúval ellátott. A fejdíszét aranyos zöld fémfényű tollak teszik, háta aranyos zöld, kék, hasa barnás-zöldes. A kakas dísztollainak kialakulása kétéves korban kezdődik, teljesen kifejlett uszályát a 3. évben kapja. Csőre és lábai barnák. A tojó egyszerűbb színű, egyszínű barna, melle és hasa fehér. Hossza 110–125 cm (a nőstényé 95 cm), szárnyhossza 46 cm (40 cm), farkhossza a dísztollakkal elérheti a 150 cm-t (a nőstényé 33 cm). 30-40 fős csapatokban élnek, többnyire a földön tartózkodnak, magokból és rovarokból táplálkoznak. Húsa élvezhető.

Hangja kellemetlen, rikácsoló pao-paoszerű. Mint díszmadár a kevélység és a nagyravágyás jelképe, s még példabeszéddé is vált: «kényes, büszke, mint a páva». 15-20 évig is elél. A fehér páva az eredeti élőhelyen is alkalmanként felbukkanó színmutáció, tollazata hófehér, ezért ezen példányai gyorsan a ragadozók zsákmányává váltak. Az un. feketeszárnyú színváltozatot Brehm előbb külön fajként írta le Jáván, de már későbbi írásaiban is megjegyezte, hogy feltehetőleg a háziasított kék páva és az ott vadon élő zöld páva egyedi mutációja. A színváltozat számos új színmutáció kitenyésztéséhez szolgált genetikai alapanyagként.

Testtömege: hím 4-6 kilogramm, tojó 2,7-4 kilogramm.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A költési szezon túlnyomórészt április és szeptember között van. Évente egyszer költ. Bokor alatt fészkel, 4-9, halványsárga, pettyes tojást rak, amelyet a tojó csak a legnagyobb szükségben hagy el. A kotlás 28 napig tart.

Különösen jó példa a nemek közötti szelekcióra a pávák esete, ahol a kakasok díszes farktollazatukkal próbálják elcsábítani a tojókat, akik pedig azt a kakast választják, amelynek a legpompásabb a farktollazata. Az eredmény: a kakasoknál olyan pompás farktollazat fejlődött ki, amely sok esetben hátrányt is jelenhet számukra. A tojó jellegtelensége viszont azért fontos, mert egy díszes tollazattal csak felhívná magára a ragadozók figyelmét, pedig neki kell felnevelni a fiókákat.

Forrás:wikipédia

 

 

 

HelyiVilága magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »