Település:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolc
Kategória:
Szabadidő, sport, életmód
Bükki Nemzeti Park
Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik
Bükki Nemzeti Park
Bükki Nemzeti Park | |
IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
Bélkő hegye és az egykori cementgyár(ak) tározója | |
Ország | Magyarország |
Elhelyezkedése | Északi-középhegység: Bükk-vidék |
Legközelebbi város | Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
Terület | 402,63 km² |
Alapítás ideje | 1977 |
Felügyelő szervezet | Bükki Nemzeti Park Igazgatóság |
Címernövény | szártalan bábakalács (Carlina acaulis) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 04′ 18″, k. h. 20° 25′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 18″, k. h. 20° 25′ 08″térkép ▼ | |
|
A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. Igazgatósága Eger északi városrésze, Felnémet régi műemlék plébániaépületében található
Földrajz
Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk-vidék. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. Fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő és a többi „-kő” öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Az előbbi csúcsok nagy részét érinti az Országos Kéktúra útvonala. A hegység szép formái a barázdákkal, üregekkel tagolt, lyuggatott mészkőfelszínek, a karrok és ördögszántások is. A Bükk-vidék sajátos ékességei a karsztforrások vizéből kiváló mésztufa képződmények.
A hegység legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna-patak két részre, Nagy- és Kis-fennsíkra bont. A fennsíkok arculatát a karsztosodás határozza meg. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. Jellemzők a bércek és a szurdokvölgyek.
A Bükki Nemzeti Park területén több mint 1100 barlangot ismerünk, közülük 45 fokozottan védett. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 275 méter mély Bányász-barlang. Jelentősebb barlangok még a kiépített lillafüredi Anna-barlang és Szent István-barlang, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a szabadon látogatható Szeleta- és Balla-barlang.
Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 méter magasról aláhulló Fátyol-vízesése.
Növényvilág
A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. Területén több mint 100 éve nem végeznek erdőművelési tevékenységet, sőt, a túrázókat is kitiltották onnan néhány éve. (Régen jelölt turistaút haladt keresztül rajta, ma kerítéssel van körbe véve, így jelentős kerülővel és nem elhanyagolható kaptatón át lehet megkerülni.) A hegységben a bükkösök mellett előfordulnak fenyvesek is, melyek kivétel nélkül telepített erdők.
A fennsíkon a töbtöbrökkel tagolt rétekhez kapcsolható a legváltozatosabb növényvilág. Olyan ritka növényfajok élnek itt, mint a tüzes liliom (Lilium bulbiferum) (tűzliliom), a karcsú- (Aconitum variegatum subsp. gracile) és a moldvai sisakvirág (Aconitum moldavicum), a sárga ibolya (Viola biflora) valamint az északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana). A legeltetett hegyi rétek jellegzetes ékessége a nemzeti park emblémájában is szereplő szártalan bábakalács (Carlina acaulis). Az orchideák közül legféltettebb a Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) (erdei papucskosbor, rigópohár). A nemzeti park működési területén 53 orchidea faj él, egyebek közt: vitézvirág (Anacamptis pyramidalis), erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), foltos ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata subsp. transsilvanica), elbai nőszőfű (Epipactis albensis), Futák-nőszőfű (Epipactis futakii), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), (Epipactis latina), csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila), kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla), Müller-nőszőfű (Epipactis muelleri), keskenyajkú nöszőfű (Epipactis neglecta), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), ciklámenlila nőszőfű (Epipactis placentina), Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii), Vöth nőszőfű (Epipactis voethii), bajuszvirág (Epipogium aphyllum), szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), illatos bibircsvirág (Gymnadenia odoratis-sima), adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum), gérbics (Limodorum abortivum), tarka kosbor (Neotinea tridentata), sömörös kosbor nyári virágzású alfaja (Neotinea ustulata subsp. aestivalis), méhbangó (Ophrys apifera), légybangó (Ophrys insectifera), füles kosbor (Orchis mascula ssp. Signifera), vitéz kosbor (Orchis militaris),.[2][3]
Fokozott védelmet élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök, amelyek számos növényritkaságnak és jégkorszaki maradványfajnak adnak otthont. Az egzotikus szépségű ritka orchideafaj, a Boldogasszony papucsa országos fennmaradása szempontjából kiemelkedően fontos a Bükk hegység sziklai bükköseinek, tölgyeseinek megóvása. A legmeredekebb nyugati sziklaoldalakon él a hársas-berkenyés reliktum erdő, ami igen gazdag alhavasi maradványfajokban. Az alacsonyabb szinteket alkotó tölgyes zóna jellegzetes társulása a reliktum dolomittölgyes.
A dolomit a Bükkben viszonylag kis kiterjedésű, de a rajta kialakult sziklagyepek annál fontosabbak. Legértékesebb társulása a tarka nyúlfarkfüves sziklagyep, amelynek csak egyetlen előfordulása ismert a hegységben. Itt gyepalkotó a tarka nyúlfarkfű és a tarka nádtippan (Calamagrostis varia), de a szárazabb, napsütötte részeken megjelenik a lappangó sás (Carex humilis) is. Az északnyugatnak lejtő gyepek ritka orchideája a légybangó (Ophrys insctifera), a sokszor rovarutánzó orchideáknak nevezett bangó nemzetség egyik legkisebb és legészakabbra hatoló képviselője. Ugyancsak különleges az apró rózsaszín virágú illatos bibircsvirág (Gymnadenia odoratissima).
A jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi közé tartozik a hazánkban már csak a Bükki Nemzeti Parkban megtalálható poloskavész. Magyarországon csak a Bükk-fennsík oldalain nyílik a kék virágú északi sárkányfű, amely nevét jellegzetes formájú virágjáról kapta, amiben Linné egy sárkány fejét vélte felfedezni.
A déli meredek oldalak gyorsan felmelegedő erdeiben, gyepjein a melegebb időszakok növényei is menedéket találtak. Ezek közé tartozik a cserszömörce, amely ősszel vérvörösre színeződő leveleivel lángba borítja a hegyoldalakat.
Forrás:wikipédia
HelyiVilága Magazin ajánló
Helyi látnivalók
Helyi Programok / események
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók