Az Árpád-házi Szent Margit-templom 
/ hétköznapi használatban Szent Margit Templom vagy Lehel téri templom / 

Budapest XIII. kerületében, az Újlipótvárosban, a volt Lehel téren áll, melynek a templom előtti részét Dr. Monostori László esperes, plébániai kormányzó javaslatára a Fővárosi Közgyűlés 2019. május 29-én Szent Margit térre változtatta.

A templomot 1933. október 15-én szentelték fel, és Árpád-házi Margit szentté avatása után, 1944-ben vette fel a Szent Margit nevet.

Budapest egyik legnagyobb temploma, melyben a számos szentmise mellett mindennapos gyónási és szentségimádási lehetőség is van. A templomban számos közösség működik, melyek különösen is nyitottak keresők, érdeklődők befogadására.

1919-ben az akkori Lipótváros külső területein lakó katolikusok létrehozták a Kápolnaegyesületet, amely kezdetben lakásokban gyűjtötte össze a hívőket igehirdetésre, majd ebből a szervezetből jött létre a Lipótváros II. egyházközösség 1920-ban. Az új egyházközség élére Zaymus Gyulát nevezték ki, aki lendületesen hozzálátott, hogy a híveknek megfelelő gyülekezési helyet biztosítson. Ekkor ugyanis a Pannónia utcai elemi iskola tornatermében volt lehetőség vasárnaponként misézni. Zaymus munkássága nyomán az iskola alagsorában rendezhettek be egy kápolnát.

A Jézus Szent Szívéről elnevezett kápolnában hamarosan keresztelhettek és házasságot is köthettek. Megindult a karitatív munka és kulturális programok szervezésébe fogtak. A területen élő munkáscsaládok gyermekeivel előadásokat rendeztek, majd idővel vetítőgépet is vettek, és filmvetítések is bekerültek a programok közé. 1923-ban Budapest Lipótváros – lőportárdűlői Római Katholikus Plébánia néven önálló plébániai rangot kapott az egyházközség, majd ezt a nevet hamarosan Árpád-házi Boldog Margitra változtatta. Ekkor hozzácsatolták a Terézváros egy részét is.

Az új plébánia még ebben az évben elkezdett pénzt gyűjteni a saját templomra, annál is inkább, mert ebben az évben a csatornán keresztül elöntötte a dunai árvíz az alagsori kápolnát.

A főváros által adományozott Ferdinánd-téri telken hosszú adománygyűjtés és szervezési nehézségek után 1931-ben indult el az építkezés, és 1933. október 15-én Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte az elkészült templomot. A templomhoz önálló plébániát azonban nem tudott építeni az egyházközség, a Tisza, a Vág, a Thurzó utcában, később a Váci úton voltak a plébánosi és kápláni lakások, valamint a plébánia irodája is.

Möller István építész a zsámbéki romtemplomról mintázott tervei alapján építette fel Wihart Ferenc építőmester a 918 négyzetméteres alapterületű templomot. Bár az összesen mintegy 1 000 000 pengős templomépítési költséget a közösség adományozók segítségével kifizette, belső terének kialakítására, megfelelő díszítésre még további tíz évet gyűjtött az egyházközség és a szomszédos templomok.

A plébániát 2017. augusztus 1-e óta Dr. Monostori László esperes, plébániai kormányzó vezeti.

A templom bélletes kapuja és a rózsaablak (mely a többi ablakkal egyetemben Róth Miksa műve), a vastag falak és a négyszögletes tornyok mind a mintaként szolgáló román kori templom középkori hangulatát idézi. A templomot Heintz Henrik falfestményei és Nemes Ősz György szobrai díszítik.

A templom harangjai Szlezák József harangöntő műhelyéből kerültek ki.

A második világháborút kisebb rombolásokkal túlélte a templom, a hívők pénzéből helyreállították a károkat.

1975-ben Bardos Gyula tervei alapján alakították ki az új liturgikus teret, 1988-tól 1994-ig felújították a tetőszerkezetet, az ólomablakokat, a belső festést és a villamos hálózatot is.

A templom 2017. október 1-e óta egész nap nyitva van, szeretettel várja a látogatókat, elcsendesedni vágyókat - hívőket és nem hívőket egyaránt. A belépés ingyenes.