Ablakon kiadott étel helyett svédasztalos étkeztetést, egyetlen menü helyett szélesebb kínálatot vezetne be
a hazai menzákon a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) a Magyar Nemzet
pénteki cikke szerint. A lap azt írja, hogy a szakmai szervezet szerint a közétkeztetés minden területe megérett a felülvizsgálatra.
2014-ben a gyermekétkeztetésben szigorú szabályokat vezettek be, ami az egyes korosztályoknak adható ételekre
és azok gyakoriságára vonatkozik. Ugyanakkor ahelyett, hogy a gyermekek széles körben egészséges,
tápláló ételhez jutnának, a valóság az, hogy egyre többen morzsolódnak le a rendszerből a szövetség szerint.
A gyerekek inkább le sem mennek a menzára vagy nem fogyasztják el az ételt, és a szemétbe kerül az adagjuk.
Bár az állam sok pénzt fordít a közétkeztetésre, ennek ellenére a minőség folyamatosan romlik,
sokszor harmadosztályú helyettesítő élelmiszereket szolgálnak fel a menzán.
Így kerül a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett.
Pár évvel ezelőtt készített a szövetség egy felmérést, amely riasztó eredményeket hozott.
A felmérés szerint a gyerekeknek idejük sincs enni. Van, ahol 15 perc, de van, ahol csak nettó tíz perc jut arra,
hogy a tanuló elfogyassza az ebédjét. Az időhiány következményeként sok esetben a levest például már el sem viszik a gyerekek,
hiszen egy tányér forró leves elfogyasztásához időre van szükség.
A tapasztalatok szerint a kínálat, választás lehetőségének hiánya is lemorzsolódáshoz vezet:
ahol próbaszerűen bevezették a svédasztalos étkeztetést, ott kevesebb lett a hulladék és nagyobb volt a fogyasztási hajlandóság is.
A szövetség a múlt év végén már meg is kereste a Pénzügyminisztériumot ezügyben - írja a Magyar Nemzet.
Zoltai Anna, Közszöv elnöke szerint különösen a városokban vagy a gazdagabb településeken már a harmadikosok
közül is sokan elfordulnak a közétkeztetéstől, a felső tagozatosok és középiskolások
közül pedig nagyon kevesen vesznek részt az
iskolai étkeztetésben. Az is nagyon szomorú szerinte, hogy úgy tűnik, nincs értéke az ételnek
a gyermekek körében, a konyhákon hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik.
A szövetség elnöke elismerte, hogy ennek oka részben az, hogy harmadosztályú helyettesítő
élelmiszereket használnak, így a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék
kerül a jó minőségű alapanyagok helyett.
Ráadásul az időhiány miatt sok esetben a levest például már el sem viszik a gyerekek.
Zoltai azt is megosztotta, hogy a munkaerőhiány ebben az ágazatban is problémát jelent, a közkonyhákon
dolgozók társadalmi megítélése nagyon alacsony, a vendéglátóhelyek elszipkázzák a szakácsokat a területről.
